Ingatlan;árak;lakásépítés;lakásáfa;

Képünk illusztráció

- Árcsökkenést hozhat az újra bevezetett lakásáfa-kedvezmény

A kissé megkésett intézkedés visszahozhatja az építkezési kedvet, az árak is lejjebb mehetnek.

Visszatérhet az elmúlt négy évben tapasztalt lakásépítési lendület az ismét életre hívott kedvezményes, 5 százalékos lakásáfának köszönhetően – véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője Orbán Viktor bejelentése kapcsán. Mint megírtuk: a miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban jelentette be, hogy a 2022. december végéig zajló lakásépítéseknek ismét 5 százalékos lesz az áfája.

A kedvezményes áfakulcsot 2016 elejétől vezette be a kormány, aminek hatására háromszorosára nőtt a megépült lakások száma: 2015-ben még csak 7612 új lakást adtak át, tavaly viszont már több mint 21 ezret. Még ez is csupán a fele volt annak,  amit a szakemberek kívánatosnak tartanának: a lakásállomány megújulásához évi minimum 40 ezer lakásnak kellene ugyanis megépülnie.  Az áfakedvezményt ugyanakkor a kormány deklaráltan csak átmenetileg vezette be, és hiába kérte a hosszabbítást a szféra összes szereplője, 2019 végén ki is vezették. Némi időengedményt azok az építkezések kaptak, amelyekre 2018 novemberéig már megvolt az engedély.

A korábbi évek lendülete így az idei év második felére megtört, az építkezési kedv egyértelműen alábbhagyott. Augusztusban már csak feleannyi lakóterület építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel ezelőtt. A kiadott építési engedélyek száma a korábbi havi 3 ezerről kevesebb, mint felére csökkent. Számos, már engedélyezett projektet pedig parkolópályára tettek a beruházók. Az elhúzódó építkezések miatt az idén a visszaesés még nem lesz olyan szembetűnő, utána azonban egyre kevesebb lakás fog megépülni.

A nyáron ugyan a kormány megszavazta a rozsdaövezeti programot, aminek értelmében a kijelölendő területeken 5 százalékos áfával lehet majd értékesíteni a megépítendő lakásokat, ám ezeket a zónákat még nem jelölték ki. Kérdés, hogy az általános kedvezmény után mennyire tűnik majd előnyösnek a beruházók számára  ezeken a területeken fejleszteni, hiszen azok rendbetétele is rengeteg forrást emészt fel, a vevők szemében pedig mennyire lesznek vonzók ezek a lakások. Igaz, a rozsdaövezeti építkezések kiemelt beruházásoknak számítanak majd, így ez gyorsíthatja a folyamatokat.   

A legújabb bejelentés mindenestre az országban épülő valamennyi lakásra vonatkozik, így a családi házak és az eladási céllal társasházi lakások építése is új lendületet kaphat

– mutatott rá Balogh László. Szerinte a kedvezményes lakásáfa árakra gyakorolt hatása attól is függ, mennyire növekszik az új lakások kínálata, és a vevők milyen arányban vásárolnak saját vagy befektetési célra. Azok a vásárlók, akik az elmúlt időszakban már 27 százalékos áfakulccsal vettek új lakást, már most több millió forintos árcsökkenésnek örülhetnek – hívta fel a figyelmet. Az idei évi áfaemelkedésből adódó kockázatok miatt a legtöbb beruházó az ingatlan nettó vételárát és a mindenkor aktuális áfa összegét kérte az előszerződésekben a vevőktől. Az áfacsökkentés miatt viszont így a vevők jóval kevesebbet fizethetnek ezekért az ingatlanokért – magyarázta.

