Ki fizeti a járványraktárt?

A kormány szerint uniós pénzből építik az EU-s lélegeztetőgépek hazai lerakatát, az Európai Bizottság viszont máshogy tudja ezt – értesült a Népszava.

Az Európai Bizottság még márciusban döntött lélegeztetőgépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai raktárkészlet létrehozásáról. A tartalék felhalmozása azért vált szükségessé, mert a járvány kirobbanásakor kiderült, hogy sok tagállamban hiányoznak a veszélyeztetett csoportok és betegek megfelelő ellátásához szükséges kellékek. Az országok nem tudtak vagy akartak segíteni egymáson, inkább elhappolták egymás elől a megelőzéshez, gyógyításhoz szükséges eszközöket és műszereket.

A brüsszeli döntéshozók hatékony és egyszerű megoldást kerestek a hiány megszüntetésére, ezért határoztak európai készlet felhalmozásáról és tárolásáról. A segítségnyújtás a már működő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott ország képtelen megbirkózni a veszélyhelyzettel, akkor segítséget kérhet az Európai Bizottságtól. Az elosztást egy koordinációs központ irányítja annak érdekében, hogy az eszközök oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

A márciusi döntés értelmében az egészségügyi készletet egy vagy több tagállamban helyezik el, amelyek amolyan elosztóközpontokként működnek. Elsőként Románia és Németország jelezte, hogy kész a létfontosságú orvostechnikai felszerelések tárolására. Szeptember végén Magyarország is csatlakozott a fogadó országokhoz, Dánia, Görögország és Svédország társaságában. A fogadó országok közvetlen támogatást kapnak Brüsszeltől, amely száz százalékban állja az eszközök beszerzését, szállítását és tárolását.

Szeptember közepén meg is jelent „A COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának kialakításával kapcsolatos feladatok forrásának biztosításáról” című kormányrendelet. Ebben a beruházást terhelő ÁFA fedezetére 1,5 milliárd, az előfinanszírozásra pedig 1,1 milliárd forint biztosítását rendelik el.

Mindez heves vitákat szított, mert volt, aki úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány 2,5 milliárdért épít raktárt a tavasszal drágán vett több ezer, kihasználatlan lélegeztetőgép tárolására. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára határozottan visszautasította ezt. Egyúttal – még szeptemberben – leszögezte, hogy „az Európai Unió – Magyarország közreműködésével – vesz lélegeztetőgépeket, ezeket Magyarországon fogja tárolni, de persze ott veti be, ahol szükség lesz rájuk. Vagyis a projekt nem kerül semmibe a magyar költségvetésnek.” Ez utóbbi állítással a Belügyminisztérium egyetért, a tárca még csütörtökön is azt írta lapunknak: „A raktár és a benne elhelyezett eszközök bekerülését, készenlétben tartását, valamint azok biztosítását teljes egészében az Európai Unió finanszírozza: 80 százalékban előfinanszírozás, 20 százalékban elszámoláskori megtérítés formájában. Nincs magyar önrész, a magyar költségvetést ideiglenesen – azaz az uniós követő elszámolás lezárásáig, az egyenleg rendezéséig – terhelő összeg (a jelenlegi árfolyamon számolva) 1.486.701.372 forint."

Mindennek azokban ellentmond az Európai Bizottság álláspontja, amely lapunk kérdésére világossá tette, hogy új raktár építésére nem adnak pénzt. A testület kitért arra is, hogy a depóban saját eszközök is tárolhatók. Az Európai Bizottság állítása miatt újra rákérdeztünk BM-nél, hogy akkor a tárca szerint az unió állja-e a raktár létrehozásának költségeit is, de cikkünk megjelenéséig erre már nem feleltek.

Az Európai Bizottság közlése szerint a raktározó ország feladata a kellékek és berendezések megvásárlása közbeszerzés útján. Az uniós testület elvárja, hogy a közbeszerzéseket az EU-s szabályokkal összhangban álló nemzeti törvényeket tiszteletben tartva hajtsák végre a tagállamok.

Az Európai Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint Románia és Németország 14 millió eurót kapott a célra

elkülönített 370 milliós büdzséből, a kezdeményezéshez később társult négy ország összesen 170 milliót. A brüsszeli testület azt nem hozza nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit fizet egy-egy országnak, mert nem akarja veszélybe sodorni a közbeszerzéssel kapcsolatos tárgyalásokat.

Ehhez képest a Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére meglehetősen pontosan közölte, mit és mennyit venne. Azt írták: „A rescEU uniós raktárkészletre, és a kizárólag arra vonatkozó beszerzési eljárás 465 darab lélegeztetőgép (és 1860 darab fecskendős infúziós pumpa, 465 darab volumetrikus infúziós pumpa, 465 darab pumpadokkoló-állomás, 465 darab betegőrző monitor, és 50 darab központi monitorrendszer) beszerzését célozza.”

Mivel a magyar kormány tavasszal sokkal több lélegeztetőgépet vett, mint amennyire szükség lett, megkérdeztük a tárcát: tervezik-e, hogy a felesleget most, a raktár feltöltése során értékesítik az uniónak vagy ott tárolnák? A tárca közölte, nincs ilyen szándék: „A rescEU raktárban uniós raktárkészlet tárolása fog történni. A rescEU készlet feltöltésére a már beszerzett magyar lélegeztetőgépek és más eszközök nem használhatóak.”

Újabb magyar cég fejlesztett lélegeztetőgépet

Már több mint két hónapja megbízhatóan működik az Energotest Kft. tesztelés alatt álló lélegeztetőgépe, amit a cég fejlesztési bázisán állítottak elő a nyár folyamán. A kísérleti jellegű fejlesztés még májusban, a koronavírus-járvány első hullámában indult abból a megfontolásból, hogy új, innovatív megoldásokkal létre lehet-e hozni egy szakszerű, stabilan működő, ugyanakkor egyszerűen kezelhető és a piaci árokhoz képest lényegesen olcsóbb árkategóriájú gépet.

Az Energotest Kft. ügyvezetője, Zentai Tamás lapunknak elmondta: a 16 darab 100 milliliteres fecskendővel működő dugattyús lélegeztetőgép több technológiai újítást is tartalmaz, például működőképes kórházi levegő megtáplálásról és szabad levegőről is. Alkalmazható oxigén nélkül, illetve szabályozott oxigén adagolással. Miután széles körben elterjedt alkatrészekre épül, egyszerű, könnyen szerelhető a kialakítása, valamint hordozható – mindössze 14 kilót nyom –, így terepi működésre is alkalmas. S nem utolsó sorban alacsony a bekerülési költsége: mintegy 300 ezer forint.

– Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy tanulmánygép, nincs orvosi bevizsgálása. Funkcionálisan viszont jól működik, a fecskendők már több mint 680 ezer ciklust teljesítettek, ami több mint 68 napnyi lélegeztetést jelent – mondta Zentai Tamás. Hozzátette: nem tervezik további gépek gyártását és forgalmazását, a fejlesztés csak egy kísérlet volt a részükről. A tapasztalatokat és a felhasznált technológiát viszont szabadon hozzáférhetővé teszik. - Juhász Dániel