Előfizetés

Nem engedték be a tüntetők, kint ragadt a színművészeti új kancellárja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 07:46

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Továbbra is forrnak az indulatok.
Noha október 1-től lép hivatalba a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új kancellárja, az átadás nem megy zökkenőmentesen - írja a hvg.hu. A portál idézi a Vidnyánszky-féle alapítvány közleményét, amelyben azt írják, a demonstrálók
meggátolták Szarka Gábort abban, hogy belépjen az egyetem épületébe, és aktívan közreműködhessen az átadás-átvétel folyamatában.

Az új kancellár ennek ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy feladatait a jövőben a lehető legmagasabb szinten elláthassa - olvasható a közleményben. 
Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy Szarka Gábor gépesített lövész tisztként végzett a katonai főiskolán, majd biztonságpolitikai és jogi diplomát is szerzett. 2010-ben léptették elő ezredessé, és ekkor lett Hende Csaba honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, majd miniszteri biztosa. 2013-tól katonai attaséként képviselte a kormányt Párizsban, majd egy nagy állami cég, a NIPÜF stratégiai igazgatója lett.

Irodákba is kerülnek az MNB kortárs gyűjteményének képei

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.30. 06:40

Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A jegybank idén mintegy 670 millió forintért vásárolt kortárs festményeket, de a jelek szerint nem a nagyközönségnek.
Az európai uniós közbeszerzési értesítő hétfői számában jelent meg, hogy az MNB-Ingatlan Kft. 410 ezer euróért, mintegy 148 millió forintért megvásárolta a Berlinben élő magyar neoavantgárd festő, Lakner László tizennyolc, 1992 és 2012 között készült alkotását. A jegybank ingatlanos leányvállalatának idén nem ez az első festményvásárlása: márciusban a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik legfontosabb alkotója, a 2018-ban elhunyt Fajó János negyvenöt művéért adott mintegy 350 millió forintot az alkotó életművét gondozó Fajó Alapítványnak. Az MNB-Ingatlan Kft. nem sokkal később a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Bak Imre tizenhét festményét 169 millió forintért vásárolta meg. Júliusban a mutargy.com arról írt: a neoavantgárd képzőművész, Bak Imre képei egy új intézményi kollekció alapjai lehetnek. „A kortárs gyűjteményépítésünkkel igyekszünk visszavonhatatlanná tenni a kortárs színtér elmúlt évtizedben elért eredményeit a magyar neoavantgárd elismertetésében” – nyilatkozta szintén júliusban az Új Művészetnek az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, Kaiser Vizi Kata, aki a jegybank kortárs gyűjteményi vásárlásainak szakmai koordinátora. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjához hasonlóan – amelynek keretében 2014 és 2018 között a jegybank 30 milliárd forint értékben vásárolt műkincseket, amelyeket magyar galériákban, múzeumokban helyezett letétbe – ezt a projektet is felügyeli neves szakmai bizottság. A beszerzési bizottságban pedig ott van Gerhardt Ferenc, az egykori Értéktár program vezetője is. Aminek van némi pikantériája a mostani neoavantgárd gyűjtemény megalapozását tekintve. Az Értéktár program ugyanis jellemzően XX. század előtti műveket vásárolt, ritka kivételnek számított Csernus Tibornak az a hat festménye, amiért a jegybank 267 millió forintot fizetett, és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában helyezett letétbe. 2017 végén Gerhardt úgy méltatta Csernust: „Még Magyarországon bátran szembement az 1950-es és 60-as évek divatos képzőművészeti szemléletével, később külföldön pedig nem esett rabjául a neoavantgárd irányzatnak.” Megkérdeztük a nemzeti bankot, az „új intézményi kollekció alapjait” a nagyközönség is láthatja-e. „A megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára. A műtárgyak megszerzését, vásárlását minden esetben szakértői vélemény alapján szaktekintélyekből álló testület dönti el. A vásárlásokról szóló döntések kizárólag szakmai alapon, a kortárs művészek és alkotásaik nemzetközi és hazai piaci árainak figyelembevételével a nemzetközi műtárgypiaci vérkeringésben elfoglalt meghatározott szerepük szerint történik” – írták a Népszavának. Korábban már nyilvánosságra hozták: az MNB-Ingatlan Kft. Korniss Dezső, Konok Tamás, Maurer Dóra, Frey Krisztián, valamint az idén augusztusban elhunyt Reigl Judit alkotásaiból is fog vásárolni. (A 444.hu értesülése szerint az MNB leánya Nádler István több festményét már megvásárolta, de ennek nincs nyoma a közbeszerzési értesítőben.) A mutargy.com még áprilisban tett közzé egy listát, amelyen az élő magyar művészeket rangsorolták a 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményei alapján. Eszerint az elmúlt évtizedben Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet, mellette Lakner László és Nádler István művei voltak a legkeresettebbek az aukciókon. Az MNB-Ingatlan korábban Szőke Gábor Miklóst is felkérte alkotásra: a képzőművész volt Telekom-székházhoz 700 millió, a volt Postapalotához 326,5 millió forintért készíthet nagy méretű szobrokat.

