Befékeztek a bolti eladások

Nem tudott tovább erősödni augusztusban a kiskereskedelem, a boltokban és a benzinkutaknál is éreztette hatását a turisták elmaradása.

Gyenge formáját mutatta augusztusban a kiskereskedelem – piacot és az elemzőket is némiképp meglepve. A júliusi, éves alapon mért enyhe növekedést követően ugyanis a várakozásokkal ellentétben nem tudott tovább bővülni a szektor, sőt: az üzletek forgalma tavaly augusztushoz képest 0,7 százalékkal vissza is esett. A KSH adatai alapján a fő visszahúzó erő az üzemanyag-kiskereskedelem volt, ahol az elemzők már a forgalom növekedését várták, ehhez képest az 4,5 százalékkal csökkent. A háttérben az alacsony tranzitforgalom állhat.

Az élelmiszerboltok eközben épp, hogy tartották a tavalyi szintet. Hiába élénkült a belföldi turizmus, ez nem sokat lendített ezen üzletek eladásain, a nyári szezon csúcspontján az élelmiszervásárlásokban is érezhető volt a külföldi vendégek elmaradásának hatása. A nem élelmiszerjellegű üzletek ugyanakkor 1,2 százalékkal növelni tudták forgalmukat, ami júliushoz képest erősebb adat. A járványtól való ismét erősödő félelmet mutatja ugyanakkor, hogy az eladások leginkább a gyógyszer, gyógyászatitermék és illatszer kategóriában nőttek: 2,4 százalékkal. Az iparcikküzletek forgalma 1,9 százalékkal bővült, a könyves-, a számítástechnikai boltok forgalma ugyanakkor 3,2 százalékkal visszaesett, és a bútor-, illetve műszakicikkvásárlások is még mindig 6,9 százalékos elmaradásban vannak. A ruha- és cipőboltok, valamint a használtcikk-kereskedések sínylik meg továbbra is a legjobban a válságot: előbbiek forgalma 8,4, utóbbiaké 17 százalékkal marad el a tavalyitól. Eközben a teljes kiskereskedelemből immár 6,6 százalékot kihasító webáruházak forgalma 28 százalékkal nőtt.

Mindez összességében és júliushoz képest már egy 1,5 százalékos növekedést jelent. A kijárási korlátozások miatti áprilisi mélyponthoz képest pedig – amikor például a ruha- és cipővásárlás nem számított alapos indoknak a lakhely elhagyására, ezért ezen üzletek forgalma gyakorlatilag lenullázódott – már 14,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. A helyreállás üteme azonban érezhetően mérséklődött.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az éves növekedés visszaesése a tavalyi magas bázisra is visszavezethető, ugyanakkor az első felpattanást követően egyre mérsékeltebb ütemben zajlik a gazdasági kilábalás. Úgy látja: a munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a lakosság jövedelmét, emiatt tovább mérséklődik majd a kiskereskedelem bővülése.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint viszont a következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom. Egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, és a közszféra számos területén – egészségügy, oktatás – nőttek vagy nőnek majd a bérek. A várható felfutásban az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat – sorolta. A másik oldalról viszont hátráltatja a kilábalást a magasabb munkanélküliség, a bércsökkentés, a részmunkaidő és fizetés nélküli szabadság, valamint az összeomló idegenforgalom – jegyezte meg. Supan Gergely mindezek alapján az idén 1,3-1,7 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülést vár, jövőre pedig – a bázishatások miatt is – 6 százalék feletti növekedést.