Előfizetés

Büntetőeljárás indult a kamcsatkai vízszennyezés ügyében

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 10:34

Fotó: Alexandr Piragis / Sputnik / AFP
Az előzetes vizsgálat ipari olajhoz hasonló állagú vagy más kőolajtartalmú szennyezőanyag jelenlétét állapította meg a tengervízben.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán a kamcsatkai vízszennyezés és tengeriélőlény-pusztulás ügyében. A természetre veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére vonatkozó előírások megszegése, valamint tengerszennyezés címén indított eljárásban vizsgálják a távol-keleti félsziget délkeleti partvidékén bekövetkezett, az Avacsa-öblöt és a halaktirszkojei strandot érintő szennyezés összes lehetséges forrását.
A hatóság szerint a part mentén vett minták előzetes vizsgálata ipari olajhoz hasonló állagú vagy más kőolajtartalmú szennyezőanyag jelenlétét állapította meg a tengervízben. A nyomozás megállapította, hogy a fenolt is tartalmazó szennyeződés szeptember 1. és október 3. között jelentkezett az Avacsa-öbölben és a halaktirszkojei strandon, valamint a Babja, a Bolsaja Lagernaja és a Malaja Legarnaja öbölben. Nyomában megváltozott a víz színe, valamint elpusztult fenéklakó tüskésbőrűek és más tengeri állatok teteme borította el a környéket. 
Két szörfös is egészségkárosodást szenvedett a helyi vizekben, a szaruhártyájukon kémiai égési sérüléseket diagnosztizáltak.
Jurij Trutnyev orosz miniszterelnök-helyettes, távol-keleti elnöki megbízott korábban a hét végig szabott határidőt a hatóságoknak a történtek okának megállapítására.
Mint megírtuk, a Greenpeace zöldszervezet szerint a rejtélyes vízszennyezés újabb bizonyítéka egy ökológiai katasztrófának, a rejtélyes szennyezés már hetek óta észlelhető a fekete vulkáni homokkal borított Halaktirszkij-strandon.

A kéjgáz kibocsátását is vissza kellene fogni

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 10:08
Képünk illusztráció
Fotó: Yann Avril /Biosphoto / AFP
Veszélyezteti a globális felmelegedés megfékezését a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházhatású gáz, amelynek légköri koncentrációja rohamtempóban nő.
A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint.
A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid, és több mint 100 éven át megmarad a légkörben.
Az amerikai Auburni Egyetem szakemberei által vezetett, 14 ország 48 kutatóintézete tudósainak részvételével végzett kutatás kimutatta, hogy a kéjgáz-kibocsátás gyorsabb mértékben nő az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített kibocsátási forgatókönyveknél, és megegyezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának azon előrejelzésével, amely elvezethet a globális átlaghőmérséklet 3 Celsius-fok fölötti emelkedéséhez. A párizsi klímaegyezmény kevesebb mint 2 Celsius-fok, ideális esetben nem több mint 1,5 Celsius-fokban korlátozza a felmelegedést.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-kibocsátás 20 százalékkal nőtt az iparosodás kora előtti időszakhoz képest: az 1750-es 270 ppb-ről 331 ppb-re 2018-ra. A leggyorsabb növekedést az utóbbi 50 évben figyelték meg az emberi tevékenység által előidézett kibocsátás miatt. "A légköri kéjgáznövekedést túlnyomó részben a mezőgazdasági tevékenység idézi elő és a növekvő kereslet az élelmiszerre, az állatok táplálékára tovább fogja növelni" – mondta Hanqin Tian professzor, az Auburni Egyetem Klíma és Globális Változás Kutatóintézetének igazgatója, a tanulmány társszerzője.
"A tanulmány a legátfogóbb és legrészletesebb képet adja a kéjgázkibocsátásról és annak hatásáról a klímára. Ez az új elemzés azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a kéjgáz folyamatos légköri növekedését idézik elő, és felhívja a figyelmet arra, hogy hatékony csökkentési stratégia kidolgozására van szükség, ha korlátozni akarjuk a globális felmelegedést, és el akarjuk érni a kitűzött klímacélokat" – közölte Parvadha Suntharalingam, a Kelet-Angliai Egyetem Környezettudományi Iskolájának a kutatója, a tanulmány társszerzője.

Hatalmas ózonlyukat mértek az Antarktisz felett

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 09:59
Képünk illusztráció
Fotó: Michel Gunther / Biosphoto / AFP
Az elmúlt 15 év egyik legnagyobb mértékű tágulásáért egy erős, stabil és hideg sarkvidéki örvény lehet a felelős.
Az elmúlt 15 év egyik legnagyobb méretű ózonlyukát mérték az Antarktisz felett az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) kutatói. A szakemberek szerint egy erős, stabil és hideg sarkvidéki örvény a felelős az ózonlyuk jelentős mértékű tágulásáért.  
A szolgálat vezetője, Vincent-Henri Peuch szerint az UV-sugaraktól védő pajzson megfigyelt mostani rés "határozottan" az egyik legnagyobb az elmúlt 15 évet nézve. Az Antarktisz feletti ózonkoncentráció-csökkenést 1985-ben észlelték először.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szóvivője, Clare Nullis szerint az ózonlyuk augusztusban - a déli-sarkvidéki tavasz beköszöntével - kezd növekedni és nagyjából októberben tágul a legnagyobbra. "A levegő mínusz 78 Celsius-fok alatt van és ez az a hőmérséklet, amelyre szükség van a sztratoszférikus felhők kialakulásához, ami egy egészen összetett folyamat" – magyarázta Nullis genfi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: "az ezekben a felhőkben lévő jég beindít egy reakciót, amely képes elpusztítani az ózonréteget. Ezért látjuk idén ezt a nagyméretű ózonlyukat".
A Copernicus szakemberei szerint a Napból származó energia hatására kémiailag aktív klóratom és brómatom kerül a sarkvidéki örvénybe, amely gyorsan elpusztítja az ózonmolekulákat, ózonlyuk kialakulását eredményezve. Nullis szerint az ózonlyuk tágulása ellenére a szakértők továbbra is úgy vélik, hogy az ózonréteg lassan regenerálódik az ózonréteget károsító gázok fokozatos kivonását elrendelő, 1987-es montreali jegyzőkönyvnek köszönhetően. Az éghajlati előrejelzések szerint az ózonréteg 2060-ra lesz olyan állapotban, mint 1980-ban volt.