Előfizetés

SZFE-rektorhelyettes: A hallgatók elveszíthetik a félévet, ha nem ülnek le tárgyalni

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 13:48

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Zalán János úgy tudja, a fenntartó már megtalálta azt a helyszínt, ahol az SZFE kancellárja, Szarka Gábor megkezdheti a munkát.
Az egyetlen megoldás, ha a felek leülnek egymással és lépésről-lépésre megpróbálnak valamiféle kompromisszumra jutni – ezt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatási rektorhelyettese nyilatkozta pénteken az intézménynél kialakult helyzetről.
„De ez csak akkor érvényes, ha a feleknek valóban az az érdeke, hogy megoldás szülessen. Amennyiben nem így van, az egy teljesen más térbe viszi a diskurzust, arról én nem szeretnék beszélni”

– mondta Zalán János a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Azt mondta, a tárgyalások kezelhetnék az olyan kérdéseket is, hogy mi lesz addig, amíg a megállapodás megszületik, vagyis mi történik az oktatással, a hallgatókkal, az oktatókkal, miként tudnak közeledni az álláspontok.
„Nehéz megjósolni, mi lesz az oktatással. A feleknek ezért is kellene leülniük, hogy lehetőleg ne legyen fennakadás jogi értelemben sem, és a hallgatók ne veszítsék el ezt a félévet. Amennyiben az én személyem a megállapodás problémája, akkor a hallgatók forduljanak a fenntartóhoz. De valakivel próbáljanak beszélgetni, mert jelenleg azt tapasztalom, hogy az informális és formális csatornákon történő megkeresésre a válasz jelen pillanatban az, hogy nem tárgyalnak”

– tette hozzá az oktatási rektorhelyettes.

Zalán János hangsúlyozta: mindenki ugyanúgy, az oktatási krediteknek és a jogszabályoknak megfelelően végezheti a munkáját, oktathat, tanulhat, mint ahogy azt az egyetem előzőleg kérvényezte az Oktatási Hivatalnál.
„Arra kaptunk felhatalmazást, hogy a jövőt építsük, hogy a programokról folytassunk diskurzust. Számos kidolgozott terv van a fejünkben, amit meg kellene vitatni az SZFE kiváló munkatársaival, elméleti szakembereivel, művészeivel, az oktatókkal”.

A rektorhelyettes azt mondta, ő megérti a hallgatók álláspontját, de nyitottnak kellene lenniük a párbeszédre, és legalább meghallgatniuk a felvetett javaslatokat, „ez sokat lendítene az ügyön". Kérdésre válaszolva Zalán János kitért arra, hogy bár nem az ő kompetenciája ezt bejelenteni, tudomása szerint a fenntartó már megtalálta azt a helyszínt, ahol az SZFE kancellárja, Szarka Gábor megkezdheti a munkát.
Mint megírtuk, csütörtökön reggel szimpatizánsok tucatjai gyülekeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épülete előtt, mindenki arra várt, hogy megérkezik-e ígéretéhez híven Szarka Gábor. Az SZFE HÖK szerdán arra figyelmeztetett mindenkit hogy civilek mozgósítanak az épület védelmére, de azt kérték, hadd védelmezzék meg ők a kampuszt. A diákok szerdán visszautasították az új vezetés bérfejlesztési és egyéb terveit. Fél tíz után Szarka Gábor megérkezett a Vas utcába, ám nem tudott bejutni a diákok által védelmezett épületbe, így a sajtónak azt mondta, más helyszínen kezdi meg a munkáját. A diákok ismét felolvasták a már ismert 10 pontos követelésüket, melyek teljesítse híján nem engedik be az új vezetőket az épületbe.

Tízmilliókat nyúlhattak le a sárosdi idősotthon lakóitól, folyik a nyomozás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.09. 13:39
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sértettek száma mára százas nagyságrendű, a bűncselekménnyel a tettesek közel 30 millió forintos kárt okozhattak az ellátottaknak.
Hosszú időn át, szervezetten dézsmálhatták a lakók nyugdíját egy Fejér Megyei idősotthonban. A Székesfehérvártól délre fekvő Sárosdon, az állami szociális intézményben több tízmillió forintos kárt okoztak az időseknek – értesült a Magyar Hang. A sárosdi otthon a Fejér megyei állami ellátórendszer része. Az intézet ahhoz a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozik, amelynek főigazgatóját, Benedek István Zsoltot júniusban mentették fel. A Magyar Hang azt írja, hogy 
a 136 férőhelyes sárosdi otthonban idős, krónikus beteg és demens emberek élnek, az itt lakók nyugdíját csapolták meg rendszeresen.

Az ügyben 2017-ben indult nyomozás, miután a sárosdi otthon felettes szervezete, a Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény feljelentést tett. A lap értesülését megerősítette a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és a megyei ügyészség is. Utóbbi azt közölte, hogy
nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt nyomoznak.

