Előfizetés

Semmis az elcsalt választás: Kirgizisztánban eluralkodott a káosz, az államfő sorsa is bizonytalanná vált

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.06. 18:11

Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Rossz volt a moszkvai példa, Biskekben a tüntetők elfoglalták a parlamentet és kiszabadították börtönéből a volt államfőt.
Amikor Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök múlt hétfőn hazánkba érkezett, még megingathatatlannak hihette saját hatalmát. Kétnapos magyarországi látogatása során baráti hangvételű megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, majd Karácsony Gergellyel felavatott egy Csingiz Ajtmatov kirgiz íróról elnevezett zuglói parkot – az azóta eltelt egy hét alatt azonban megfordult a széljárás Dzsejenbekov körül: Kirgizisztánban eluralkodott a káosz, ezzel az államfő sorsa is bizonytalanná vált. A helyzet gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra változott meg a közép-ázsiai országban, miután tüntetések törtek ki a vasárnapi parlamenti választáson történt csalások miatt. A végeredmény a Dzsejenbekovhoz kötődő három pártnak kedvezett: a szavazatok 58 százalékával a mandátumok majdnem 90 százalékát szerezték meg. Kedvező körülmény volt számukra, hogy hivatalosan mindössze egy ellenzéki alakulat, a nacionalista Egységes Kirgizisztán ugrotta meg a hétszázalékos bejutási küszöböt, a többi ellenzéki erőre leadott voksok – a szavazatok összesen harmada – teljesen kárba veszett. Hétfő este ezért az ellenzéki pártok többezer támogatója vonult az utcára a fővárosban, Biskekben. A rendfenntartó erők gumilövedékkel, vízágyúval, könnygázzal és bénítógránáttal próbálták feloszlatni a felbőszült tömeget, ám a kemény fellépés hatástalannak bizonyult. Az összecsapásokban egy ember halt meg és százak sebesültek meg – rendőrök, pártvezérek, tüntetők és egészségügyi dolgozók egyaránt. A tiltakozók hajnalra elfoglalták a parlamentet, illetve más kormányzati épületeket is, majd kiszabadították a börtönből az elnök korrupcióért elítélt elődjét, az egykori pártfogójából politikai ellenségévé vált Almazbek Atambajevet. Kedd reggelre már az sem volt világos, hogy Dzsejenkov mennyire ura a helyzetnek. Az államfő arról beszélt, hogy puccskísérlet zajlik ellene, de ő arra utasította a hatóságokat, hogy ne nyissanak tüzet a demonstrálókra. Az ellenzéki pártokat pedig arra szólította fel, hogy nyugtassák meg szimpatizánsaikat, és küldjék haza őket, cserébe megígérte, hogy a választási bizottság alaposan kivizsgálja az esetleges csalásokat, és amennyiben szükséges, érvényteleníti a voksot. A testület később semmissé nyilvánította az eredményeket, de nem tudni, hogy az elnöki nyilatkozat közrejátszott-e ebben. Az ellenzék mindeközben bejelentette, hogy magához ragadta a hatalmat, és egy új, átmeneti kormány összetételéről tárgyal. Dzsejenkov az irányítás visszaszerzésére törekszik; szerdára válságtanácskozásra hívta a pártvezetőket, hogy megkísérelje elsimítani a feszültséget.
Sz. Bíró Zoltán történész szerint az elnök szorult helyzetét az okozta, hogy sietve és meggondolatlanul fogott neki Kirgizisztán átalakításához. Nem figyelt oda például az ország politikai és üzleti életét meghatározó két klán egyensúlyára, a választások eredménye ugyanis a déli klánt reprenzentáló képviselők abszolút túlsúlyát jelentette volna, ami önmagában is destabilizálta volna az országot. Az Oroszországgal és a poszt-szovjet térséggel foglalkozó szakértő szerint a heves tiltakozások kirobbanásához az is hozzájárult, hogy a regnáló hatalom minden korábbinál durvábban csalta el a szavazást. A kampány során Dzsejenkov hiába hangoztatta folyamatosan semlegességét, és fogadkozott, hogy tiszta választások lesznek, az egyértelműen hozzá kötődő politikai erők tisztességtelen előnyre tettek szert. Az elnök öccsét, Aszilbek Dzsejenbekovot is a soraiban tudó Egység nevű baloldali formáció tagjai a beszámolók szerint az államapparátusban betöltött pozíciójukkal visszaélve gyakoroltak nyomást a helyi tisztségviselőkre a voksokért. A jobboldali Hazám, Kirgizisztán nevű alakulat kapcsán pedig az a gyanú merült fel, hogy nagy tételben vásároltak szavazatokat. A két párt együttvéve a szavazatok felét tudhatta magáénak. Sz. Bíró Zoltán úgy vélte, hogy a példátlan mértékű csalás áttételesen az orosz politikai elit felelőssége. Szerinte a térség vezetői úgy érzik, bármit megtehetnek, mert azt látják, hogy a példaképnek tekintett Oroszországban egyre kevésbé leplezetten csalják el a választásokat. A nyilvánvaló visszaélések azonban Belaruszban, illetve most Kirgizisztánban is válságot robbantottak ki. A kirgiz krízis megoldását azonban nem lehet Moszkvától várni, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmét jelenleg ennél jelentősebb problémák kötik le: a belarusz tüntetések, valamint a Hegyi-Karabahért kitört azeri-örmény háború – mondta el el lapunknak a szakértő

Még „Trump sincs kint az erdőből”

