Előfizetés

Megsokszorozódott a home office-ban dolgozók száma, de késik a távmunka szabályozása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.06. 21:53

Fotó: Pixabay
Pedig szeptember eleje, a második hullám kezdete óta ismét egyre többen dolgoznak otthonról.
Megsokszorozódott a home office-ban dolgozók száma a koronavírus hatására. Májusban több mint 750 ezren végezték a munkájukat otthonról, ez a dolgozók 17,2 százalékát jelenti – számolt be róla az RTL Híradó a KSH friss adatai alapján.
Februárban a munkavállalók mindössze 2,3 százaléka dolgozott otthonról.

Szeptember eleje, a második hullám kezdete óta ismét egyre többen dolgoznak otthonról a Google összesítése alapján. A kormány egy hónapja jelentette be, hogy változtatnak a Munka Törvénykönyvén, és rezsitámogatás jár majd a dolgozóknak a munkáltatóktól, amely kompenzálhatja az otthoni víz-, villany- és nyomtatóhasználatot. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatási államtitkára úgy számolt, hogy legfeljebb a mindenkori minimálbér tíz százaléka lehet a támogatás, vagyis idén 16 100 forint havonta.
A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint késik az új szabályozás, és a járvány második hullámára is szabályozatlan maradt a távmunka. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a csatornának azt nyilatkozta, hogy szeptember elejére ígérte nekik a kormány a törvényjavaslat szövegét, de jelenleg nincsen napirenden, és a tárgyalás időpontja sincs kitűzve. Az ITM azt válaszolta az RTL Híradó érdeklődésére, hogy
a Munka törvénykönyve most is biztosítja a távmunka jogszabályi feltételeit, és amennyiben változás történik, arról a nyilvánosságot – ahogyan eddig is – tájékoztatni fogják.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy kötelező vagy csak egy adható támogatás lenne-e a munkáltatók által fizetendő rezsiátalány. Ráadásul a munkaadói és a munkavállalói oldal eltérően értelmezi az eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokat. Az sem világos, mit tervez a kormány azokkal a dolgozókkal, akik számára nem járható út a távmunka. A rövidített munkaidőben dolgozók bértámogatási igényeiből jól látszik, hogy a home office nem megoldás a feldolgozóiparban, a kereskedelemben vagy a turizmusban: az alig több mint 200 ezer munkavállalóra vonatkozó kérelmek háromnegyede ezekről a területekről érkezett.

Magára talált az autóipar

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.06. 20:10

Fotó: AUDI HUNGARIA
Augusztusban a hazai iparban folytatódott a kilábalás a válságból – ám az elemzők egyre inkább tartanak a második hullámtól.
Augusztusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos havihoz képest, az eltérő  számú munkanapokat figyelembe véve a visszaesés mértéke már csupán 0,2 százalékkal volt, ami érdemi javulás az előző havi 7,7 százalékos visszaesés után – derül ki a KSH adatiból. A statisztikai hivatal a részletekkel még adós, de annyit elárultak, hogy bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent, a legnagyobb súlyú részekben, az autóiparban és a számítógépgyártásban nőtt a termelés. A második negyedéves nagy GDP-zuhanás jelentős részben a magyar gazdaság magas autóipari kitettségének a következménye. Ezzel a helyzettel a jövőben a gazdaságpolitikának kezdeni kell valamit – például csökkenteni az az alágazat GDP-ból való  részesedését –, ám rövid távon az volt a kérdés, hogy milyen gyorsan indulnak újra a hazai autógyárak. Májusban ismét elkezdődött a gyártás, júniusban és júliusban pedig már a harmadik műszakok is elindultak, ennek köszönhetően az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet. Mivel az autógyárakban nem volt nyári leállás augusztusban a járműgyártás már nagyobb növekedést mutatott a tavalyinál – részletezte Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. A következő hónapokban is folytatódhat az ipar kilábalása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat. Az európai országok többségének fokozatos újranyitása miatt a következő hónapokban már élénkülhet a kereslet az autók iránt, amit egyes állami ösztönzők is támogathatnak. Ezt a szeptemberi német újautó regisztrációs statisztikák, valamint egyes autógyártók pozitív előrejelzései, megugró megrendelései is alátámasztják. A kereslet azonban csak fokozatosan élénkülhet a bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. A Takarékbank elemzője szerint idén 7 százalékkal csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható. Az ipari termelés a második negyedévben mintegy 25 százalékkal csökkent, azonban a harmadik negyedévben a visszaesés mértéke 4-5 százalékra mérséklődhet, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is. Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus második hulláma milyen mértékben érezteti majd hatását a termelési láncokban és a gyártási folyamatokban. A legújabb bizalmi indikátorok ugyanis azt sugallják, hogy a dinamikus kilábalást megtörheti a járvány újbóli felerősödése. Amennyiben sikerül elkerülni a komolyabb zavarokat, úgy könnyen elképzelhető, hogy már az őszi hónapokban visszatér az ipari termelés szintje az előző évben megfigyelthez – mondta Virovácz Péter az ING Bank elemzője. Németh Dávid a K&H Bank szakértője szerint az ipari kilábalás üteme lassult: ugyanis májusban és júniusban kiemelkedő, 16-17 százalékos volt az előző hónaphoz mért növekedés, júliusban és augusztusban viszont ez – még mindig tempósnak számító – 7 százalék körülire szintre csökkent. Valószínűsíthetően most zajlik az iparban az elmaradt termelés pótlása. A jövő szempontjából pedig a leglényegesebb kérdés, hogy a kereslet mennyire tud tartósan megrendeléseket biztosítani az ipar számára az őszi hónapokban. Ha nem lesz leállás az iparban, akkor az év első nyolc hónapjában még 11 százalékos hanyatlást elkönyvelő ágazat akár egy számjegyű csökkenéssel fejezheti be a 2020-as évet – fogalmazott Németh Dávid. Jövőre javulás várható, de a növekedés mértékét most még korai lenne megbecsülni a bizonytalan kilátások miatt.

