egészségügy;orvosi kamara;Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara;bér;

2020-10-05 19:38:43

Szolgálatba helyeznék az egészségügyet

A szakmai kamarák sem tartják támogathatónak az orvosi béremelésről és az egészségügyi foglalkoztatás teljes átalakításáról szóló új törvény hétfőn parlament elé terjesztett tervezetét.

Komoly meghökkentést keltett az orvosok rendkívüli béremelését megalapozó új szolgálati törvény hétfőn parlament elé terjesztett szövege az érdekeltek körében. Az ugyanis az ágazat foglalkoztatási viszonyait teljes egészében át kívánja alakítani és leginkább a fegyveres testületek működéséhez tenné hasonlóvá az egészségügyet.

A beterjesztett törvény szövege még az orvosi kamarát is meglepte és ők is – akárcsak az érintett szakdolgozói kamara – három-négy órát kaptak arra, hogy beküldjék véleményüket. A szakdolgozói kamara részéről egyértelmű volt az elutasítás hiszen míg az orvosok legalább béremelést, ők most semmit nem kapnak a foglalkoztatási körülményeik teljes átalakításáért cserébe. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) utóbb egy közleményben hosszasan magyarázta, hogy a szakdolgozóknál évek óta folyik egy bérfejlesztés, ez nyilván nem gyógyír a váratlan korlátozásokra.

Bár az orvosok valóban akartak a maguk számára egy új foglalkoztatási formát a közalkalmazotti helyett, őket sem teszi boldoggá, hogy a jövőben az állami szférában egy hadsereg tagjaiként kívánnak rájuk tekinteni. A törvény szerint ugyanis január elsejétől az állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál csak úgynevezett „egészségügyi szolgálati jogviszonyban” dolgozhatnak az emberek. Ez pedig jóval kötöttebb, mint a közalkalmazotti státusz, illetve a kiegészítő jövedelmeket termelő vállalkozási formák.

Az új jogviszony elsődleges jellemzője, hogy amellett minden további pénzkereset (egészen szűk kivételekkel) csakis a munkaadó előzetes engedélyével folytatható. A másik markáns jellemzője, hogy a szakemberek békeidőben is átvezényelhetők bármely olyan szolgálati helyre, ahol a munkaadójuknak szüksége van rájuk. A beterjesztett szöveg szerint egy nővért vagy egy orvost akár két évre is áthelyezhet az állam az egyik kórházából a másikba. Azt, hogy ennek lesznek-e területi korlátai, későbbi kormányrendeletek dönthetik el.

A tervezet néhány jogviszonyban néhány speciális ágazati szabályt is meghatároz. Például tiltani kívánják azt, hogy egy orvos a magán- és a közellátás között a saját gazdasági érdeke alapján kísérje a betegét. Azaz azt, hogy valaki a zsúfolt állami ellátásból a soron kívüliség ígéretével átirányítsa a magánrendelőjébe a páciensét, illetve fordítva, ha a magánrendelőben elfogytak a kezeléshez szükséges eszközök, akkor visszavigye az állami kórházba, mint privilegizált beteget.

Annak is elejét kívánják venni, hogy a hiányszakmákban a dolgozók a kórházak között vándorolva verjék fel az árukat, ezt szolgálja az a tervezett szabály, hogy aki egészségügyi szolgálati jogviszonyból lép ki, az egy évig nem kaphat magasabb bért az új szolgálati helyén, mint amennyivel az előző helyéről távozott. Az új szabály várhatóan egyszerre teszi könnyen átcsoportosíthatóvá az egészségügyi szakember gárdát és mutatja meg, hogy mennyire nincsenek elegen a meglévő szakrendelők, kórházak üzemeltetéséhez. Ez elindíthatja és meg is könnyítheti az intézményrendszer átszabását, aminek kormányzati terveiről egyelőre nem tud semmit a nyilvánosság. A tervezett szabályozás egy másik hatása lehet, hogy sok egészségügyi dolgozót döntéshelyzet elé állít: marad-e a közellátásban, vagy azt teljesen odahagyva a magánszolgáltatóknál keres magának megélhetést. Beszéltünk olyan cégtulajdonossal, akinél hétfő kora délután óta folyamatosan csöng a telefon és érdeklődnek, mehetnek-e oda teljes állásban. Ez a folyamat e pillanatban teljesen kiszámíthatatlan.

A tervezet szerint az érintettekkel november végéig közölnek további részleteket az új szerződésükről és december végéig kell aláírniuk az új szerződést. Aki ezt nem teszi meg, az a szolgálati idejétől függően 1-3 havi végkielégítéssel távozhat.

A reagálási idő szűkössége miatt az orvosi kamara is a tervezetnek csak egy gyors értékelésére vállalkozott, amelyben elutasítják annak több pontját. Hiányolják, hogy a tervezet nem tartalmaz hasonló jövedelmi ígéretet az alapellátásban, illetve a vállalkozási formában dolgozó alkalmazottak számára. Valamint elutasítják a tervezetben mellékelt bértáblát, ami indoklásuk szerint nem teljesen egyezik meg azzal, amiről a miniszterelnökkel megállapodtak.