Előfizetés

Sok baj van a magyar jogállammal

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.30. 12:33

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Vera Jourová kész a párbeszédre a magyar kormánnyal, és lenne is miről tárgyalni: az Európai Bizottság első átfogó jelentésében hosszan sorolja aggodalmait a jogállam érvényesülésével kapcsolatban.
Borús képet fest a magyarországi jogállam helyzetéről az Európai Bizottság jelentése, amely az igazságszolgáltatás működéséről, a korrupció elleni küzdelemről, a média sokszínűségéről valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszeréről ad átfogó értékelést. A brüsszeli beszámoló szerint Magyarország mind a négy vizsgált területen rosszul teljesít, sokkal több az aggodalomra okot adó fejlemény, mint a dicséretre méltó. Az Európai Bizottság először készített átfogó elemzést a jogállam helyzetéről mind a 27 tagállamban. Az értékelések célja megelőzni a bajt és felhívni a figyelmet a kockázatokra, majd párbeszéd útján orvosolni a problémákat. Magyarország esetében ezzel kissé elkésett a brüsszeli testület, hiszen az uniós értékek érvényesülésének rendszerszintű kockázatai miatt már hosszú ideje eljárás folyik ellene az EU miniszteri tanácsában. Vera Jourová bizottsági alelnök a Népszava kérdésére ugyanakkor aláhúzta: a magyar kormánnyal is folytatni kívánja a dialógust, az Európai Bizottság senki előtt sem zárja be az ajtót, hiába döntött úgy Orbán Viktor, hogy megszakít vele minden politikai kapcsolatot. A brüsszeli testület véleménye szerint Magyarországon meg kell erősíteni a bíróságok függetlenségét. A jelentés külön kiemeli az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírói Hivatal közötti hatásköri feszültségeket, és aggályosnak nevezi, hogy a Kúria törvénytelennek ítélt egy előzetes döntéshozatali kérelemre irányuló beadványt az EU Bíróságához. Megjegyzi, hogy a hagyományos eljárás kiiktatásával lehetővé vált az Alkotmánybíróság parlament által választott tagjainak kinevezése a Legfelsőbb Bíróságba. A brüsszeli testület ugyanakkor méltatja a bírósági eljárások minőségét és hatékonyságát, valamint az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációját. A független ellenőrző mechanizmusok hiánya, valamint a politika és egyes hazai üzleti vállalkozások szoros összefonódása hozzájárul a korrupcióhoz - áll a bizottsági jelentésben. Elvétve fordul elő, hogy magas beosztású személyek ellen eljárás indul korrupció miatt. A fontos hivatal betöltő emberek, illetve a közvetlen környezetük által elkövetett korrupciós ügyek felderítése következetesen elmarad. Az Európai Bizottság szerint a civil szervezeteket övező ellenséges környezet és az átláthatósággal, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák együttesen szűkítik a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit és gyengítik a korrupcióellenes fellépést. Hosszan taglalja az értékelés a magyarországi média helyzetét. A bizottsági megítélés szerint kifogásolható a Médiatanács függetlensége és hatékonysága, nem biztosított a média tulajdonviszonyok átláthatósága. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása veszélyezteti a média sokszínűségét. A kormány az állami hirdetésekkel közvetett politikai befolyást gyakorol a sajtóra. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, felvásárlásuk aggodalmakat kelt. Aggasztónak találja az Európai Bizottság a magyar jogalkotási folyamatot is, elsősorban az átláthatóság hiánya, valamint azért, mert csökken a nyilvános konzultációk és a hatásvizsgálatok használata. Jogbiztonsági kérdéseket vet fel az állami szervek lehetősége jogerős bírósági határozatok Alkotmánybíróságon történő megtámadására. A független intézmények gyengülése és a civil társadalomra nehezedő nyomás gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét. Az Európai Bizottság mostantól évente meg el fogja készíteni a jogállam állapotát felmérő jelentését. Az idei értékelést hamarosan megtárgyalja az Európai Parlament, októberben pedig a tagállami miniszterekből álló EU Tanács. Mind Vera Jourová, mind Didier Reynders igazságügyi biztos azt hangoztatta, hogy a beszámolóval nem kívánják helyettesíteni az Európai Unió egyéb eszközeit a jogállam elősegítésére. Nem mondanak le sem a kötelezettségszegési eljárásokról, sem a 7. cikkelyes eljárás elindításáról, sem a pénzügyi szankciókról, ha az EU-s elveket bárhol megszegik. 

