Előfizetés

Az orvosok arra kérik Ádert, hogy ne írja alá a béremelésről szóló törvényt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.08. 12:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint nemzetközi egyezményt sért és jogbizonytalanságot teremt az új jogszabály.
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, arra kérve őt, hogy ne írja alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A MOSZ csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, levelükben kifejtik, hogy az orvosi béremeléshez és a hálapénz visszaszorításához nem volt szükség új jogállási törvényre, mert ezeket a kérdéseket lehetett volna rendezni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, valamint a munka törvénykönyvében és a büntető törvénykönyvben. Kiemelték: a kormány úgy terjesztette be a törvényjavaslatot, hogy nem tartotta be a jogalkotásról szóló törvényt. Ezen kívül – írták – a kedden elfogadott jogszabály több nemzetközi egyezményt sért, és jogbizonytalanságot kelt mintegy százezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó körében.
– A törvény – azzal, hogy lehetővé teszi a kormánynak a munkavállalók alapvető jogainak és kötelezettségeinek rendeleti szabályozását – óriási visszalépést jelent a munkavállalói jogok és a jogbiztonság érvényesülése szempontjából Magyarországon

– hangoztatta a MOSZ.

A törvénytervezetet több szakszervezet is kritizálta, többek között azért, mert az „egészségügyi szolgálati viszony” bevezetése a teljes ágazat olyan mértékű átalakítását hozhatja, amelynek következményeit ma még a benne dolgozók sem látják át. A Magyar Orvosi Kamara a törvény módosítását kérte, mivel álláspontjuk szerint annak egyes pontjai az ellátás összeomlásához vezethetnek.

Gulyás az SZFE-hallgatók blokádjáról: "ez a szórakoztató ipar körébe tartozik"

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.08. 12:01
GULYÁS Gergely; SZENTKIRÁLYI Alexandra
Fotó: Illyés Tibor / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A kormányinfón szó volt az SZFE ügye mellett koronavírus gyorstesztek érkezéséről, az orvosi magánpraxisok megmaradásáról és az élelmiszer áfa változatlanságáról is.
A vírus második hulláma mindenhol felfutóban van Európában, de a számok alapján Magyarország a jobban védekező országok közé tartozik, az elhunytak számát tekintve – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. Spanyolországban 700, Franciaországban 483, az Egyesült Államokban 651 haláleset jut egymillió főre, Romániában 268 ez a szám, a magyar adat 90, ami a térség átlagának felel meg nagyjából. A védekezés garanciája a meghozott járványügyi szabályok betartása – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az egészségügyi rendszerben rendelkezésre állnak a védekezéshez szükséges eszközök és a személyi állomány is. 
Gulyás Gergely szerint hiába lépte át a tesztelt fertőzöttek száma a tíz százalékos arányt, amely már meghaladja a WHO öt százalékos előírásait, de egyelőre nem látja problematikusnak a helyzetet a kormány. Ezzel párhuzamosan előrehaladott tárgyalások folynak gyorstesztek tömeges beszerzéséről, ezek heteken belül megérkezhetnek.  
November 1.-jével 20 százalékkal nő az ápolók fizetése, január 1-től ezt újabb 30 százalékos emelés követi majd. Az orvosok elkötelezettségét is meg akarták erősíteni, ezért döntöttek az orvosbérek emeléséről is – mondta, hangsúlyozva, hogy az erről szóló törvényt ellenszavazat nélkül fogadták el. Január 1-el a bértábla szerint 125%-os béremelés jön, bár Gulyás Gergely szerint „kétségkívül nehéz megmondani, hogy ez pontosan mit jelent majd a valóságban”, mert ma tizenegyféle jogcímen kaphat juttatást egy orvos. Gulyás szerint „néhány kisebb vitakérdés” merült fel még a törvény végrehajtásával kapcsolatban, „szinte lényegtelen kérdések normál esetben”, például a két évig tartó kirendelés lehetőségével kapcsolatban, de erről világos szabályokat ígért a miniszter, az orvostársadalommal egyeztetett módon. A béremelésből most kimaradt háziorvosok január 1-től kapnak új, emelt juttatást. Az átvezénylések egyelőre az egészségügyi személyzet 1 százalékát érintik, Gulyás szerint ez a gyakorlat a jövőben is csak rendkívüli helyzetben lesz majd alkalmazható.
Az új bértáblával szeretnék megszüntetni, hogy egy orvos egyszerre több helyen is dolgozzon, de a részletszabályokkal nem akarják kizárni a magánpraxis lehetőségét.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely ismét hangsúlyozta, hogy az orvosok átvezénylésére csak rendkívüli helyzetben, például egy tömegkatasztrófa esetén kerülhet sor, az erről szóló rendeletet egyeztetni fogják a Magyar Orvosi Kamarával. A kamara ugyanakkor "Katonák nem leszünk" című írással reagált az elfogadott törvényre, kifogásolva, hogy előzetes egyeztetés nélkül nyújtották be a tervezetet, amely "súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait". Mint írták, "a törvény végleges szövegének elemzését és javaslataink kidolgozását követően kérni fogjuk a törvény módosítását és a végrehajtási rendeletek közös kidolgozását".

