Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán sokadszor húzza a rövidebbet az Európai Bíróságon

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.07. 06:43

Nincs valamire való világlap, amely ne foglalkozna azzal, hogy az Európai Bíróság igazságot szolgáltatott a CEU-nak. Ám amit írnak, és ahogyan tálalják, azt az Orbán-kormány nem teszi zsebre. En bloc.
New York Times Az Európai Bíróság verdiktje pont akkor látott napvilágot, amikor az EU szembeszáll az Orbán-kormány egyre erősödő tekintélyelvűségével, mégsem valószínű, hogy a luxemburgi döntésnek túlzottan nagy következményei lennének a gyakorlatban. Mindenesetre az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, és a magyar Parlamentnek összhangba kell hoznia a felsőoktatási törvényt az uniós joggal. Ha nem engedelmeskedik, magas pénzbüntetés lehet a vége. Soros György ugyanakkor azt közölte, hogy a Közép-Európai Egyetem nem térhet vissza Magyarországra, mert ott a jogszabályok továbbra sem tesznek eleget a szabad oktatás követelményeinek. Az Orbán-kabinet változatlanul lábbal tapossa a közösségi jogrendet, ennek legújabb áldozata az SZFE – hangsúlyozza a befektető közleménye. Léderer András, a Helsinki Bizottság munkatársa úgy véli, a CEU ügye megmutatta, hogy a bizottságnak már az ilyen viták korai szakaszában közbe kell lépnie és mindaddig fel kell függesztenie a kérdéses rendelkezést, amíg az Európai Bíróság nem ítélkezik az adott kérdésben. Ugyanakkor Miklósi Zoltán, az elűzött egyetem politológia tanszékének vezetője hozzáteszi: 20 éve nem tudta volna elképzelni, hogy az EU-ban egyáltalán felmerül a demokratikus visszalépés lehetősége. De hát Orbán a jogi és alkotmányos szerkezetek után, immár a kultúrát, a tudományt és oktatást, valamint a sajtót veszi célba. A szakértő megjegyezte, hogy az elején az unió teljesen bealudt és mire felébredt, hogy milyen súlyos a gond, addigra már túl késő volt.
Washington Post/AP Soros György úgy értékelte a luxembourgi határozatot, hogy az az európai alapértékek győzelmét jelenti, ám már nem sokat segít az egyetem magyarországi részén. Az Európai Parlament magyar jelentéstevője, a zöld Delbos-Corfield pedig kifejtette, hogy az ítélet megerősítette azt, amit minden demokráciában világosan kellene látni, hogy összeférhetetlen az EU-joggal, ha valahol megnyesegetik az akadémiai szabadságot. Nem lehet kipaterolni egy egyetemet, mert az ilyen lépés demokráciaellenes, és szembemegy az európai értékekkel. Most pedig a bíróság kimondta, hogy törvénytelen is. A képviselő hozzátette, hogy ezek után Orbán Viktornak be kellene látnia: itt az idő visszalépni az autokrácia ajtajából és visszafordítani Magyarországot az antidemokratikus úton.
Bloomberg Az EUB döntése ismét ráirányítja a reflektorfényt Magyarországra, miközben az EU azt fontolgatja, hogy megvonja az anyagi támogatást azoktól a tagjaitól, amelyek megszegik a jogállami szabályokat. Orbán, több más politikussal együtt megpróbálja megtorpedózni ezeket az erőfeszítéseket, ezért előbb kilátásba helyezte, hogy meghiúsítja a 750 milliárd eurós újjáépítési tervet, majd felvetette, hogy neki nem kellenek a milliárdok, csak az unió ne vegzálja jogállami vizsgálatokkal. A kormányfő az elmúlt egy évtizedben sok intézkedést tett a demokrácia visszaszorítására, ezek közül az egyik legemblematikusabb a CEU kiűzése volt. Az ítélet azonban teljes mértékben elmarasztalja a politikus jogi stratégiáját és kimondja, hogy a vonatkozó jogszabályt nem szabad alkalmazni. Michael Ignatieff, a rektor erre úgy reagált: hatalmas elégtételt éreznek.  