A tájékoztatás szerint a feljelentés még két olyan nyugdíjas megkárosításáról szólt, akik járandóságát az érintettek tudomása és engedélye nélkül vették fel. A nyomozás alapján azonban a sértettek száma mára százas nagyságrendű, a bűncselekménnyel pedig a tettesek közel 30 millió forintos kárt okozhattak az ellátottaknak. 
„Az eljárás még folyamatban van, az elmúlt időszakban is voltak meghallgatások. Ám két személyt már meggyanúsítottak”

– írták.

Ennek alapján nem csupán az ügyintéző lehet gyanúsított, akinek feltételezett lenyúlásai miatt az eljárás indult. A Magyar Hang érdeklődött a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál arról, hogy zajlott-e belső vizsgálat az ügyben, az milyen eredményeket, személyi konzekvenciákat hozott. Továbbá, mivel nem ez az első hasonló eset, a visszaélések megelőzése érdekében hozott intézkedéseikre is rákérdeztek. A SZGYF a kérdésekre azt válaszolta, hogy folyt belső vizsgálat, azután tett feljelentést az intézmény vezetője. A főigazgatóság az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik, és csúcshivatalként a gyermek- és szociális otthonokat fogja össze. Az SZGYF ügyeiről a Magyar Hang korábban cikksorozatban számolt be. Leginkább annak a Hajdú-Bihar megyei kirendeltségénél történt, a főigazgatóságig érő visszaélésgyanús ügyekről írtak, amelyek nyomán az EMMI feljelentésére a rendőrség vesztegetés elfogadásának gyanúja, és korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt folytat eljárást. A lap egyik cikke alapján pedig költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást idősek eltűnt pénze ügyében.
Kapcsolódó
Távozik az országos szociális főigazgató - visszaélésgyanú húzódhat a háttérben

„Szükségtelen, rosszul megfogalmazott gyülekezési tilalom” – Ombudsmanhoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.09. 12:08

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
„A rendőrség bírságolási gyakorlata egyértelműen visszatartó erővel, dermesztőleg hatott azokra, akik a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukkal felelősen, a járványhelyzetet figyelembe véve kívántak volna élni” – közölte a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
Tavasszal hatszor tartottak autós-dudálós kormányellenes tüntetést a Clark Ádám téri körforgalomban. „A békés felvonulások nem jelentettek járványügyi veszélyt, a rendőrség mégis elrettentő mértékű bírságokat rótt ki a résztvevőkre. Számos, hasonlóan szükségtelen és aránytalan intézkedés csorbította a polgárok véleménynyilvánítási szabadságát, amiről a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogsegély-szolgálataihoz érkezett megkeresések, valamint a rendőrségtől kért közérdekű információk tanúskodnak” – írja honlapján a Helsinki Bizottság.    A két szervezet szerint szükség van annak átfogó vizsgálatára, hogy a gyülekezéshez való jog hogyan érvényesül a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben.
„A tüntetések elhibázott rendőri kezelése nagyrészt a szükségtelen, rosszul megfogalmazott gyülekezési tilalomra vezethető vissza”

– írják.

Hozzátették, hogy a hatályos gyülekezési jogi szabályok biztosítanak minden jogosítványt a rendőrség számára ahhoz, hogy a járványhelyzetnek megfelelő döntéseket hozzanak, szükség esetén feltételeket és korlátozásokat írjanak elő, hogy a békés gyülekezéshez való jog a megváltozott körülmények közt is gyakorolható legyen. A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság az alapjogi biztost arra kéri, hogy tegyen javaslatokat a jogalkotónak és az országos rendőrfőkapitánynak. Úgy vélik,
  • a jogalkotónak tartózkodnia kellene az általános gyülekezési tilalom bevezetésétől akkor is, ha a koronavírus-járvány ismét rendkívüli intézkedések bevezetését indokolná, ehelyett hagynia kellene, hogy a jogalkalmazó szervek a rendelkezésükre álló jogi eszközöket használják.
  • a rendőrségnek pedig a járványügyi védekezés céljait elsősorban a gyülekezési törvény által biztosított eszközökkel lenne szükséges érvényesítenie, tömeges igazoltatások helyett pedig a gyűlés vezetőjével kellene egyeztetnie és csak ezek sikertelensége esetén intézkedni.
  • azt pedig – az egységes jogalkalmazásra tekintettel – a különleges jogrendi helyzetben is előre láthatóvá kell tenni, hogy a rendőrség mi alapján tekint egy rendezvényt tüntetésnek, vagy például kegyeleti megemlékezésnek.
„A rendőrség bírságolási gyakorlata egyértelműen visszatartó erővel, dermesztőleg hatott azokra, akik a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukkal felelősen, a járványhelyzetet figyelembe véve kívántak volna élni”

– mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa hozzátette:
„a rendőrség annak ellenére indított szabálysértési eljárásokat és szabott ki bírságokat a dudálás miatt a tüntetőkre, hogy más esetekben – pl. esküvői menetek esetében – nagyon helyesen fel sem merül a közlekedési szabályok megsértésének kérdése.”