Előfizetés

Visszautasították az SZFE hallgatói és dolgozói az új vezetés ajánlatát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.07. 21:17

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az SZFE kancellárja csütörtök reggel bemegy az egyetem elfoglalt épületébe.
Elutasították a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetése által tett komplex ajánlatot az intézmény hallgatói és a sztrájkbizottság is – tájékoztatta Novák Emil általános rektorhelyettes és Szarka Gábor kancellár közleményben szerdán az MTI-t. Felidézik, hogy az ajánlat része volt az egyetem dolgozói számára biztosított 10+15 százalékos béremelés és az is, hogy a korábbi munkarendben dolgozhatnak a munkavállalók. 
– Miután a komplex ajánlatot nem fogadták el és a sztrájk folytatódik, így az ajánlat részei sem lépnek életbe

– olvasható a közleményben.

Mint írják: bár az ajánlat elfogadásának határideje október 7. éjfél volt, „arra kérjük a hallgatókat és a sztrájkbizottságot, hogy gondolják át még egyszer a javaslatunkat és fogadják azt el, hiszen még nem késő megkezdeniük az együttműködést”. A vezetők közleménye azt is tartalmazza, hogy az SZFE dolgozóinak mintegy harmada a kancellárnak írásos nyilatkozatot juttatott el, amelyben rögzítik, hogy az egyetemfoglalásban nem vesznek részt, az azt szervezőkkel nem működnek együtt és Szarka Gáborral akarnak együtt dolgozni. A közleményben olvasható, hogy 
„Szarka Gábor kancellár október 8-án reggel az SZFE Vas utcai épületében megkezdi a munkáját annak érdekében, hogy biztosítsa az egyetem működőképességét, felelősséget vállalhasson az ott dolgozók munkakörülményeiért és intézkedhessen a bérek és egyéb juttatások kifizetéséről”.

Az intézmény új vezetése vasárnap a fenntartóval egyeztetve nyolc pontos javaslatot tett az egyetem polgárainak, hogy megkezdődhessen az intézmény jövőjéről szóló párbeszéd. A Novák Emil megbízott általános rektorhelyettes és Szarka Gábor kancellár nevével fémjelzett javaslatban némi diszkrét fenyegetést is elrejtettek. Megüzenték, hogy nem tesznek semmilyen lépést azon munkavállalók és hallgatók ellen, akik október 7. éjfélt megelőzően részt vettek a tiltakozásokban, illetve megjegyezték, hogy a bérkifizetésekhez be kell lépniük az épületbe. Az SZFE belsős oktatóinak 60 százaléka és sok egyetemi munkavállaló múlt csütörtök reggel 8 órakor sztrájkba lépett. Közben az intézmény új kinevezett vezetősége váratlanul közleményt adott ki, ami szerint teljesítik a sztrájkoló egyetemi oktatók és munkavállalók két követelését. Mi több, nemcsak az elvárt 10 százalékos béremelést adják meg, hanem januártól 15 százalékkal emelik meg a fizetéseket. Csató Kata mesteroktató, a sztrájkbizottság tagja ugyanakkor a Népszavának elmondta, hogy erre jogszabály kötelezi az összes modellváltó intézményt, a lépés tehát nem a dolgozók követelésének teljesítése.      A diákok hétfőn már közölték, hogy „az illegitim vezetés által” a sajtóban nyilvánosságra hozott dokumentumot nem ajánlatnak tekinti, hanem ultimátumnak.

Lámpától az arcpajzsig és a kenyérsütőig – A kreativitásnak a járvány sem szabott gátat

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.10.07. 11:30
A labdának két alaphelyzete van, nincs középpontja, és nincsenek benne derékszögek
Változatos programokkal, izgalmas tervezői újdonságokkal találkozhatunk az online és offline térben a Budapest Design Week keretében.
Nagyot tévedünk, ha a dizájnt a mindennapoktól távoli, megfoghatatlan fogalomként képzeljük el, hiszen a szék, amin ülünk, az ágy, amin alszunk, a telefon a kezünkben, vagy bármely más tárgy is tervezői munka eredménye. A dizájn sokszínűségét és jelenlétét tudatosítja évről évre a Budapest Design Week, amely idén hibrid formában, az online és az offline térben valósul meg október 11-ig. Megnyílnak az alkotók stúdiói, szerveznek workshopokat és bejárható tárlatokat, míg az esemény internetes felületein videókkal, beszélgetésekkel, kattintható kiállításokkal találkozhatunk. A hazai kreatív ipar fesztiváljának fókuszában ezúttal a körforgásos gazdaság és a fenntartható dizájn áll – e témát vizsgálja a Nincs kiszállás! design körforgásban online kiállítás is, amely hazai projekteket mutat be –, s a járványhelyzetből adódó kihívások, lehetőségek is megjelennek.
A hagyományoknak megfelelően az esemény keretében jelentették be a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj nyertes munkáit, amelyeket a közönség szintén online láthat. A formatervezés terén kiállított munkák közt megtalálható a ZigZag mászófalrendszer, a Bíró László golyóstolla inspirálta Birosign elektronikus toll, vagy a SLÉ rétegelt lemez szánkó. Míg az üzleti pályázaton elismerést kapott például az Erzsébet-téren is látható Wamp Design Vásár, vagy a színes táskáiról ismert YKRA Design Kft.

