Nyilvánvaló, hogy a teljes ellehetetlenítésünket, a megsemmisítésünket akarják elérni – ezt tavaly év elején nyilatkozta Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezetője a Népszavának arra az esetre, ha addig valaki számára nem lett volna nyilvánvaló, mi a kormány valódi szándéka. A baloldali szellemi műhelyként, kutatóközpontként, könyvtárként és levéltárként működő intézmény ekkor kapott először felszólítást arra, hogy 30 napon belül költözzön ki az Alkotmány utcából, a Kossuth térnél lévő székházából.
„Jól tudjuk, hogy ez politikai ügy” – hangsúlyozta most lapunknak Egry Gábor, a PTI főigazgatója is. Az állammal folytatott szövevényes, több szálon futó pereskedésben egészen a közelmúltig folytak az utóvédharcok. Nemrég azonban a Kúria elutasította a PTI felülvizsgálati kérelmét, ezzel pedig végérvényessé vált: az intézet veszített, mindenfajta anyagi kompenzáció vagy csereingatlan nélkül kénytelen elhagyni székhelyét.
Még elbírálásra vár ugyan egy alkotmánybírósági panaszbeadvány, de a testület összetételének ismeretében a főigazgató nem sok reményt fűz hozzá, hogy az intézet számára kedvező döntés születik – ha belátható időn belül születik egyáltalán valamilyen döntés. Amíg viszont ez nem történik meg, az intézetnek arra sincs lehetősége, hogy nemzetközi fórumhoz forduljon jogorvoslatért.
Legalább már azt tudni lehet, hogy a PTI hol folytatja. Egry Gábor elmondta, hogy a Feneketlen-tónál lévő hajdani pártfőiskola épületébe, a Villányi útra költöznek, abba a székházba, amely jelenleg egy MSZP-hez közeli alapítvány tulajdonában van, és amelyet a szocialisták is használnak. „Intézetünk eddig is a baloldal és az ellenzék szellemi megújításán dolgozott. A fizikai közelségünk talán hozzájárul ahhoz, hogy új gondolatok termékenyítsék meg az MSZP-t” – igyekezett a szükségből erényt kovácsolni a főigazgató. A PTI – bár a fővárosi önkormányzat és több kerület részéről is segítőkészséget tapasztalt – egyedül a szocialistáktól kapott megfelelő ajánlatot. A Villányi úti ingatlan jó állapotban van, nem igényel felújítást. Az intézetnek erre nem is lenne pénze. „A költözés 25-30 millió forintba, az éves teljes költségvetésünk harmadába kerül” – számolt be Egry Gábor, hozzátéve, hogy az ingatlant nem ingyenesen, hanem bérleti díj fejében fogják igénybe venni. Az Alkotmány utcai székház három szintje – igaz: folyosókkal és lépcsőházzal együtt – mintegy 5000 négyzetmétert tett ki. A Villányi úton jóval szűkösebb lesz a tér. A PTI öt-hat kisebb irodát, valamint egy raktárhelyiséget kap, ahol kutató- és olvasótermet alakíthat ki, el tudja helyezni könyvtára egy részét. Ami nem fér el a Villányi úton, azt külső raktárba viszik, vagy – kényszerűségből – leselejtezik. A helyhiány miatt Egry Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy az intézet egyes részlegei idővel máshova költöznek majd. Ez még a jövő zenéje: most az a legfontosabb, hogy a PTI stabil működése biztosítottnak látszik. Az átadás-átvételről és az épület kiürítésről az állam képviselői eddig, megkeresésünk ellenére, nem voltak hajlandók kommunikálni – kifogásolta a főigazgató. A pénz- és időigényes költözést az ütemterv szerint a PTI csak az előírt 30 napos határidőn túl, december végéig látja megvalósíthatónak. Egry Gábor bízik abban, hogy addig egy esetlegesen elrendelt fizikai kiürítést is késleltetni tudnak.

Nem mindig megbízhatóak, sokszor irreálisan alacsony testhőmérsékletet mutatnak azok az érintés nélküli hőmérők, amelyeket a kormány osztott szét az iskolák között – írta meg korábban a Népszava. Most azt is megtudta lapunk, hogy mennyibe került ez a pontatlanság: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy a humántárca nettó 600 millió forintért vásárolta meg az iskoláknak szánt készülékeket a 3MED és az Allegro Kft.-től, valamint a Medirex Zrt.-től. Azt Maruzsa Zoltántól, a humántárca köznevelésért felelős államtitkárától tudhatjuk, hogy a minisztérium több mint 41 ezer darabot vett az eszközökből. Vagyis egy hőmérő átlagosan 14634 forintba került, ami jelentős árnak tűnik, tekintve a tömeges beszerzési mennyiséget. A neten megrendelhető típusok ára egyébként széles skálán, tízezer és a nyolcvanezer forint között mozog. Mint azt a Népszava megtudta, ÁEEK havonta mintegy 600 milliós tételben rendel fertőtlenítőszereket a közoktatási intézményeknek. Szeptember elejéig 361 ezer liter kéz- és felületfertőtlenítőt küldtek szét 5838 köznevelési intézmény 13345 telephelyére, és a központ szerint folyamatban van az októberi tételek beszerzése is. Összesítésük alapján így egy iskolai telephelyre szeptemberben átlagosan 27 liter fertőtlenítőszer juthatott.

„Nincs olyan jogszabály, amely a GVH hatáskörét ebben a kérdésben megállapítaná” – ennyit válaszolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután lapunk megkereste a szervezetet Orbán Viktor kormányfő tippmix-reklámja miatt. Azért fordultunk a GVH-hoz, mert a miniszterelnök reklámgyanús módon közölte rajongóival közösségi oldalán még szeptember végén, hogy kétezer forintban fogadott a Ferencváros győzelmére a Bajnokok Ligája selejtezőmérkőzés előtt. A videó mintha csak egy oktatófilm lett volna arról, hogyan kell fogadni: lépésről lépésre látható, miként tehető meg a tét a sportfogadási portálon. Nem volt mindig ilyen elnéző a GVH: 2016-ban például célzottan vizsgálta egyes hazai celebek közösségi oldalait, mert úgy találta, hogy azokon túl sok a bújtatott reklám. Kasza Tibor esetében eljárás is indult, ami azzal zárult, hogy az énekes-műsorvezető vállalta, „oktatási célú előadásokat tart”, figyelemfelhívó posztokat, kisfilmeket tesz közzé közösségi oldalán a bújtatott reklámokról.