Három évvel ezelőtti szintre zuhantak a lakásbérleti díjak

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.10.06. 12:02

Fotó: Népszava
Olcsóbban lehet lakást bérelni, szerte az országban csökkentek az árak. Turisták hiányában több lett ugyanis a kiadó ingatlan.
Egy év alatt 6,4 százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja, Budapesten 10 százalékkal is lejjebb mentek az árak idén augusztusra – derül ki a KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. Pest megyében ugyanakkor csupán 3,7, a dél-alföldi régióban 3,6, a Nyugat-Dunántúlon 3, a dél-dunántúli térségben pedig mindössze 0,8 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak. Közép-Dunántúl kiadó lakásai esetében ugyanakkor 0,2 százalékkal drágult a bérleti díj, az észak-magyarországi albérletekért pedig 2,4 százalékkal kellett többet adni a nyár utolsó hónapjában, mint egy éve.    A bérleti díjak csökkenésének hátterében a turizmus bezuhanása áll. Az árakat  korábban ugyanis az verte fel, hogy – főként a főváros belső kerületeiben - egyre többen adták ki lakásukat külföldi turistáknak rövidtávra, magasabb összegekért; sokan kifejezetten erre a célra is vásárolták az ingatlanokat. A hosszútávra kivehető lakások száma így egyre fogyatkozott, bérleti díjuk pedig ezzel párhuzamosan egyre emelkedett. A külföldi turisták azonban az idén nyáron elmaradtak, így a lakástulajdonosok immár hosszú távra is bérbeadják lakásaikat, ez pedig lefelé nyomja az árakat.  Ezt támasztja alá az is, hogy a bérletidíj-csökkenés a fővárosban volt a leglátványosabb, és a pesti belső kerületekben estek a legnagyobbat, csaknem 13 százalékot az árak. A korábbi években ezek a kerületek - az V., a VI. és a VII. - voltak a legdrágábbak, így a magasabb árszintről nagyobb mértékű zuhanás következett be. A csökkenésben főszerepet kapott, hogy az ezer főre jutó kiadó lakások száma augusztusban ezekben a kerületekben volt a legmagasabb, ez pedig a bérlőknek kedvez – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte járvány miatti bizonytalan gazdasági környezetben az ingatlantulajdonosok kénytelenek voltak engedni az árakból, a bérleti díjak csökkenése pedig tartósnak látszik. Ugyanakkor éppen a nehezen prognosztizálható kilátások miatt egyelőre nem tudni, meddig tart ez a folyamat – jegyezte meg.    Az ingatlan.com adataiból kiderül az is: szeptember végén átlagosan 140 ezer forintért lehetett használt lakást bérelni Budapesten. Ez azt jelenti, hogy több mint három évvel ezelőtti szintre süllyedt az ár: legutóbb ennyiért 2017-ben lehetett kiadó lakáshoz jutni a fővárosban. Ez ugyanakkor csak az átlag: a legdrágább városrészek közé tartozó V. kerületben 180 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a XIII. kerületben 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok. A legolcsóbb a viszonylag szűk kínálattal rendelkező XXIII. kerület, ahol az átlagos díj 100 ezer forint volt.     

Nem ott vannak a lakások, ahol az emberek élni szeretnének

Várhatóan az eddiginél több lakást újítanak fel majd a közeljövőben tulajdonosaik, mivel az igénybe vehető források is bővülőben vannak – véli a GKI, amely arra számít, hogy jövőre csaknem 200 ezer lakás eshet át generális felújításon. Ez 13 éves csúcsot jelentene. Számításaik alapját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája adja, miszerint a tavalyi második és az idei első félévben a bankok mintegy 770 milliárd forintnyi babaváró hitelt helyeztek ki. A hitelfelvevők 41 százaléka lakás-felújítási és berendezési célra költi a kapott összeget, ami a GKI becslése szerint a teljes kihelyezett hitelállomány 10-15 százalékát jelenti. Vagyis az elmúlt időszakban mintegy 50 milliárd forintnyi plusz finanszírozás keletkezett lakásfelújítás céljára, így a babaváró hitel lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. A GKI elemzésében arról is ír, hogy Magyarországon összességében nincs mennyiségi lakáshiány, strukturális problémák viszont annál inkább vannak. A lakások ugyanis nem ott és nem olyan áron hozzáférhetőek, mint ahol az emberek élni szeretnének. Emellett a hazai lakásállomány jó része felújításra, korszerűsítésre szorul – részben energia-hatékonysági, részben fenntarthatósági okoból.