A lámpák évtizede

A Formatervezési Díj egyik díjazottja az olasz Luceplan által gyártott ILLAN függőlámpa, melynél az összhangban lévő megjelenésen és funkción túl a környezettudatosságra való törekvés is megjelenik, miközben a tárgy, ahogy neve is sugallja, a pillanat megélésére buzdít. A jelenleg Dániában élő Horváth Zsuzsanna diplomamunkaként született ötletéből fejlesztette tovább a terméket, amely a kortárs dizájn egyik legkedveltebb területén kapott helyet. A lámpák tervezése sokakat megihlet, noha a tervező lapunknak elmondta, számára az anyagokkal való kísérletezés és a lézervágásos technika volt az elsődleges érdeklődés, ezt követte az elképzelés, hogy olyan tárgyat szeretett volna megalkotni, ahol a funkció is lényeges. Ugyanakkor érzékeli a világítótestek iránti megnövekedett tervezői érdeklődést – mondhatnánk szerinte úgy is, ez a „lámpák évtizede” –, s úgy véli, e kérdésben a vásárlói igény is befolyásoló tényező. – Úgy látom, a bútoroknál visszajönnek a klasszikusok, de a kiegészítők, lámpák terén talán szívesen próbálnak ki modernebb darabokat az emberek. A világítástechnika fejlődése is szempont, de hozzájárulhat a jelenséghez, hogy igény lett különböző funkciókra is, és nem elhanyagolható, hogy a fény szerepe az ember életében elengedhetetlen – hangsúlyozta. Kiemelte, a dizájn szerepét nem csak az esztétikumban, a funkcionalitásban is látja. – Fontos lenne, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a mindennapokban a service-design, a szolgáltatások tervezése: például működjön jól egy alkalmazás, amivel buszjegyet lehet venni. Mindenhol ott van a dizájn, csak nem mindenki foglalkozik vele annyit, vagy épp luxus dologként tekint rá; én azonban nem gondolom, hogy csak luxus lehet. Bár a lámpa is oda tartozik, igyekszem racionális áron elérhető termékeket is készíteni. Nem mindenki osztja a véleményemet, de szerintem az IKEA jó példa erre: más logika és gyártástechnológia mentén kínál sokaknak elérhető tervezői darabokat – részletezte az alkotó, s megemlítette, noha annak karakterjegyek, amelyek egy tárgyat luxus-kategóriába sorolnak, gyakran a forgalmazó portfóliója dönti el, kiket céloz az adott termék. 
Az Illan függőlámpa egyszerre buzdít a pillanat megélésére és a környezettudatosságra

Az új Rubik-kocka?

A terv kategóriában megosztott díjat adtak át: a Birosign mellett Szabolcs János munkája, a LavosBall kapott elismerést, amely izgalmas megjelenésével könnyen a néző szívébe lopja magát. A terv-fázisban lévő tárgyat sokan az új Rubik-kockaként emlegetik, noha a tervező szerint amellett, hogy ez megtisztelő, nehézséget is okoz a LavosBall számára. – Az összehasonlítás miatt gyakran prekoncepciók alakulnak ki a fejekben; sokan megijednek egy logikai játék láttán, és azt mondják, ez nem nekik való, mivel túl sok időt, energiát foglalna le. Ha innen nézzük, a játék ezáltal bekerül egy kondicionált gondolkodási körbe, ami viszont nem hozza el azt, hogy az ember élményszerűen megismerkedhessen vele. Ráadásul, bár közlekedési eszköz mindkettő, míg az egyik busz, a másik hidroplán, más világ: akinek a kezébe adom, azonnal felismeri, hogy mást csinál, mint a kocka – részletezte. Úgy véli, a logikai játékokban az az igazán érdekes, hogy ha a játékos megtanul egy tánclépést, és megoldja a játékot, két dolog történik: sikerélménye lesz, viszont azonnal eltűnik a kihívás, elvész az újdonság varázsa. – Ám ebben a játékban van még egy feltett kérdés, egy „húsvéti tojás”, amely csak egy másik útvonalon található meg, ezért legalább kétféle lehetőséget kínál. A labda emellett egészen más gondolkodást igényel, különös bűvésztrükkre hasonlít, mivel két alaphelyzete van, nincs középpontja, és nincsenek benne derékszögek. Azt vettem észre, utóbbi lekorlátozza a gondolkodásunkat, hiszen a természetben is kevés derékszöget látunk, minden ilyen forma emberi beavatkozásból ered – hangsúlyozta. A tárgy jelenleg terv, ám a későbbiekben közösségi finanszírozással szeretnék megvalósítani, amihez nélkülözhetetlen, hogy minél többen megismerkedjenek vele, jegyezte meg az alkotó, kiemelve, a csapatmunkában és az összefogásban hisz. A véleményezésben is számít másokra: szívesen fogadják a látogatókat stúdiójukban, ahol bárki kipróbálhatja a színes tárgyat, és átadhatja magát a játék örömének.  

