A képviselőtestület problémának tartja, hogy folytatódik a média befolyásolása azáltal, hogy uniós forrásokat juttatnak a kormánybarát sajtónak, miközben kormánykritikus újságírók lejárató kampányok célpontjaivá válnak. A testület sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a törvényhozás épületeiben korlátozásokat vezettek be az újságírókkal szemben, amelyek akadályozzák a parlamenti munka média általi ellenőrzésének lehetőségét. Az EP aggódik a készülő törvénymódosítások miatt is, amelyek rendkívül ellenséges környezetet teremtenének a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek számára. A parlament nehezményezi, hogy a kormányzó többség túl sietősen fogadja el a jogszabályokat.
Többek között ezeket az aggályokat és kifogásokat tartalmazza a jogállamiság és alapvető jogok bulgáriai helyzetéről készült állásfoglalás, amelyet csütörtökön 358 szavazattal, 277 ellenében, 56 tartózkodással hagyott jóvá az Európai Parlament. Mivel Borisz Borisszov bolgár miniszterelnök pártja maga mögött tudja az Európai Néppárt (EPP) egyelőre fenntartás nélküli támogatását, a kereszténydemokrata képviselőcsoport tagjainak elsöprő többsége nemmel szavazott a határozatra. “Nem minden tökéletes, de Bulgária jó úton halad” - mondta Manfred Weber frakcióvezető még a hét elején rendezett vitában. Az EP baloldali, liberális és zöld frakciói azonban nem így gondolják, az általuk támogatott szöveg szerint Bulgáriában jelentősen romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete.
2007-es csatlakozása óta a kelet-európai ország az Európai Bizottság “gyámsága” alatt áll: a testület évente értékeli az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén elért eredményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg. Az EP-határozat elfogadása után Szófia nemigen számíthat rá, hogy megszűnik állandó brüsszeli felügyelete.