NZZ A magyar kormány jogtalanul paterolta ki a térség egyik legjobb egyetemét. Az EU legfelsőbb bírósága újabb jogi vereséget mért Orbán Viktorra, miután kimondta, hogy a Lex CEU több vonatkozásban is megszegte az uniós, illetve nemzetközi jogot. Ami három éve történt, arra még nem volt példa a szervezetben, hiszen egészen addig egyetlen tagországból sem űztek el felsőoktatási intézményt – nyilvánvalóan politikai okokból. A Soros által alapított elitképző a magyar kormány ideológiai célpontja lett. De Orbán az idén az egyik vereséget kénytelen elszenvedni a másik után, mert az EUB sorozatban dönt ellene. Májusban a menedéktörvény bizonyult jogsértőnek, majd következett a civil szervezetek szabályzása, utóbbi megint csak Sorosra kívánt csapást mérni. Amikor a miniszterelnök megvádolja az üzletembert, antiszemita beütésű kijelentésektől sem riad vissza. Viszont kérdéses, hogy mi lesz most a Közép-Európai Egyetemmel. Hiszen már előrehaladottak a tervek, hogy az iskola végleg Bécsbe települ át. Ugyanakkor bőven elképzelhető, hogy az intézmény kártérítési igénnyel lép fel. Orbánról azonban egyszerűen leperegnek a brüsszeli és luxemburgi elmarasztalások.
FAZ A német uniópártok strasbourgi frakcióvezetője kijelentette, hogy az ítélet egyáltalán nem meglepő és véget vet egy szomorú és méltatlan színjátéknak, amely nem összeegyeztethető Európával, mint értékközösséggel. Daniel Caspary hozzáfűzte: most kiderült, milyen fontos a működő jogállami mechanizmus, amelyről zajlik a vita az EU-ban, részben a tagállamok és az EP, részben a tagországok között. Daniel Freund, az európai zöldek nevében örvendetesnek nevezte, hogy a bírák egyértelmű jelzést adtak és ragaszkodtak a közösségi elvekhez. Ám úgy vélte: az ítélet nem tudja feltartóztatni a Magyarországon zajló fejleményeket, mert a CEU kiebrudalásával Orbán Viktor kész helyzetet teremtett.
Süddeutsche Zeitung Az Európai Bizottság üdvözölte a luxemburgi határozatot. Egy brüsszeli szóvivő úgy foglalt állást, hogy Magyarországnak ezek után haladéktalanul összhangba kell hoznia a hazai előírásokat és a közösségi jogot.
Der Standard A kommentár azt sürgeti a luxemburgi határozat után, hogy az EU zárja el a pénzcsapot, mert Orbán Viktor másból úgysem ért. Ezért legfőbb ideje anyagi eszközökkel észhez téríteni. Annál is inkább, mert az idén ez már a 4. eset, hogy a rövidebbet húzza az Európai Bíróságon. Mindez azonban hidegen hagyja. Ám a jogállam figyelmen kívül hagyásával éket ver az unióba, aláássa annak értékeit. És az utánzókkal együtt másutt is meg tudja osztani a a szervezetet. Csakhogy a nagyvonalú támogatásokkal Brüsszel maga finanszírozza az orbáni rendszert. A pénz játéktérhez juttatja a politikust, hogy túlárazott pályázatokkal hizlalja az oligarcháit. Utóbbiak cserében szavatolják neki a sajtó és a szavazópolgárok jóindulatát. E zárt kör jóvoltából azután szinte nem lehet leváltani. Szóval nagyon időszerű volna, hogy az a közösség ne adjon a kezébe bőségszarut, mert azzal az EU csak a saját megsemmisítését finanszírozza.
Euronews Manfred Weber kijelentette, hogy kötelező jogállami mechanizmus nélkül nem lesz gazdasági helyreállítási alap. Az európai kereszténydemokraták strasbourgi vezetője azzal érvelt, hogy egy rakás pénz forog kockán. Ebből pedig az következik, hogy szükség van a szabad sajtóra, ha Európa biztosra akar menni, hogy ezek az alapok nem folynak el kézen-közön a helyi hatóságoknál. Tehát nem esnek áldozatul a korrupciónak. Azon kívül szükséges, hogy független bíróság szavatolja ugyanezt a jog oldaláról. Azaz vannak alapértékek és Európa megvédelmezi azokat. Weber szerint a hibát a baloldali pártok követték el, mert politikai célokra használták fel a jogállam kérdését. Mint mondta, önálló testületeknek kell megítélniük, hogy nyomás alá került-e a demokrácia az EU-ban, a politikusoknak fel kellene hagyniuk azzal, hogy a jogállam helyzetét értékeljék. A tudósítás emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a bajor vezetőt meg baloldali pártok bírálják gyakran, mivel a Fidesz még mindig az EPP tagja, pedig sűrűn hangzanak el felhívások, hogy rakják ki. Erre a Néppárt 2. embere úgy reagált, hogy sosem állt ki Magyarország ellen, amikor ott valamilyen kedvezőtlen fejleményről volt szó. Sőt, a pártcsalád megszavazta a jogállami eljárás megindítását az Orbán-kabinet ellen. EP-képviselők szerint a jogszegő országok túszként tartják fogva a vírus miatt nehéz helyzetbe került államok megsegítését. Magyarország és Lengyelország ezzel szemben azt állítja, hogy a jogállami vita fegyverként szolgál a két konzervatív kormány ellen.
