lebontás;Radetzky-laktanya;

- Radetzky-laktanya: a barátok bármit bonthatnak

Legkésőbb jövő februárban kerülhet a Parlament gazdasági bizottsága elé az a törvényjavaslat, ami a Bem téri Radetzky-laktanya lebontását kívánja megakadályozni. Kérdés, addigra lesz-e mit megőrizni.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa a múlt héten a Parlamentnek önálló indítványként törvénymódosító javaslatot nyújtott be a 180 éves Bem téri Radetzky-laktanya megmentéséért, amelyet kormányközeli vállalkozók a homlokzat kivételével lebontanának, és a helyére luxushotelt, irodaházat, 400 autót befogadni képes mélygarázst építenének. Erről tanúskodik az az építési terv is, amelyet még a nyáron hozott nyilvánosságra az Átlátszó oknyomozó portál. Tordai Bence javaslata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt úgy módosítaná, hogy a kiemelt beruházások hatósági eljárása során az illetékes önkormányzatoknak legyen egyetértési joga. A javaslattal azt is szeretnék elérni, hogy a Bem téri Radetzky-laktanya esetében teljes mértékben vegyék figyelembe a műemlékvédelmi szempontokat.

A Parlament gazdasági bizottsága elé legkésőbb jövő februárban kerülhet a módosító javaslat, ám nem valószínű, hogy a bizottság kétharmados kormánypárti többsége ujjat akarna húzni Orbán Viktor kötélbarátjával, Garancsi Istvánnal. Ugyanis az ő cége, a Market Zrt. az „átépítés” kivitelezője, míg a Market vezérigazgatója, Scheer Sándor a Radetzky-laktanya jelenlegi résztulajdonosa. Az ingatlan a WS Buda Project Kft. birtokában van, e céget pedig a Blue Urban Elegant Kft. – ami Scheer Sándor tulajdona –, valamint a High Yield Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolja. Utóbbi Wáberer Györgyé, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosé, aki Scheerhez és Garancsihoz hadonlóan közel áll a kormányfőhöz.

A Radetzky-laktanya épületét 2016 áprilisában vásárolta meg a szlovák érdekeltségű HB Reavis Csoport az Európa Ingatlan Befektetési Alaptól, és építési engedély birtokában azonnal bontani is kezdte, miközben az épület műemléki védelem alatt állt. A terv akkor egy hétszintes irodaház volt, a műemléki homlokzat részleges megtartásával. A II. kerületi Önkormányzat 2016 júniusában változtatási tilalmat rendelt el az épületre, ugyanekkor a fővárosi kormányhivatal is érvénytelenítette az építési-bontási engedélyt. A HB Reavis beperelte a kormányhivatalt, a hosszadalmas jogi procedúra vége az lett, hogy 2018-ban a két fél kérte a Kúriától a per szüneteltetését, mondván, közel állnak a peren kívüli megegyezéshez.

Az épület műemléki védettségét 2018 decemberében szüntette meg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter rendelete, az ingatlant 2019 elején WS Buda Project Kft vásárolta meg, a kormány pedig 2020 augusztusában Radetzky-laktanya „átépítését” nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, így már nem számít a II. kerület változtatási tilalma sem.

„A Radetzky-laktanya épülete nem csupán ingatlan, hanem nemzeti emlékezetünk része” – fogalmazott Örsi Gergely, a kerület MSZP-s polgármestere a Kulturális Örökség Napjai alkalmából megtartott Bem téri rendezvényen. Korábban a kormányközeli sajtó is hasonló szellemű cikkeket publikált, ám amióta a Radetzky-laktanya tulajdonost váltott, erről nagy a csend. A jobboldalú kötődésű civil szervezetek is látványosan ejtették az ügyet.  

„Mi változott az elmúlt néhány évben, miért lehetett az, hogy 2016-ban még bőszen védték a nemzeti kulturális örökségünknek ezt a fontos elemét a fideszesek, most pedig visszavonulót fújnak és elkótyavetyélik a nagybefektetőknek? Hát, a befektető személye. Korábban külföldi befektetők, most pedig Fidesz-közeli oligarchák, illetve kormánytagok, kormánybiztos, személyesen Wáberer György, illetve üzlettársa, Scheer Sándor érdekeltségei azok, amelyek ezt a pusztító luxusprojektet véghez akarják vinni” – fogalmazott Tordai Bence múlt héten a parlamenti felszólalásában. A kormánypartok részéről nem volt reakció.    

Vidnyánszkyék bíróságra viszik a csütörtökön kezdődő kétnapos sztrájk ügyét.