Mindenki másképp csinálja

A bizottsági jelentés méltatja Lettországot és Máltát az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformért, Hollandiát pedig azért, mert korlátozni kívánja a végrehajtó és törvényhozó hatalom befolyását a Legfelső Bíróság és a Bírói Tanács tagjainak kinevezésére. Különösen aggasztónak tartja viszont, hogy Lengyelországban egyazon személy az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész, Romániában pedig még mindig hatályosak a bírói függetlenséget korlátozó korábbi törvények. Szlovákiában hosszú ideje probléma van az igazságszolgáltatás függetlenségével és feddhetetlenségével, de jó jel, hogy idén áprilisban átfogó reformot határoztak el. A világ 20 legkevésbé korrupt országából 10 az Európai Unióban található, idézi fel a Transparency International felmérését a brüsszeli jelentés. Ugyanakkor az Eurobarometerre hivatkozva megállapítja, hogy az európaiak egyik legsúlyosabb gondja a korrupció. Olaszországban tavaly januárban olyan törvényt fogadtak el, amely megszigorította a korrupció büntetési tételeit, Spanyolországban pótlólagos forrásokat biztosítottak az ügyészségnek és ugyancsak szigorították a btk-t. Ausztriában a magasrangú tisztségviselőket magával rántó korrupciós ügyek (lásd: Ibizagate) miatt a kormány azt tervezi, hogy megerősíti a számvevőszék jogosítványait a pártfinanszírozás ellenőrzésére. Szlovákiában viszont meglehetősen kevés az olyan ügy, ahol magas beosztású hivatalnokok ellen indult vizsgálat és vádhatósági eljárás. Ugyanezek az aggodalmak Csehországgal kapcsolatban is fennállnak. Magyarországon kívül Máltán és Lengyelországban érheti kifogás a média szabályozó hatóság függetlenségét, míg Bulgáriában, Görögországban, Luxemburgban, Romániában és Szlovéniában az a baj vele, hogy források hiányában nem tud hatékonyan működni — állítja az Európai Bizottság. Németországban, Franciaországban és Portugáliában világos szabályok biztosítják a média tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát, de ez korántsem mondható el például Bulgáriáról, Ciprusról vagy Csehországról. Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában is probléma, hogy az állam viszonylag nagy összegű hirdetéseket helyez el a sajtóban, ami felveti a politikai befolyásolás lehetőségét. Az uniós testület méltatja, hogy a horvát és a szlovén kormány is kész a civil szervezetek támogatására. A nem-kormányzati szféra ugyanakkor sokhelyütt támadások célpontja. Lengyelországban állami szinten folyik rágalomhadjárat irányul NGO-k, különösen a melegek jogaiért kiálló civilek ellen — olvasható a brüsszeli jelentésben.

Szófiából nézve nincs macedón nyelv

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.30. 10:30

Fotó: JODI HILTON / AFP/NurPhoto
Huszonhat EU-tagállam illetékeseihez juttattak el a bolgár hatóságok egy különös iratot, amelyet „magyarázó memorandumnak” neveztek. A dokumentum Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásaival van összefüggésben, a bolgár kormány hosszasan taglalja a macedón államiság, nemzettudat és nyelv eredetét. Megállapítják, hogy az a Komintern terve alapján jött létre, és Joszip Broz Tito egykori jugoszláv vezető, illetve a jugoszláv kommunisták konstrukciója. Bulgária azzal fenyeget, hogy megvétózza Észak-Macedónia csatlakozását az EU-hoz, amennyiben az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon a „macedón nyelv” kifejezést használják, Szófia szerint csak az „Észak-Macedóniában hivatalosan használt nyelv" kombináció elfogadható. Azt is követelik, hogy Szkopje hagyjon fel a Bulgáriában élő macedón kisebbség emlegetésével. Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök kijelentette, hogy a macedón nemzeti identitás és nyelv nem lehet vitatéma, a történelemről, a történelem közös szereplőiről viszont lehet eszmét cserélni. A két állam három éve írt alá jószomszédsági egyezményt. Bulgária többször kifejtette, hogy támogatja Észak-Macedónia csatlakozását az EU-hoz, akárcsak korábban a NATO-hoz. Tavasszal azonban olyan kormánynyilatkozatot közöltek, amely arra utalt, hogy megalázó politikai feltételeket támasztanának a szkopjei kormánynak. Korábban Zaevnek sikerült megállapodnia az előző görög kormányfővel, s Athénban elfogadták az ország nevének kiegészítését. Ezzel deklarálták, hogy nem pályáznak a görög Macedónia tartományra. Szkopjénak arról is le kellett mondania, hogy történelmi gyökereit az antik Makedóniához, Nagy Sándor birodalmához kösse. A bolgár kormány most hasonló játékba kezdett. Ami az EU-tagokhoz küldött memorandumban áll gyakorlatilag azt jelenti: a macedón identitás „hamis”, a macedón nyelv pedig a bolgár változata. A bolgárok azt szeretnék, ha a macedónok elismernék, hogy a két népnek egészen 1945-ig közös és azonos a történelme. Tom Kamusella, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora, a nyelvpolitika brit-lengyel kutatója szerint „az ügynek semmi köze a nyelvtudományhoz. Kelet-Európában az a nyelv, amit az etnikai nacionalisták annak nyilvánítanak. Nincs általánosan elfogadott tudományos definíció arra, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás, ahogyan a nemzet fogalmának sincs tudományos definíciója. Senki nem vitatja el, hogy van kínai nyelv, miközben az egyes kínai nyelvjárások annyira különböznek egymástól, mint a francia és a német" - nyilatkozta lapunknak. Kamusella szerint a nyelv és nyelvjárás közötti különbségtétel politikai aktus. A történelmi örökségért, hősök nemzeti azonosságáért folytatott háborúskodás is hasonló eset. Elég utalni a délszláv háborúk történelmi és nyelvi tartalmára, vagy az ukrajnai konfliktusra, amelynek szintén nagyon sok ilyen eleme van. Bulgáriában Bojko Boriszov miniszterelnök koalícióban kormányoz a magukat Egyesült Honfiaknak nevező jobboldali-nacionalistákkal. Ezek súlya megnőtt, amióta a felháborodott polgárok utcai tüntetéseken követelik a korrupcióval vádolt Boriszov távozását. A "patrióták" most elővették a maguk vesszőparipáit, s követelik, hogy a kormány azonosuljon a szélsőjobb programjával. Ennek jele a memorandum is.