Covid-19 vs. dizájn

Az eseménysorozat egyik kiemelt témája a koronavírus-járvány tervezőkre gyakorolt hatása, amelyhez mások mellett A karantén gyümölcsei elnevezéssel márciusban indult Facebook-csoport résztvevő alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás is csatlakozik: a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület galériájában Andrási Edina, Botos Balázs, Grünfelder Judit, Horn Enikő, Józsa István, Kalicz Klára, Kiskéry Dániel, Lakatos Ábel, Molnár Réka, Papp-Vid Dóra, Söptei Eszter, Szabó Edit, Szakács Barnabás és Szipl Mara alkotásait láthatják az érdeklődők. Koós Daniella formatervező, a projekt ötletgazdája és a kiállítás kurátora arról számolt be lapunknak, mivel már a kezdetekben érezhető volt, hogy gazdasási változás követi majd a járványt – amely a termékvilág művészeit is érinti –, ezért a csoport azzal a szándékkal jött létre, hogy az alkotók egymást támogatva megoldásokat találjanak arra, miként tudnak majd érvényesülni egy valószínűleg beszűkült, árérzékeny piacon. – A magyar dizájn nem arról híres, hogy egyből tudna reflektálni egy ilyen helyzetre, de úgy érzem, ez most sikerült – tette hozzá. Kiemelte, a kiállításon bemutatott munkák két markáns irányt képviselnek: egyes alkotóknál teret kaptak az új reflexiók és látásmódok, illetve a technikai kísérletezés, míg mások a termékeik minél professzionálisabb, fenntarthatóbb technológiai megvalósításán dolgoztak. Előtérbe kerültek a kézműves termékek, amelyekben a felszabadult idő miatt jobban el lehetett mélyülni, hangsúlyozta Koós Daniella. – Született például növényi festékkel festett selyemsál kollekció, amihez az alkotó maga főzte ki a festéket. Akadt tervező, aki a hirtelen támadt kenyérsütő kedvre reflektálva kenyérsütő edényeket kezdett el tervezni és készíteni; vannak kerámiák, amelyek kifejezetten terápiás kísérletezés céljával készültek; és többen a szorongásra reagáltak grafikai, vagy artisztikusabb üvegművészeti munkáikkal – részletezte. Másrészt, azok a tervezők, akik jellemzően professzionális termékeket készítenek, jobban el tudtak merülni az adott terület technológiai kihívásaiban, jegyezte meg a kiállítás kurátora. – Idő hiányában gyakran nem jut idő mélyebben átgondolni részleteket, ezért elsősorban a vásárlói visszajelzésekkel együtt alakulnak a termékek, ám most maguk az alkotók tudták kipróbálni azokat, ezáltal jobb megoldásokat elérve. S különösen fontos, hogy születtek olyan ipari formatervezési kísérletek is, amelyek valódi innovációt jelentenek: ilyen például egy lámpa-hajlító gép, amely hosszú távon is megkönnyíti a helyi előállítást.
A karantén gyümölcsei tárlaton 14 tervező munkái láthatóak
A járványhelyzet inspirálta friss projektek közül többel online videókban is találkozhatunk. Ezek közé tartozik a Histheory társasjáték, amely alternatív módon láttatja a történelmet; vagy a Happiness Poster hangulatnaptár, melyen a napi érzelmeinket monitorozhatjuk, és szintén rendhagyó projekt Miklósi Ádámé, amelynek funkciója megjelenésén is túlmutat: egy elemből, néhány mozdulattal elkészíthető arcpajzsot hozott létre. A dizájntárgyból több ezer került hazai egészségügyi intézményekhez, s mivel az alkotó a formatervet nyílt forráskódú adatbázisban elérhetővé tette, világszerte is találkozhatunk vele.

