Előfizetés

Lassan szűkül a nemek közötti bérszakadék

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.05. 06:00

Fotó: Industry Views
Az Európai Szakszervezeti Konföderáció nyomatékosan felszólítja az Uniót, hogy mielőbb fogadjon el törvényt az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósításának előmozdítására.
Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolc évenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Egyebek mellett ezt állapította meg az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) friss elemzése. Ezért az ETUC nyomatékosan felszólítja az Európai Uniót, hogy mielőbb fogadjon el törvényt az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósításának előmozdítására. Esther Lynch, a szövetség főtitkár-helyettese levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben kifogásolja, hogy az uniós javaslattévő testület bizonytalan időre elhalasztotta a fizetések átláthatóságát előíró irányelvre vonatkozó előterjesztését. A jogszabály biztosítaná, hogy a munkavállalók hozzáférhessenek a bérezéssel kapcsolatos információkhoz, ezzel felszínre kerülne a hátrányos megkülönböztetés, ami elősegítené az egyenlő díjazás érvényesülését. A szakszervezeti vezető a levélben felhívja a figyelmet arra is, hogy a Covid19 járvány frontvonalában dolgozó ápolók, egészségügyi dolgozók, takarítók nagy része nő, akiknek a szakmáját a társadalom eleve alacsonyabbra értékeli, mint a döntően férfiak által végzett tevékenységeket. Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk. Míg 2010-ben a férfiak ugyanazért a munkáért 17,6 százalékkal kerestek többet, mint a nők, addig 2018-ra az eltérés 11,2 százalékra csökkent — állítja az érdekvédelmi szervezet. Ha az európai országok többsége nem gyorsítja fel a tempót, akkor a nemek közötti bérkülönbség átlagosan 2104-re szűnhet meg, de például Csehországban és Németországban csak 2121-re. Kilenc másik tagállamban nem hogy csökken, hanem nő a szakadék a nemek javadalmazása között, idetartozik Horvátország és Írország. Franciaországban olyannyira lassú a folyamat, hogy a különbség úgy ezer év múlva tűnhet el az ETUC kimutatása alapján. A jelenlegi évtized végére csak Belgiumnak, Luxemburgnak és Romániának sikerülhet betemetnie a nemek bérezése közötti szakadékot, az utóbbiban azonban ez elfogadhatatlanul alacsony bérszínvonalon történhet meg – szögezi le az Európai Szakszervezeti Konföderáció közleménye.

Bogdán László öccse nyerte a cserdi időközi választást

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.04. 21:11
Bogdán Gyula (j)
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A település volt polgármestere nyáron halt meg, ezért tartottak időközi választást a faluban.
Bogdán Gyula (független) nyerte a vasárnapi időközi választást a Baranya megyei Cserdiben – tájékoztatta a bicsérdi közös hivatalhoz tartozó település jegyzője az MTI-t. Magdó Szilárd közölte: a tisztségért induló két független jelölt közül 
  • Bogdán Gyula 111,
  • míg Panek József 74 szavazatot kapott.
A 277 választásra jogosult közül 191-en voksoltak; 6 választó érvénytelenül szavazott. A Mecsek nyugati végén fekvő településen azért volt szükség időközi választásra, mert a község tavaly megválasztott független polgármestere, a települést 2006 óta irányító Bogdán László júliusban meghalt. A most nyert Bogdán Gyula az elhunyt településvezető testvére. Bátyja 14 éven át irányította a 360 lelkes baranyai falut. Bogdán László örökségével, öccse esélyeivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Szlávik: kedvezőek a tapasztalatok a favipiravirral a koronavírus-fertőzés korai szakaszában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.04. 20:31

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Jelenleg Magyarországon csak kórházi körülmények között lehet adni a betegeknek, de hamarosan itthon is elkezdik gyártani a készítményt.
A koronavírus-fertőzés korai szakaszában kedvezőek a tapasztalatok a favipiravir hatóanyagú gyógyszerrel – nyilatkozta a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa vasárnap a közmédiának. Szlávik János kiemelte: a favipiravir egy influenza kezelésére használható gyógyszer a Távol-Keleten, Magyarországon jelenleg kórházi körülmények között lehet adni a betegeknek. Azt mondta, 
Magyarországon elegendő mennyiség áll rendelkezésre belőle a betegek ellátására, de nemsokára itthon is megkezdődik a gyártása.

Hozzátette: adagolása a testsúlytól függ, naponta több tablettát kell beszedni.
– Úgy tűnik, nagyon kevés mellékhatása van, viszont gyorsan hat, a korai stádiumban kezelt betegeknél hamar elmúlik a láz és jobban lesznek

– mondta.

Szlávik János a túlsúlyt is a koronavírus-fertőzés magas kockázati tényezői közé sorolta. Úgy fogalmazott, a járvány eleje óta ismert volt, hogy a koronavírus az idős, krónikusan betegekre jelent nagyobb veszélyt, és rizikófaktort jelent a szív- és tüdőbetegség, a daganat, valamint a dohányzás is. A túlsúlyosokra – főleg az extrém módon elhízottakra – a főorvos szerint azért is veszélyesebb a fertőzés, mert nehezebben kapnak levegőt, és rosszabb az oxigénforgalmuk, mint a normál súlyúaknak, emellett nehezebb lélegeztetni is őket. Ráadásul a túlsúly mellé gyakran sok más krónikus betegség is társul, például magas vérnyomás, cukorbetegség vagy szív- érrendszeri betegségek. Közölte azt is, hogy többféle vakcinakutatás folyik a világon, és néhány vakcinát már törzskönyveztek. 
– Magyarország az Európai Unió tagállamaként elegendő mennyiségű vakcinához jut majd hozzá, de erre – úgy tűnik –, a jövő év elejéig várni kell

– tette hozzá Szlávik János.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs pénteki tájékoztatóján kijelentette, hogy a favipirapirt tartalmazó gyógyszerek kísérleti gyógyszerként vannak jelen, egyelőre csak kórházakban alkalmazhatják őket, és csak a betegség kezdeti szakaszában tűnnek hatékonynak. Szlávik János szeptemberben az M1-nek azt nyilatkozta, hogy súlyos szövődményeket hagyhat hátra a koronavírus, a kigyógyult embereknél sok esetben szívbetegség, izomrendszert érintő fáradtság, különböző alvászavarok és általános gyengeség jelentkezik. Elmondása szerint az esetek körülbelül 40 százalékban tapasztalnak ilyen tüneteket, a gyógyultak tüdőkapacitásának szintje pedig gyakran nem áll vissza az eredetire. Szlávik János szerint ez is mutatja, hogy ez a vírus nemcsak a tüdőt támadja, hanem szinte valamennyi szervrendszert.