FT Brüsszel egyezséget sürget a jogállam ügyében – magas rangú uniós vezetők azt mondják, hogy a feszültség enyhítésére a tagállamoknak meg kell állapodniuk a költségvetési biztosítékok ügyében. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke arra figyelmeztet, hogy ha folytatódik a fővárosok közti súrlódás, akkor könnyen túlhevülhet a viszály. Mint kifejtette: 1,7 milliárd euró sorsáról kell dönteni, ám közben csökken a tagországok közti bizalom. Csak éppen a tervezett jogállami mechanizmus törést okozott a szervezeten belül, mert Magyarország és több más közép-európai állam túl szigorúnak tartja a német elgondolást. Az alelnök elismeri, hogy a vita túlontúl is a pénzügyi érdekekre összpontosul, nem pedig a demokratikus normák betartatására. De nagyot csalódna, ha túlságosan is gyenge mechanizmust vezetnének be, csak azért, hogy végre el lehessen juttatni az anyagi segítséget a rászoruló kormányoknak. A civakodás egyre elkeseredettebb, Közép-Európa azt állítja, hogy az északi előítélet és kettős mérce áldozata. Ugyanakkor sok EP-képviselő kemény felügyeletet sürget, mert úgy látja, hogy az EU veszedelmesen sodródik az illiberalizmus felé.
Die Presse Csak látszat, hogy Merkel ejtette Orbánt, habár a német jogállami javaslat fejbe kólintja a magyar kormányt – írja Boris Kálnoky, aki idáig a lap, valamint a Die Welt budapesti tudósítója volt, ám átigazolt a Mathias Corvinus Collegium sajtótanszékének igazgatói tisztségébe. Mint rámutat, Berlin az indítvány megfogalmazásakor tekintettel volt a magyar álláspontra, de nem kérte ki Budapest véleményét. Ezért azután most aggódik a Fidesz, bár Németország a jogállamiság kapcsán igyekszik mind Közép-Európa, mint a takarékos ötök kedvére tenni. Úgyhogy olyan jogállami mechanizmust kezdeményezett, amely nem igazán felel meg céljának. Voltaképpen azonban tökéletesen igazodik a magyar és a lengyel igényekhez, mivel csupán a költségvetést, az uniós pénzek felhasználását kívánja ellenőrizni. A szövegben nem szerepel, hogy fel kell lépni a demokratikus normák általános hiányosságai esetén. Viszont a megfogalmazás eleget tesz annak, amit a liberális északi országok követelnek. Ám most mindkét tábor mégis fel van háborodva. Magyarországnak erre két oka van: egyfelől a német elképzelésről nem a tanácsban, hanem az állandó képviselők testületében szavaztak és ott elég volt a kétharmad is a jóváhagyáshoz. Másrészt a magyar megítélés szerint a tervezet kaput nyit a továbbiakban a szigorításhoz. De a magyar felet leginkább az zavarja, hogy a németek nem egyeztettek vele. Varga Judit megerősítette, hogy kormánya megvétózza a gazdasági mentőprogramot, ha azt összekapcsolják a jogállamisággal. Ám ez nagyon is tetszene a takarékos ötöknek, mert nekik nincs szükségük pótlólagos pénzekre, ráadásul az alap sokba kerülne. Viszont ily módon az új tagokra lehet hárítani a felelősséget a kudarcért. De Berlinnek fel van adva a lecke, mert az fiaskó számára, ha nem lesz jogállami mechanizmus. De nagyon fontos neki a bajba került országok megsegítése is. Nem véletlen, hogy megy előre, ám ez nem jelenti az, hogy alapvetően elfordul Orbán Viktortól.
