Előfizetés

Nem engedték be a kancellárt az SZFE diákjai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.08. 08:46

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szarka Gábor megpróbált bejutni az épületbe, de élő sorfal állta útját. Más helyszínen fogja így megkezdeni a munkáját.
Csütörtökön reggel szimpatizánsok tucatjai gyülekeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épülete előtt, mindenki arra várt, hogy megérkezik-e ígéretéhez híven Szarka Gábor kancellár. Az SZFE HÖK szerdán arra figyelmeztetett mindenkit hogy civilek mozgósítanak az épület védelmére, de azt kérték, hadd védelmezzék meg ők a kampuszt. A diákok szerdán visszautasították az új vezetés bérfejlesztési és egyéb terveit. 
Fél tíz után Szarka Gábor megérkezett a Vas utcába, ám nem tudott bejutni a diákok által védelmezett épületbe, így a sajtónak azt mondta, más helyszínen kezdi meg a munkáját.  Szarka, miután nem tudott bemenni az irodájába, felolvasta közleményét, melyben megerősítette, hogy az egyetem sztrájkbizottsága és az egyetemfoglalók elutasították az új vezetés nyolcpontos megegyezési javaslatát. Mivel vis maior helyzet alakult ki azzal, hogy nem tudta a Vas utcában elkezdeni a munkát az intézményt fenntartó kuratóriumot arra kéri, hogy jelöljön ki más helyszínt, ahonnan el tud kezdeni dolgozni. Az egyetemfoglalást a kancellár nem tartja az ellenállás legitim formájának, s elutasítja.   
A tanulmányi félév elismertetésének sorsa immár az egyetemfoglalók kezében van

– mondta Szarka Gábor. Hozzátette, mivel nincsenek bent olyan tanárok, akik igazolnák az órák elvégzését, az SZFE vezetése nem vállal felelősséget az oktatás szakmai tartalmáért. A mai nap elmondása szerint fordulópont, mert innentől az intézmény vezetése az SZFE teljes megújítására koncentrál, s felszólítja az egyetem valamennyi polgárát, hogy csatlakozzon hozzájuk. Emellett a magyar kulturális élet szereplőit is arra hívta fel, hogy támogassák az átalakítást, sőt, legyenek annak aktív részesei.  
A diákok ezt követően felolvasták a már ismert 10 pontos követelésüket, melyek teljesítse híján nem engedik be az új vezetőket az épületbe.

Szakad az operatőri társaság

A Magyar Operatőrök Társasága (HSC), a 24.hu-nak eljuttatott közleményében kijelentette, hogy mivel a HSC-elnökségi tag Novák Emil pozíciót vállalt az SZFE új vezetésében, ezért több tag is elhagyja a társaságot. Köztük van Ragályi Elemér, Kende János, Erdély Mátyás, Pohárnok Gergely, Pados Gyula, Rév Marcell és Kardos Sándor is. „Tekintettel arra, hogy Novák Emil, a Magyar Operatőrök Társasága (HSC) elnökségi tagja, elvállalta a Színház- és Filmművészeti Egyetem általános rektorhelyettesi posztját, és ezt sem az elnökség, sem az etikai bizottság nem találta aggályosnak, ezért kilépünk a HSC-ből. Nem maradhatunk egy olyan szervezet tagjai, aminek elnökségi tagja részt vesz az SZFE autonómiájának törvénytelen felszámolásában. Ez a lépésünk a tüntető diákokkal és a leköszönő vezetéssel való szolidaritási nyilatkozatunk is egyben.”

A helyszínről Hompola Krisztina kollégánk tudósított, aki korábban elmondta, 80-100 szimpatizáns állt csütörtök reggel az SZFE Vas utcai épülete előtt, atrocitásra nem került sor, egyedül egy piros-fehér-zöld maszkos férfi kezdte el verbálisan provokálni a helyszínen tartózkodó volt budapesti főpolgármestert, Demszky Gábort. A fotó alapján Bede Zsoltról van szó, aki a vadhajtasok.hu kormánypárti portál főszerkesztője. Számos kormányellenes tüntetésen jelent meg az elmúlt években, hol verbális, hol fizikai erőszakot alkalmazva.
A Vas utcában a reggeli órákban két rendőr vigyázta a rendet, de mivel nyugalom volt, ők elhagyták a helyszínt. Az egyetemfoglaló diákok továbbra is őrt állnak az épület előtt.

