egészségügy;Parlament;jogállás;

2020-10-07 06:20:00

Sokk lett a terápiából – Okafogyottá tették a régen várt orvosbéremelés feletti ünneplést

A döbbent csendet az is magyarázza, hogy az „egészségügyi szolgálati viszony” bevezetése a teljes ágazat olyan mértékű átalakítását hozhatja, amelynek következményeit ma még a benne dolgozók sem látják át.

A parlament kedden 165 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A rendkívüli eljárással, egy nap alatt áthajtott jogszabály lényegében megegyezik a benyújtott tervezettel, amelyet hétfőn több szakmai szervezet is kritizált. A reakciók hatására csak egyetlen említendő módosítás történt: a munkahelyi vezetők már nem csökkenthetik kedvük szerint 20 százalékkal a náluk dolgozó orvosok bérét. Az összes egyéb kritikus pont – köztük a foglalkoztatási szabályoknak a fegyveres testületek mintáit követő átalakítása – változatlanul megmaradt, s ez a régen várt jelentős orvosbéremelés feletti ünneplést is okafogyottá tette.

Kedden – a hátrányt szenvedőkön kívül – egyetlen olyan egészségügyi szakembert sem találtunk, aki a kialakult helyzet nyilvános értékelésére vállalkozott volna. A döbbent csendet az is magyarázza, hogy az „egészségügyi szolgálati viszony” bevezetése a teljes ágazat olyan mértékű átalakítását hozhatja, amelynek következményeit ma még a benne dolgozók sem látják át. Az indokolatlanul gyors szavaztatás hátterében pedig az is állhat, hogy a kormányzat kifejezetten tartott ezeknek a következményeknek a nyílt kitárgyalásától.

Az egyeztetések nélkül pedig a képviselők is látszólag kétely nélkül döntöttek, mind a kormány, mind az ellenzék oldalán csak igennel voksoltak a tervezetre.

A döntés után markáns véleményt csak azoktól lehetett hallani, akik most semmit sem kaptak, csak az új rendszer hátrányaiból részesednek majd. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nyílt levélben kérte számon az orvosi köztestületen a szolidaritást. „Reméljük a Magyar Orvosi Kamara (...) nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában!” – írják.

– Október 6. gyászos nappá vált a számunkra, a köztestület kihagyásával hoztak egy olyan törvényt, amely jelentősen átalakítja a szakdolgozók életét – reagált lapunknak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke, aki hozzátette: mától tiltakozásuk jeléül zöld szalagot viselnek. Az elnök szerint vélhetően senki nem gondolta végig a jogállási törvény hatását az ellátórendszerre. Az otthonápolás például ellehetetlenülhet, ezt ugyanis most a kórházban dolgozó nővérek végzik másod-, harmadállásban. Ha ettől eltiltják őket, ők sem tudják eltartani a családjukat és a betegek is ellátatlanok maradnak. Arra a kérdésre, hogy milyen formában tiltakozhatnak, az Balogh Zoltán azt felelte: az elnökség dönt ebben a kérdésben.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendvédelemben dolgozó egészségügyiek egyszerűen kimaradtak a szabályozásból és a béremelésből is. Mintegy 200 szakember dolgozik a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézményeiben.

A Magyar Orvosok Szakszervezete azt tette szóvá tette, hogy azok sem lehetnek mind boldogok, akikre vonatkozik az új szabályozás, mert a másodállások megtiltása gyorsan elvezethet a vidéki kórházak bezáráshoz. „A kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat” – szögezik le a közleményükben.

– Egyetlen emberrel sem találkoztam, akinek elfogadható lenne az új törvény teremtette helyzet – mondta lapunknak egy, a neve mellőzését kérő traumatológus, aki éppen a műtőből jött, ahol egy vállalkozó orvos altatott. „Ha januártól ő nem jöhet, műtét sem lesz.” A baleseti sebész maga is három helyen dolgozik a főállása mellett, s úgy látja, ha bármelyikben is abbahagyná a munkát, nem lenne aki a helyére álljon.

Nem véletlen, hogy az orvosi portálokon egyre nagyobb a forrongás, pedig vasárnap még mindenki bizakodó volt. A legtöbben azt a lehetőséget kifogásolják,  hogy ezután békeidőben is vezényelhetők lesznek az egészségügyben dolgozók, és akár két évre is áthelyezhetik őket az ország egy másik pontjára, ha az állam azt úgy akarja. Volt, aki már arra biztatott, hogy ne írják alá novemberben az egyoldalúan a szolgálati viszonyról szóló munkaszerződéseket. S abban bízott, ha ez tömeges lesz, az jobb belátásra bírhatja a kormányt.