EUobserver A magyar kormány lepusztította a sajtót – mutat rá Jamie Fly, aki egészen a közelmúltig a SZER/Szabadság Rádió igazgatója volt, míg csak Trump le nem váltotta, most pedig a Német Marshall-alap magas rangú munkatársa. Ő volt az, aki előkészítette, hogy a Szabad Európa Rádió 30 év után felújítsa magyar nyelvű adását. E munkája során lett figyelmes arra, hogy van olyan nemzedék Magyarországon, amely úgy nő fel, hogy nem látja, amint a vezető politikusok kénytelenek volnának független újságírók kérdéseire válaszolni. Ilyesmit már tapasztalt Ázsiában és Oroszországban, de itt mégiscsak az EU egyik tagországáról van szó. A módszer azonban mindenütt ugyanaz: a hatalom elkezdi támadni a sajtót, megkérdőjelezi annak hitelességét és visszautasítja, hogy szóba álljon bizonyos tudósítókkal, illetve szerkesztőségekkel. Kellő parlamenti többség birtokában azután megszállja a közmédiát. Majd következnek a magánkézben lévő orgánumok: szövetségesek révén bevásárolja oda magát. Így azután már alig van vita, illetve oknyomozó újságírás, pedig nagy szükség volna rá, hogy számon lehessen kérni a dolgokat a politikusokon. Brüsszel ugyan dörmög, de a nemzeti vezetők általában tesznek rá. Pedig az EU-nak meg kell értenie, hogy a független sajtó mennyire fontos a működő demokrácia szemszögéből. Már csak azért is, mert a magyar médiapiac önállóságának korlátozása igencsak jól jött Oroszországnak és Kínának. Azon kívül az uniónak szorosabban együtt kellene működnie az Egyesült Államokkal az elfogulatlan tömegtájékoztatás megtámogatására. Ám ennek terheit a kormányok nem viselhetik egyedül. A nagy amerikai és európai szerkesztőségeknek segíteniük kell a társintézményeket a kontinens középső részén. Viszont ha a politikusok nem lépnek, akkor csak még több olyan eset lesz, mint az Indexé. Az pedig nagyobb politikai instabilitást eredményez. Miközben a tekintélyelvű vezetők ugrásra készen várakoznak.
Die Welt A kereszténydemokrata szász miniszterelnök nekiment az Európai Parlament német alelnökének, amiért az keményen bírálta Magyarországot és Lengyelországot. Kretschmer, aki éppen most kétnapos látogatást tesz Varsóban, úgy értékelte, hogy Barley megfeledkezett a német történelemről, és olyan álláspontot képvisel, ami nem sok jó ígér Európa jövője szempontjából. Mert a vita csak akkor hozhat eredményt, ha Németország egyenlő félként tárgyal a partnerekkel, akiket értékekkel és érvekkel kell meggyőznie. A zsarolás nem megfelelő eszköz. Ezért a tartományi vezető úgy gondolja, hogy a szociáldemokrata politikusnak bocsánatot kell kérnie, annál is inkább, mert nyilatkozatával, miszerint ki kell éheztetni a magyar és a lengyel kormányt, sokat ártott a civil társadalom megerősítését célzó erőfeszítéseknek. Kretschmer egyébként kitűnőnek tartja a német jogállamisági indítványt, hozzátéve, hogy a jogállami eljárásnak nem szabad érintenie a költségvetést. Szankciókat pedig csak akkor szabad elrendelni, amikor a visszaélések miatt uniós pénzek kerülnek veszélybe.

Franciaországban továbbra is meghaladja a tízezret a napi új fertőzöttek száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.06. 22:20

Fotó: Antoine Wdo / Hans Lucas / AFP
Belgiumban eközben szigorításokat vezetnek be, hogy ne kelljen újra iskolákat bezárni, és az időseket elszigetelni.
Franciaországban az elmúlt 24 órában 10 489 új koronavírusos fertőzöttet regisztráltak, és miközben Párizsban életbe léptek az újabb korlátozások a vendéglátóhelyeken és a felsőoktatási intézményekben, az intenzív ágyak mintegy negyven százalékát a Covid-19 betegség súlyos formájában szenvedő betegek foglalják el – közölte kedd este a francia egészségügyi minisztérium.
A napi esetszám csaknem három hete 10 ezer felett mozog, és a járvány kezdete óta kedden 634 763-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma.

Az elhunytak száma az elmúlt 24 órában 66-tal 32 365-re emelkedett. A kórházban ápoltak száma 104-gyel nőtt hétfő óta: jelenleg 7398 fertőzött szorul kórházi ellátásra, közülük 1426-an vannak lélegeztetőgépre kapcsolva, számuk 11-gyel emelkedett hétfő óta, és csaknem ezerrel az elmúlt egy hónapban. Jelenleg Párizsban és az elővárosokban a legsúlyosabb a helyzet, ahol az intenzív ágyak 40 százalékán koronavírusos fertőzöttek fekszenek. Hétfőn még csak 37 százalékos volt az arány. 