Az ingatlan.com kalkulációja szerint egy nettó 40 millió forintos ingatlan bruttó vételára 27 százalékos áfával 50,8 millió forint lenne. Ha viszont 2022 végéig befejeződik az építkezés, akkor a vevőknek csak 42 milliót kell fizetni érte, ami majdnem 9 millió forintos árcsökkenést jelent. A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor az is, hogy a most futó építkezések egy részében már 2018 novemberében rendelkezésre állt a jogerős építési engedély, így azokat 2023-ig – a hosszabbítás miatt - eredetileg is 5 százalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni.

Az ingatlanközvetítő portál adatai szerint Budapesten négyzetméterenként átlagosan 872 ezer forintot kérnek az eladók az új lakásokért és házakért. A közel 3 ezer ingatlant tartalmazó fővárosi újlakás-kínálat egy jelentős részében még 5 százalékos áfakulccsal számoltak az eladók, így 20 százalékos árcsökkenés nem várható. A nagyvárosi új ingatlanok drágulásának azonban véget vethet az általánosan alkalmazható kedvezményes lakásáfa.

Vidéken Kecskeméten kínálják legdrágábban eladásra az új lakásokat és házakat, itt 680 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Debrecenben négyzetméterenként 612 ezer forint az átlagár. Balogh László szerint, ha az eladó új lakásokat sikerülne a lakosság által megfizethető ársávba terelni, akkor az a használt lakások piacán is árcsökkenést hozhat.

Kiszámítható környezetet szeretne a szakmaAz elmúlt évek lakáspolitikájában nem volt egyensúlyban a kínálati és a keresleti oldal támogatása, pedig bármelyik oldalra eltolódunk, az drasztikus árnövekedést hoz, ahogyan láthattuk is. Bármilyen otthonteremtési, lakásépítési program indul is, az a legfontosabb, hogy összehangolt legyen – fogalmazott Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Társaság a Lakásépítésért Egyesület által a Construma építőipari szakkiállításon a témában szervezett szerda délutáni kerekasztalbeszélgetésen. A Matolcsy György jegybank elnök által nemrégiben felvázolt "zöld ottonteremtésre" nyújtandó 0 százalékos hitelprogramról további részletekbe nem kívánt bocsátkozni, de hangsúlyozta: a lakásépítéseknek reálgazdasági hatása is van, ezért fontos kérdés ez az MNB számára. Mintegy 10 ezer megépülő lakás 0,8 -1 százalékkal járul hozzá a növekedéshez, és mintegy 10 ezer munkahelyet teremt. A jegybank alapvetően a finanszírozásra van hatással, de áfa-kérdésben is erős álláspontot képvisel. A rozsdaövezeti 5 százalékos lakásépítési áfát támogatja, de mivel ilyen területek nem mindenhol vannak, általánosságban is 5 százalékhoz kellene közelíteni a forgalmi adó szintjét a lakásépítéseknél – mondta Banai Ádám. Egyelőre nincsenek kijelölve azok a területek, ahol a nyáron az országgyűlés által megszavazott rozsdaövezeti program elindulhat. Szakmai javaslat szintjén van olyan elképzelés, amely nagyobb zónákat jelölne ki. Most az tűnik reálisabbnak, hogy azok a fejlesztések kapják majd meg a kedvező státuszt, amelyek ezekben a zónában valósulnak majd meg – közölte Tóth Csaba a Budapest Fejlesztési Központ beruházási főigazgatója. Hozzátette: ezekkel kapcsolatban a fővárosi kerületek többségétől is érkeztek már javaslatok.  Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke szerint  az ingatlanfejlesztések felgyorsításához elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, ezen belül az 5 százalékos áfa újbóli bevezetése. Az új építésű lakások piacán pont a kedvezményes áfa kivezetésével indult el a negatív trend, amelyet a koronavírus-járvány tovább erősített. Pozitívumnak nevezte, hogy a rozsdaövezetekben épülő lakásoknál újra 5 százalék az áfa kulcsa, azonban szerinte fontos, hogy az övezeteken kívüli ingatlanoknál se maradjon meg a 27 százalékos mérték.   

A szerdai nagy erősödés után csütörtök reggelre alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.