A testület

A Műalkotás Beszerzési Bizottság tagjai: Gerhardt Ferenc, a MNB elnöki főtanácsadója, volt alelnöke, az MNB egykori Értéktár programjának vezetője, Fekete Zoltán, az MNB Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, valamint Kaiser Vizi Kata, az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője. A Szakértői Bizottság tagjai: Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, Keserü Katalin művészettörténész, a Műcsarnok egykori igazgatója, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke.

A ragtime-tól a Mazel Tovig nagybőgővel

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.29. 11:30

Fotó: BUDAPEST RAGTIME BAND
Gayer Ferenc nagybőgőművész, a Budapest Ragtime Band vezetője a közelmúltban Máté Péter-díjat vehetett át.
A 65 éves Gayer Ferencnek nem ez az első komoly elismerése. 1989-ben, a Budapest Ragtime Banddel eMeRTon-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjét vehette át, míg tavaly – erzsébetvárosi lokálpatriótaként – Pro Urbe-díjban részesült. Úgy látja, mostani díja az egész hazai jazz-szcénának is szól. 2018 előtt a magyar jazzmuzsikusok igen ritkán kaptak művészeti középdíjat (Liszt- vagy Erkel-díjat), így a szakma szempontjából előrelépés a jazz- és könnyűzenészek számára két évvel ezelőtt létrehozott Máté Péter-díj. Gayer Ferenc Sopronban kezdett bőgőzni, majd 1973-tól párhuzamosan tanult a Pécsi Műszaki Főiskolán és a város konzervatóriumában. Később a budapesti jazztanszak hallgatója lett, ahol 1982-ben diplomázott. Pályakezdőként olyan neves zenészek hívták meg együtteseikbe, mint Garay Attila énekes-zongorista, Kovács Gyula dobos vagy Deák Tamás zeneszerző, big band-vezető. Gyakran játszott színházi és filmzenékben, stúdióprodukciókban, majd 1986-ban csatlakozott a Budapest Ragtime Bandhez (ld. keretes írásunkat). Kortársai közül a szaxofonos Muck Ferenccel, a gitáros Gadó Gáborral és Snétberger Ferenccel, illetve a fiatalon elhunyt zongoristával, Pleszkán Frigyessel voltak közös projektjei. Legfontosabb feladata ma is a Budapest Ragtime Band vezetése, de játékát más formációkban is hallhatjuk. „A fiatal énekesnő, Kelemen Angelika kvartettjével főleg amerikai standardeket játszunk – Dorogi Ákos zongorázik és Jeszenszky György dobol. Népzenészekkel is nagyon szeretek együtt dolgozni, mint Csizmadia Anna vajdasági énekesnő, Balogh Kálmán cimbalomművész vagy a hegedűn és trombitán is virtuóz Kovács Ferenc nevével fémjelzett Magony” – meséli. Az erzsébetvárosi Akácfa utcában található Mazel Tov „szórakozókertben” szinte minden este jazz szól, s ezeknek a koncerteknek Gayer az egyik főszereplője. Korábban a K11 (Király utca 11.) nevű helyen is szervezett jazz-sorozatot, de ezt már nem támogatja a kerületi önkormányzat. 2017 óta viszont jazzműsort vezet a Breuer Péter által alapított Heti TV-ben – már több mint száz adáson van túl, és nagyon élvezi az új kihívást. A Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjaként fiatal kollégáinak igyekszik segíteni. A legbüszkébb mégis családjára: három gyermek apja, s most várják a negyedik unokát.  

A Budapest Ragtime Band

Az együttes 1980-ban alakult, Zeneakadémiát végzett művészekből. „Célunk a ragtime hagyományainak ápolása mellett más tradicionális amerikai műfajok (swing, dixieland) népszerűsítése” – mondja Gayer Ferenc. Spike Jones (1911–1965) zenekarának híres showműsorai adták az ötletet, hogy komolyzenei művek – a Kék Duna-keringő, a Kardtánc, a Monti-csárdás, Brahms Magyar táncai vagy Bizet, Rossini és Liszt kompozíciói – humoros feldolgozásait, paródiáit is játsszák. Fontosnak tartják az operett és a tánczene örökségét: Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Seress Rezső, Zerkovitz Béla, Szenes Iván dalait. A négy évtized alatt felléptek rangos európai és amerikai fesztiválokon; a New York-i Blue Note-ban és Village Vanguardban, a Berlini Filharmónia nagytermében. Olyan sztárokkal játszottak együtt, mint Dave Brubeck, Chris Barber, Clark Terry vagy Johnny Griffin. Fellépnek a határon túli magyar területeken és jótékonysági koncerteken. Ifjúsági műsoraikkal negyedszázada járják az általános és középiskolákat. Az Óbudai Társaskört otthonának tekintő zenekar tagjai: Gayer Ferenc – zenekarvezető, nagybőgő; Csapó Krisztián – harsona, ének; Stein Ferenc – zongora; Csárics Sándor – trombita; Széki József – ütőhangszerek; Antal Tibor – hegedű; Weszely János – dob.