Ez azt jelenti, hogy a legsűrűbben lakott franciaországi régióban, a 12 millió lakosú fővárosi agglomerációban (Párizsban és a környező nyolc megyében) 2393 fertőzött van kórházban, közülük 449-en fekszenek intenzív osztályon, azaz az országban ápolt súlyos betegek harmada.

Szakemberek arra számítanak, hogy két hét múlva a fővárosi intenzív ágyaknak már a felén koronavírusos betegek lesznek. Emiatt egyes intézmények már megkezdték a nem sürgős sebészeti beavatkozások elhalasztását. A legtöbb járványgóc jelenleg az egyetemeken alakul ki, ezért a felsőoktatási intézményekben felére csökkentették a tantermekben és az előadókban egyszerre jelen lévő diákok számát, az esti szórakozás megakadályozása érdekében pedig Párizsban a bárok a következő két hétben egyáltalán nem nyithatnak ki.  
Belgiumban a napi átlagos 2300 új fertőzés miatt szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a koronavírus-járvány terjedése ellen. Alexander de Croo kormányfő keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a járványügyi helyzet nagyon aggasztó, a vírus terjedése egyre gyorsabb. Frank Vanderbroucke egészségügyi miniszter hozzátette: a szigorításokkal azt akarják elérni, hogy ne kelljen újra iskolákat bezárni, és az időseket elszigetelni.
A pénteken érvénybe lépő intézkedések értelmében, a lakosoknak háztartásukon kívüli kapcsolataikat 5 főről, 3-ra kell korlátozniuk, a bárokban és éttermekben 4-nél több személy nem ülhet egy asztalhoz. A vendéglátóegységeknek este 11-kor be kell zárniuk, a higiéniai szabályok betartása és a távmunka továbbra is erősen ajánlott.

A belga miniszterelnök által kiadott sajtóközleményben az áll, hogy amennyiben a lakosság nem tartja be az előírásokat, akkor még szigorúbb intézkedéseket fog a kormány bevezetni, ami további gazdasági károkat okoz, és negatív hatással lesz a társadalmi életre is. A 11, 5 millió lakosú Belgiumban, az utolsó pár napban 2300 volt fertőzések napi átlagos száma, 48 százalékkal több, mint a megelőző hasonló időszakban. A százezer lakosra jutó fertőzések száma az országban közel 215-re emelkedett. A legtöbb esetet Brüsszelben regisztrálták, továbbá Liége és Namur tartományokban is magas az új fertőzöttek aránya. A kórházi felvételek száma is növekszik: szeptember 30 és október 6 között napi átlagban 70 beteget szállítottak be fertőzéses tünetekkel kórházba, és átlagosan napi 8 járvánnyal összefüggő haláleset történt, míg szeptember elején ez nem volt több 2-3 esetnél. Az országban összesen 10 078 halottat követelt a Covid-19 betegség és több mint 132 ezren fertőződtek meg a járvány helyi megjelenése óta. A coronavirus.app kedd esti adatai szerint Franciaország a 11., Belgium pedig a 32. legfertőzöttebb terület abból a 188 államból, ahol megjelent a koronavírus. 

Több százezer hajózási alkalmazott rekedt a tengeren a határzárak miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 20:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A probléma elsősorban a teherhajókon és halászhajókon lévőket érinti, de sokan ragadtak gáz-és olajkitermelő platformokon is.
Körülbelül 400 ezer hajózási alkalmazott rekedt a tengeren a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárak miatt – közölte kedden Genfben az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Sajtótájékoztatóján Rupert Colville felhívta a figyelmet arra, hogy néhányan immár 17 hónapja vagy annál is hosszabb ideje nem léptek szárazföldre, további több százezer ember pedig a járványügyi korlátozások miatt nem tud hajóra szállni. A probléma elsősorban a teherhajókon és halászhajókon lévőket érinti, de sokan ragadtak gáz-és olajkitermelő platformokon is. Colville rámutatott arra, hogy a helyzet az alapvető emberi jogokat is sérti, mégpedig a fizikai és mentális egészséghez, a szabad mozgáshoz és a családi élethez való jogot. A szóvivő felszólította az érintett kormányokat, hogy könnyítsenek a partraszállással és a beszállással kapcsolatos korlátozásokon, és gyorsítsák fel a tengerjáró hajókon dolgozók hazaszállítását. Az ENSZ emberi jogi főbiztossága (ONCHR) kiemelte továbbá a hajózási társaságok felelősségét is munkavállalóik jogainak a biztosításában.