Palkovicshoz mentek a hallgatók

 Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé vonult az SZFE hallgatóinak egy kisebb csoportja csütörtök délelőtt, mivel továbbra sem kaptak választ követeléseikre a felsőoktatásért felelős minisztertől, Palkovics Lászlótól. A minisztérium épületénél egy performanszot követően felolvasták követeléseiket az egyetem autonómiájának biztosításáról és a kuratórium visszahívásáról. Ismertették a legutóbbi hallgatói kérdőívük eredményét, amit 283-an töltöttek ki a 353 nappali tagozatos hallgatóból. Eszerint a hallgatók 95 százaléka továbbra is fenntartaná az egyetemi épület blokádját, a fiatalok 80 százalék szerint elfogadhatatlan a kuratórium eddigi tevékenysége, valamint 89 százalék szerint az egyetem autonómiája teljesen elveszett. Az Állami Számvevőszék szerint nem volt megfelelő az egyetem gazdálkodása az elmúlt években, erről a Pesti Srácok kérdezte a hallgatókat, de Csernai Mihály HÖK-elnök emlékeztette a kérdezőt, hogy a rosszul gazdálkodó kancellári rendszer létrehozása a kormány döntése volt, a kérdés pedig nem a hallgatókra, hanem a kancelláriára tartozik.

Véget érhet a cammogás az Örs vezér tere-Pillangó utca közötti metrószakaszon

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.08. 08:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Népszava úgy értesült, most már valóban közel a megoldás. A BKV szoftvermódosítást rendelt meg a vonal vonatvezérlési és biztonsági rendszerét szállító Siemenstől.
Lassan négy éve, hogy az M2-es metróvonal Örs vezér tere-Pillangó utca megállók közötti felszíni szakaszán sebességkorlátozást rendelt el a BKV. Az adott pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség elméletileg 70 km/h lenne, de a 2016 decemberében bekövetkezett baleset miatt azóta is cammogva járnak a szerelvények az utasok nagy bosszúságára.  Egyébként a balesetben érintett, de felelősségüket azóta is tagadó metróvezető, illetve a forgalomirányító ellen idén januárban vádat emeltek, az első tárgyalás novemberben lesz. Mint emlékezetes, 2016 decemberében az egyik szerelvény megcsúszott és fékezés közben nekiment egy másik, megállóban álló metrónak: öten súlyosan, tizenhatan pedig könnyebben sérültek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezete (KBSZ) egy évvel a baleset után hozta nyilvánosságra a jelentését, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg a BKV-nak a további balesetek elkerülése érdekében. A BKV akkor azt közölte, hogy már meg is kezdték az ajánlások végrehajtását. Azt ígérték, 2018 januárjában megkezdik a sínfűtés telepítését, új eljárási rendet dolgoznak ki és léptetnek érvénybe a kedvezőtlen időjárási-, vagy egyéb körülmények következtében kialakult kerékmegcsúszás vagy kerékfelpörgés esetére. De egyúttal azt is közölték, hogy csak akkor oldják fel a sebességkorlátozást, ha minden szükséges módosítással végeztek. Azóta eltelt újabb két év.  A Népszava úgy értesült, most már valóban közel a megoldás. A BKV szoftvermódosítást rendelt meg a vonal vonatvezérlési és biztonsági rendszerét szállító Siemenstől. A projekt a tavaszi vírushelyzet okán bevezetett franciaországi korlátozások miatt három hónapot csúszott, s bár ebből a Siemens menet közben valamennyit lefaragott, azért kihatással van a végső határidőre. Most folyik a szoftvermódosítás hatósági engedélyezési eljárása, amit az üzembe helyezés követ várhatóan november 20-án. Ennek időigénye nagyjából egy hónap. A határidők persze csak akkor tarthatóak, ha nem vezetnek be a vírushelyzet miatt újabb korlátozásokat, amelyek ellehetetlenítenék az eljárás lefolytatását. A sínfűtési rendszert már 2018-ban kiépítették a felszíni pályaszakasz 150 méteres hosszán, amely jelenleg is működik. A sikeres tesztidőszak lezárása után döntés született a rendszer kibővítéséről is. Az ehhez szükséges versenyeztetési eljárás azonban egyelőre kezdő fázisban van. A Népszava megkérdezte a BKV-t a sebességkorlátozás feloldásának pontos idejéről is, a közlekedési cég azt válaszolta, „az M2 alapmenetrendjének visszaállítása a sikeres tesztek lefolytatását követően történhet meg.”