Harc egy hősért

A bolgár védelmi miniszter Kraszimir Karakacsanov (Egyesült Honfiak párt) azt követeli, hogy Észak-Macedónia ismerje el: a nemzetalapítójának tartott Goce Delcsev (1872-1903) szabadságharcos igazából bolgár volt. A hivatalos álláspont szerint a mai Görögország területén született Delcsev valóban bolgárnak mondta magát, ám a macedón nemzetért harcolt. Tény, hogy az oszmán uralom sokféle nép által lakott területén született, szocialista elveket valló szabadságharcos, soknemzetiségű autonóm Macedóniát akart. Ezért indított fegyveres harcot, amelyben elesett. Amikor a második világháború utáni években a kommunista vezetések balkáni szövetségi államot terveztek, a bolgárok beleegyeztek, hogy ennek része legyen Macedónia. A Szófiában eltemetett Delcsev maradványait 1946-ban átszállították Szkopjéba. A terveknek azonban 1948-ban véget vetett a Sztálin-Tito konfliktus. A bolgárok azóta újra azt állítják, hogy a macedónok bolgárok, így Goce Delcsev is az.

Ágyúzás, drónok - Tovább tart az örmény-azeri háború

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.30. 10:25

Fotó: NAREK ALEKSANYAN / AFP
Halálos áldozatokról ezúttal nem érkezett jelentés.
A nemzetközi közösség nyomásgyakorlása ellenére sem csitulnak a harcok a vitatott hovatartozású kaukázusi Hegyi-Karabahban és környékén az örmény és azeri erők között.

Susan Sztyepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője közösségi oldalán azt írta szerda reggel, hogy az Arcah Örmény Autonóm Területen (Hegyi-Karabah örmény neve) a teljes arcvonalon tüzérségi összecsapások folynak. A terület légvédelme az éjszaka lelőtte az ellenség két drónját az enkláve székvárosa, Sztyepanakert felett. Az azeri védelmi tárca szerda reggeli tájékoztatása szerint az örmény erők a szembenálló felek közötti elválasztó vonaltól nem messze fekvő Terter városát ágyúzták, megrongálódott a városi infrastruktúrát, és vannak sebesültek. Az azeriek azt állítják, hogy a keddi harcokban sikerült működésképtelenné tenniük az örmény légvédelem Sz-300-as ütegeit a Martunini járásban. Az örmény fél az elvesztett állások visszaszerzése érdekében erősítést küldött a reggeli órákban Magadiz környékére, és ellentámadásra tett kísérletet, de az azeriek ezt meghiúsították. 
"A heves harcok folytatódnak"

- közölte a bakui minisztérium, azt állítva, hogy az örmény erők nagy veszteségeket szenvedtek.   Korábban a Népszava azt írta, külső nyomásgyakorlás nélkül nem ér véget a hegyi-karabahi konfliktus. Azerbajdzsán tehetősebb ugyan, de egy elhúzódó háborút Baku sem engedhet meg magának.