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.06. 18:11

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A továbbra is beteg elnök arról fantáziál, hogy immunis a vírus ellen. A Fehér Ház azt akarja, hogy a választások előtt jelentsék be a védőoltás elkészültét.
Hétfőn este Donald Trump kiszállt a helikopterből, felment a Fehér Ház erkélyére vezető rövid lépcsősoron, szembefordult a kamerákkal és levette a maszkját. Az Egyesült Államok elnöke mosolyogni próbált, de egy pillanat múlva már a száján át vette a levegőt. Amikor összeszedte magát, két felfelé fordított hüvelykujjával jelezte, hogy minden rendben van, majd maszk nélkül bement magánlakosztálya ajtaján. A Covid-19 fertőzésben szenvedő Trumpot péntektől hétfő délutánig kórházban ápolták, ahonnan a hírek szerint csak saját, egyre nyomatékosabb követelésére engedték ki. Az elnök internetes üzenetei szerint nem kell megijedni a koronavírustól, nem szabad, hogy a járvány határozza meg az amerikaiak életét, ő például jobban érzi magát, mint húsz évvel fiatalabb korában. Mint fogalmazott: „Tanuljatok meg együtt élni vele!” Azt is írta, hogy a koronavírus sokkal kevésbé fertőző, mint az influenza – jóllehet már eddig is több amerikai halt bele, mint az utóbbi öt influenza-járványba együttvéve. Sean Conley, a Fehér Ház orvosa szerint még „Trump sincs kint az erdőből”, azaz nem tekinthető gyógyultnak. Állapotáról nem áll rendelkezésre megbízható információ, Conley a haditengerészet egészségügyi szolgálatának tisztje és a hétvégén gyakorlatilag elismerte, hogy csak annyit közöl a nyilvánossággal, amire az elnök felhatalmazta. A sajtó által megszólaltatott orvosszakértők egy része lehetségesnek tartja, hogy a kísérleti antitest-készítménynek köszönhetően érzi jobban magát, de az is lehet, hogy a szteroid-kezelés mellékhatásaként árasztják el boldogsághullámok. A Vanity Fair cikke szerint környezete komolyan aggódik érte. Legidősebb gyermeke megpróbálta rávenni testvéreit, hogy avatkozzanak közbe, de azok nem álltak mellé. Ifjabb Donald állítólag azt mondta, hogy apja őrültséget csinált, amikor vasárnap kiautózott a kórházból, hogy üdvözölje híveit. A legismertebb amerikai járványügyi szakértő, Anthony Fauci arra figyelmeztetett, hogy Trump állapota rosszabbra is fordulhat, mert az eddigi tapasztalatok szerint az első tünetek után 8-10 nappal jön az igazán válságos időszak. Trump azonban, mintha nem is lett volna aggasztóan rosszul pénteken és szombaton, hétfőn már azon morfondírozott, hogy ő esetleg immunis a Covid-19-re. Az elnök politikai értelemben is sűrű erdőben bolyong: a legutóbbi felmérések szerint nem hogy csökkent volna, de jelentősen nőni látszik hátránya Joe Biden mögött. Az utóbbi napok két számjegyű különbséget mutató közvélemény-kutatásai után is meglepetést okozott a CNN megrendelésére október 1-4. között készült, kedden nyilvánosságra hozott felmérés, amely Biden 57:41 arányú, azaz 16 százalékos fölényét mutatja (3.6 százalékos hibahatár mellett). A megkérdezettek ennél is nagyobb, 21 százalékos differenciával Bident mondták megbízhatóbbnak a koronavírus-járvány kezelésében és 61:33 arányban inkább róla feltételezik, egyesíteni szeretné a kettészakadt országot. A Demokrata Párt elnökjelöltje megpróbált ráerősíteni az utóbbi tendenciára és a pennsylvaniai Gettysburgbe látogatott, ahol 1863-ban Abraham Lincoln az amerikai történelem leghíresebb beszédét tartotta a polgárháborúban elesettek temetőjének avatásán. A republikánusok választási esélyeit az sem javítja, hogy kiszivárgott: a Fehér Ház vitába keveredett az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatósággal (FDA) a Covid-19 elleni védőoltás engedélyezéséről. Trump visszatérően beszélt arról, hogy reményei szerint még a választások előtt megszületik a védőoltás. A szakemberek azonban biztosra akarnak menni, mert attól tartanak, hogy az esetleg nem eléggé biztonságos vagy hatékony készítmény elveszi az emberek kedvét az alkalmazástól, ami a kívánttal pont ellentétes hatást váltana ki. Az elnök kabinetfőnöke, Mark Meadows ragaszkodik hozzá, hogy az ügyben a kormányzaté legyen a végső szó, de az FDA vezetése ellenáll.    

Pokolgép robbant egy mecset közelében Szíriában, 14 ember meghalt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 16:02

Fotó: Mustafa Bathis / AFP / Anadolu Agency
A merényletben több mint harmincan megsebesültek.
Legalább 14 ember meghalt kedden egy merényletben, amelyet egy autóba rejtett pokolgéppel követtek el a Törökország által támogatott felkelők ellenőrzése alatt álló észak-szíriai al-Báb városában – közölték aktivisták és a „fehérsisakosok” néven is ismert, nem hivatalos Szíriai Polgári Védelem (SCD). A robbanás egy mecset közelében történt – tudatta az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). Ibráhim al-Hádzs, a fehérsisakosok szóvivője a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy a merényletben több mint harmincan megsebesültek, és a halottak száma valószínűleg emelkedni fog. „A robbanás súlyos anyagi kárt is okozott” – tette hozzá.