A Fidesz talárjában

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.10.08. 07:40

Fotó: Népszava
Regnáló alkotmánybírót jelölt az államfő a Kúria elnöki posztjára, pedig az Európai Bizottság jogállami jelentésében kifogásolta az eljárást.
Holnap hallgatja meg az Országos Bírói Tanács (OBT) a Kúria elnöki posztjára jelölt Varga Zs. András alkotmánybírót. Az OBT várhatóan nem támogatja Áder János jelöltjét, hiszen a tanács épp legutóbbi ülésén kezdeményezett az Országos Bírósági Hivatal elnökénél törvénymódosítást, hogy az Alkotmánybíróság (AB) azon tagjai, akik alkotmánybíróvá választásuk előtt nem voltak bírók, kizárólag pályázat útján nyerhessék el bírói kinevezésüket. Az OBT szerint az alkotmánybírói és a bírói poszt összeférhetetlenségének tavaly év végi megszüntetése sértheti a bírói függetlenséget. Ám bármit is lép az OBT, annak vajmi kevés hatása lesz Varga megválasztására, hiszen a szükséges kétharmados többség meglesz a parlamentben: a kormánypárti képviselők támogatni fogják Áder jelöltjét. Varga jelölése azért vált szükségessé, mert Darák Péter, a Kúria jelenlegi elnökének mandátuma december 31-én lejár. Úgy tudjuk, a kormánnyal sok esetben szembe menő Darák az Európai Unió Bíróságán váltaná a magyar tagot, a 2004 óta ott bíráskodó Juhász Endrét. Az akadályokat Varga útjából egy tavalyi bírósági salátatörvény hárította el, ami lehetővé tette, hogy az Ab-tagok kérelmezzék bírói kinevezésüket az államfőnél – nyolc Ab-tag, köztük Varga élt ezzel a lehetőséggel, Áder pedig júliusban ki is nevezte őket –, illetve azt is, hogy a távozó alkotmánybírók pályázat nélkül kúriai bírói tisztségbe kerüljenek. Ezen felül még egy további személyre szabott törvénymódosításra volt szükség Varga jelöléséhez: korábban a jogszabály ötéves bírói szolgálati viszonyt írt elő a kúriai elnöki poszt betöltésének feltételeként, ma már a szolgálati jogviszony számításakor – egyebek közt – az alkotmánybírói éveket is figyelembe kell venni. Fleck Zoltán szerint már a jelölést megelőzően tudni lehetett, hogy Vargára szabták a szabályozást: a NER régi kipróbált káderéről van szó, már az első Orbán-kormány idején Polt Péterrel együtt került a Legfőbb Ügyészségre, s lett botrányosan fiatalon – a politikai megbízhatóság alapján - legfőbbügyész-helyettes. Varga tudományos munkája az elmúlt tíz évben a „történeti alkotmányra” és az alaptörvény védelmére koncentrálódott. Felvetésünkre, hogy a jelölt korábbi megnyilatkozásaiban nyitva hagyta az államforma kérdését, s nem zárkózott el a legitimizmustól, az „Apostoli Királyság” visszaállításának gondolatától, Fleck azt mondta, ebből is látszik, hogy a NER ideológiai felépítményének egyik atyjáról van szó. Az a gondolat például, hogy a szuverenitásra hivatkozva lehet védekezni az Európai Bíróság ítéletei ellen, vagy hogy a „történeti alkotmány” mindenre választ ad, s a bírói függetlenség is ebből ered, Varga nézeteit tükrözi. Olyan valaki lehet most a Kúria elnöke, mondta Fleck, aki visszaszorítaná a bírói kar jogértelmezési szabadságát, miközben a Kúria hivatalos feladata a bírói kar jogértelmezési munkájának koordinálása. A Kúria elnöke erőteljesen meghatározza az ügyelosztási rendet, és jelentős szerepe van a kúriai bírák kiválasztásában. Kérdésünkre, hogy van-e jelentősége annak, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése épp a minap kifogásolta az Ab-ról a Kúriára vezető kiskaput, az ELTE professzora azt mondta, a kormánypártok láthatóan magasról tesznek erre, s csak azért is a kifogásolt módon jelölnek kúriai elnököt. Pedig, tette hozzá Fleck, a kúriai bírók között is találhattak volna lojális jelöltet.