Föld fölé repített egyetem – „Ha átléped a küszöbünk” címmel látható az SZFE-s diákok vizsgaelőadása

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.10.07. 10:00

Fotó: Éder Vera
A darab improvizációkból született és a mostani eseményekre is reflektál.
Egy vizsgaelőadás olyan, mint egy sűrítmény. Nem tud szabadulni ugyanis a nevétől, vagyis a vizsgától. Meg akar mutatni valamit, fokozottan, nagy elánnal, már ezért sem lehet pusztulat, ahogy az egyik vidéki színház igazgatója minősítette a Színház-és Filmművészeti Egyetem vizsgáit, noha az ő kaposvári növendékei is dolgoztak budapesti társaikkal. Fullajtár Andrea és Zsámbéki Gábor osztálya a Tárnoki Márk által rendezett „Ha átléped a küszöbünk” című vizsgával, mintha a beszólásokra is szeretett volna reagálni, az osztályról, az egyetemről készített egy etűdökből, szkeccsekből álló előadást a közreműködők improvizációi alapján. Van ennek hagyománya, hiszen Máté Gábor egyik volt osztálya éveken át készít nyaranta előadást valamelyikük életéről. Itt sincs darab, erősebb és kevésbé erős jelenetek követik egymást. Önmagukról akartak beszélni, arról, hogy mi történik velük a mostani „szabadságharcos” időkben. De nem áthallásos, összekacsintós produkciót kínálnak. Önmagukat adják, kitárulkoznak. Arról próbálnak beszélni színházi eszközökkel, hogy miért lesznek színészek, ki honnan jött és hol tart, milyen ez az osztály, hogyan hatottak egymásra. Na és persze a „forradalomról”, amibe egyszer csak belecsöppentek. Úgy érezték, hogy el akarják tőlük venni az egyetemüket, azt ahová felvételiztek, elveszthetik azokat a tanárokat, akikhez jelentkeztek. De ebben az előadásban ezek az üzenetek nem direktek, elemeltebbek, persze sokszor hangzanak el konkrét nevek, mint ahogy a játszók is a fikciós szerepeket leszámítva saját nevüket használják. Felvetődik, hogy mennyire belterjes, amit látunk. Igen van a jelenetek között olyan, amit csak egy szűk kör érthet, de nagyon erősek az együttes jelenlétek, amikor zenélnek, táncolnak, énekelnek. Olyan az egész, mint egy kiállás, kiállnak magukért és az egyetemükért. De mindezt sok humorral és öniróniával teszik. Az etűdök pedig különböző témákra, ötletekre épülnek. Az egyik legmarkánsabb például, amikor az egyik fiú (Lelkes Botond) próba után hazaérkezik, de barátnője (Gloviczki Bernát), – igen fiú játszik lányt – arra reagál, hogy miként lehet elviselni, ha a szerelmünk egy előadásban mással csókolózik. A fiú először szabadkozik, aztán elmondja, hogy ez a jelenet veszekedősnek indult, de amikor elfogytak már a szavak, jött a csók, ezt otthon egymással is eljátsszák. Végletes, energikus, magával ragadó a páros játéka. Ugyancsak erős, amikor az egyik egyetemi vezető (Szécsi Bence), kihallgat egy diákot (László Gáspár) a titkárnő (Kádár Kinga) asszisztálásával. A kulisszák mögé visz, abszurd, mégis szelíd derűvel. Aztán fokozódik helyzet,  már az egyetem épülete is felemelkedik. Így már végképp nehéz lesz elfoglalni, hiszen fel kellene kapaszkodni érte a levegőbe. Végül pedig érkezik a Titkos egyetem kezdetű dal, ami szinte himnusszá vált az elmúlt hetekben, itt pedig lezár egy előadást. Nem csak lezár, hanem tovább emel, attól függetlenül, hogy mit hoz majd a jövő. Ez az előadás megtörtént, idővel kordokumentummá, egy színházi napló fontos lapjává válhat. A Teslában az első sorban Zsámbéki Gábor az egyik osztályfőnök ült. Felmondott ugyan, de nem hagyta magára tanítványait. Tekintete végig óvta a játszókat.

Infó:

„Ha átléped a küszöbünk” Játsszák: Gloviczki Bernát, Jeney Luca Viktória, Kádár Kinga, Kanyó Kata, Katona Péter Dániel, Koós Boglárka, Kuttner Bálint, László Gáspár, Lelkes Botond, Mechle Christian, Mosolygó Sára, Pásztor Dániel, Szécsi Bence, Tóth Balázs, Ujvári Bors. Rendező: Tárnoki Márk Osztályvezető tanárok: Zsámbéki Gábor, Fullajtár Andrea Következő előadások: október 12. Szegedi Nemzeti Színház, október 14. Miskolci Nemzeti Színház