A szórakoztatóiparról

Azzal kapcsolatban, hogy Szarka László a Színház és Filmművészeti Egyetem kancellárja nem jutott be szerda reggel az intézmény épületébe, Gulyás Gergely azt mondta, a blokádot szervező hallgatók akciója „a szórakoztató ipar körébe tartozik”. A Meseország Mindenkié című könyvvel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, homoszexuális propagandának nincs helye az óvodákban, és azt is meg kell vizsgálni, ilyen esetben fennáll-e a kiskorú veszélyeztetése tényállása. A kormány semmilyen az előző, balliberális kormányok által hozott intézkedést nem változtatott meg a melegek helyzetével kapcsolatban, de a gyerekek felé folytatott homoszexuális propagandát elutasítja.

Lakásépítés és Karácsony

A kormány első olvasatban tárgyalt egy sor új családvédelmi intézkedést, a lakásépítés áfájának 5%-ra csökkentéséről pedig már döntöttek is. Egyszerűsödnek majd az építési eljárások is. A jövő héten nyújtja be a kormány a hitelmoratórium meghosszabbítását is. A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció eredménye azt mutatja, a kérdőívet kitöltők 83%-a tartotta a maszkviselést a legfontosabb eszköznek, de a távolságtartást, a rendezvények korlátozását is 70%-os arányt meghaladóan támogatták. Karácsony Gergely fővárosi szolidaritási adójavaslatával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, jövő héten egyeztetni fognak a főváros vezetésével, de Budapestet a baloldali vezetés jó gazdasági helyzetben vette át, „ez a kormány pedig az adócsökkentés kormánya, így adóemelésnek többsége nem lesz”. A CEU-val kapcsolatos ítéletet egyelőre vizsgálják, az ítéletnek megfelelő döntést hoznak majd. A Soros György által sürgetett uniós próbaperrel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, ezt a jogintézményt az uniós jog nem ismeri. A kormány ugyanakkor élni fog azzal a lehetőséggel, hogy az ítélet pontosítását kéri majd az Európai Bíróságnál. Az uniós költségvetési támogatások jogállami normákhoz kötésével kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, a magyar jogállam erősebb mint sok nyugat-európai országban, az uniós közpénzek védelmében pedig maximálisan partnerek, a szabályok megsértésének szigorúbb szankcionálását szeretnék elérni, de ez „nem válhat politikai zsarolás eszközévé”. A Népszava kérdéseire válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány napirendjén egyelőre nem szerepel a családvédelmi intézkedések között egyes élelmiszerek áfájának csökkentése. A kormány azután terjeszti be az Országgyűlésnek a júliusi uniós csúcson elfogadott költségvetés és gazdaságmentő alap ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Az uniós nagykövetségek által összeírt újságírói szakmai programokkal kapcsolatban, melyet a Külügyminisztérium előbb a „Soros-szervezetek beavatkozási kísérletével”, majd az adott országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokkal indokolt, Gulyás Gergely azt mondta, „a második indok a helytállóbb”. Végül Dzsudzsák Balázs diplomata útleveléről úgy fogalmazott, az nem az ő illetékessége, de „nem az a legnagyobb problémája, hogy egy válogatott futballista ilyen okmánnyal rendelkezik”. Gulyás Gergely megerősítette lapunk információját, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárgyalt a BKK-val a metrófelújítás nyomán támadt 7 milliárdos kötbérről, de azt mondta, kormánydöntés még nem született.

Egy év alatt több mint 60 háziorvosi praxis üresedett meg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.08. 11:27

Fotó: Népszava
Érdekesség, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) listája szerint 468, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint már 542 praxis áll üresen.
Idén októberben már 468 háziorvosi praxis volt üres az országban – írja az mfor.hu.
Ez jelentős növekedést jelent, ugyanis 2010-ben még 176, tavaly októberben 399 darab, 2020 januárjában pedig 404 üres háziorvosi praxis volt betöltetlen.

Érdekesség, hogy ez a szám az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) listája szerint ennyi, ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint már 542 praxis áll üresen. Az mfor.hu úgy vélekedett, hogy az eltérést az okozza, hogy az ÁEEK-lista nem tartalmazza a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisokat. Jelenleg 6505 háziorvosi szolgálat finanszírozására van érvényes szerződése a NNK-nak. Ugyan a kormány próbálja motiválni az érintetteket, de kevés sikerrel. A 2019-es költségvetési zárszámadás szerint tavaly 1,25 milliárd forint állt rendelkezésre a tartósan üres háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésének, valamint háziorvosi tevékenység végzéséhez szükséges praxisjog vásárlásának támogatására. A pályázat iránt érdeklődök és a nyertes pályázatok jelentős számára tekintettel ehhez még 476 millió forintot irányítottak át más területekről. Összesen 145 pályázat érkezett a NNK-hoz, a 145 pályázatból 139 kapott nyertes minősítést, de 3 pályázó visszalépett. Így végül 136 orvossal (108 háziorvossal és 28 fogorvossal) kötöttek szerződést. A Népszava már két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül gyorsan nő a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek listája.