Nem is akarták tudni, veszélyes-e a Szuperkupa

Azt, hogy milyen az, amikor a hatóságok valóban tudni akarják, miként hat a vírus terjedésére egy tömegrendezvény, egy lipcsei példa mutatja meg.

Az érintett szervezetek, hatóságok közül egy sem végzett olyan vizsgálatot, utánkövetést, adatelemzést amely feltárhatná, hogy járványügyi szempontból siker vagy kudarc volt a Puskás Arénában közelmúltban nézők előtt tartott labdarúgó Szuperkupa – derült ki lapunk körkérdése nyomán. Vagyis bizonyossá vált: úgy nevezték hivatalosan is kísérleti meccsnek a Bayern München-Sevilla mérkőzést, hogy valójában nem is akarták megtudni, milyen hatásai, kockázatai lehetnek annak a járvány terjedésében.

Az Európai Labdarúgó-szövetség – ahogy eddig – most sem adott konkrét választ lapunk megkeresésére. Arra, hogy milyen módszerekkel, tesztekkel és adatok alapján elemzik a magyar mérkőzés járványügyi utóéletét, azt írták: „A meccs szervezése simán ment, a nézők eleget tettek az elővigyázatossági intézkedéseknek és követték a helyszíni felügyelők utasításait.” Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget is, de nem kaptunk érdemi választ. A Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy mondattal felelt: „Az UEFA által kidolgozott intézkedési terv és protokoll szerint, az előírt járványügyi és biztonsági intézkedések betartásával a futballmérkőzés rendben lezajlott.” Az Országos Mentőszolgálatnál is csak azt hangsúlyozták, hogy „az UEFA szervezői minden járványügyi óvintézkedést gondosan érvényesítettek.”

– Csak úgy lehetne értékelni a meccs járványügyi hatásait, ha lenne tisztességes kontaktkutatás, és azt nyilvánosságra is lehetne hozni – mondta a Népszavának Falus Ferenc tüdőgyógyász, egykori országos tisztifőorvos.

Azt, hogy milyen az, amikor a hatóságok valóban tudni akarják, miként hat a vírus terjedésére egy tömegrendezvény, jól mutatja egy lipcsei példa. Augusztusban Lipcsében rendeztek egy kísérleti koncertet: a Hallei Egyetem vizsgálta, hogy a nagy tömegrendezvényeken hogyan viselkednek az emberek járványügyi szabályok közepette. Ott maga az egyetem előre publikálta a kísérlet minden mozzanatát. Így a koncertre jelentkezőkből kiválasztott 1500 önkéntest, akiket az esemény előtt 48 órával leteszteltek. A kísérletből kizártak mindenkit, aki kockázatosnak minősített helyen járt korábban. A kísérlet reggelén egy hőmérésen estek át az érintettek, majd kaptak egy FFP2 maszkot, egy a mozgásukat követő eszközt, továbbá fluoreszkáló anyaggal ellátott fertőtlenítőszert, hogy később látni lehessen, hol, milyen felületeket érintettek meg. Az 1,2 millió euróba került kísérletből a szervező hallei egyetem komoly adatbázishoz jutott arról, hogy a későbbiekben hogyan, milyen feltételekkel lehet tömegrendezvényt szervezni a járványszabályok betartásával.

A Hallei Egyetemi Klinika sajtóosztálya kérdésünkre elmondta, jelenleg is zajlik a lipcsei koncert eredményeinek kiértékelése. Várhatóan a következő hetekben, sajtóértekezleten jelentik be a kísérlettel kapcsolatos tapasztalatokat.