Előfizetés

Hegyi-Karabah: létrejött az örmény-azeri tűzszünet, majd tovább lőtték egymást

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:31
Szétlőtt kávézó az azeri Barda városában
Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik via AFP
Szombat déltől hallgattak volna el a fegyverek a vitatott területen, hogy a háborúzó felek „kicserélhessék” a foglyokat és a halottakat.
Tűzszünetben állapodott meg szombat déltől Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – ismertette szombatra virradóra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyaló felek közös nyilatkozatát Moszkvában. A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével. A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni – fűzte hozzá Lavrov. Hozzátette: Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket. Az orosz fővárosban pénteken kezdődtek meg a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között. A megbeszélések több mint tíz órán át tartottak.
Egy elpusztított ház a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban
Fotó: Celestino Arce / NurPhoto via AFP
Annak ellenére, hogy életbe lépett szombaton - helyi idő szerint délben - az Örményország és Azerbajdzsán között megkötött tűzszüneti megállapodás Hegyi-Karabahra vonatkozóan, mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő. Vagyis nem tartják be a megállapodást.    A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

Nem lesz einstand Siklóson

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:20

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
A város szeptember 30-ával felmondta a szerződést a fürdőt üzemeltető társasággal.
Hónapokon át tárgyalt a siklósi önkormányzat és a helyi termálfürdőt működtető cég, de nem született megegyezés, ezért a kormánypárti többségű képviselőtestület úgy döntött, hogy szeptember 30-ával a kontraktust felmondja az egyébként fideszes kötődésűnek tartott társasággal. Mint arról már írtunk, a tíz éve átadott fürdő a baranyai város tulajdona, a létesítmény üzemeltetésére viszont az Aquaplus Kft.-vel kötött 25 éves szerződést az önkormányzat. A városvezetés viszont már egy ideje fel akarja bontani a 2035-ben lejáró szerződést, ám ebbe a kft. nem ment bele. Az ügyben – megkeresésünkre – a siklósi városháza nyilatkozatot adott ki, s abban leírták, hogy a fürdő műszaki állapota az elmúlt tíz évben elhasználódott, mivel szerintük az Aquaplus az állagmegóvási kötelezettségeit nem teljesítette. Emellett a kft. a szerződésben vállalta, hogy 100 milliós üzemeltetési bankgaranciát mutat be, ennek azonban nem tett eleget. Ez a két indok vezetett a közlemény szerint a szerződés rendkívüli felmondásához. György Zoltán, az Aquaplus tulajdonosa szerint cége az elvárt karbantartásokat elvégezte, ha ez nem így lenne, akkor a szakhatóságok bezárták volna a fürdőt. A 100 milliós biztosítékot oly módon kívánták teljesíteni, hogy felajánlották egy tehermentes ingatlanjuk zálogjogát – a 2010-ben kötött szerződés ugyanis erre megadta a lehetőséget. A város azonban utóbb ezt nem fogadta el. György Zoltán bíróságon támadta meg a szerződés felmondását. A vállalkozó egyébként úgy véli: a szerződésbontás valódi oka az, hogy a város tartozik a kft.-nek, de nem akar törleszteni. Tudni kell, hogy a fürdőt ellátó, önkormányzati tulajdonban lévő kutat is az Aquaplus üzemelteti, s a város 2010-ben vállalta, hogy ebből a vízből évente 30 millió forintnyit átvesz és kifizet. A vízre azonban sosem találtak vevőt, így a város fizetni sem tudott. Az immár 300 milliósra hízott adósságot akarta volna György Zoltán – akár részletekben is – behajtani, és erre volt az a válasz, hogy akkor inkább a város felmondja a szerződést. Mivel a kft. továbbra is üzemelteti a fürdőt, az önkormányzat nem tudja más cégre bízni ezt a munkát. György Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy a siklósi városvezetés hasonlót lép, mint Pécs 2009-ben, amikor a fideszes irányítású baranyai megyeszékhely önkormányzata meg akart szabadulni a város vízművét üzemeltető francia társtulajdonostól, ám nem várták meg a bírósági döntést, inkább testőrökkel foglalták el a céget. Siklós a kiadott nyilatkozat szerint nem készül erre, hanem megvárja, hogy a bíróság jogszerűnek látja-e a felmondást. A békés megoldásban a törvénytisztelet mellett az is szerepet játszhat, hogy Pécs végül 3 milliárdot kellett fizessen a kiebrudalt társtulajdonosnak, megegyezéssel ugyanez megúszható lett volna fele annyi pénzből. Az is a békés rendezésre ösztönzi a várost, hogy a fürdő évente 200 ezer vendéget fogad (bár a járvány miatt most kétharmadára esett forgalom), s ez Siklós leginkább pénzt fialó idegenforgalmi attrakciója. A fürdő bezárása vagy működési bizonytalansága súlyos veszteséget okozhat a városnak és azoknak a vállalkozásoknak, akik a termál vendégeire építik a saját tevékenységüket. Az is tény, hogy a termál legnagyobb nyertese az Aquaplus, hiszen a cég fürdő mellett felépített egy 44 szobás négycsillagos szállodát, ami nagyon jól megy. A kft.-nek a szállóból és a fürdőből évente 8-900 millió árbevétele és 80-100 millió nyeresége van. Ezért a siklósiak közül sokan arra gyanakodnak, hogy egy befolyásos gazdasági érdekkör akarja megszerezni a siklósi fürdőt és szállodát, s ennek első lépése a szerződés felmondása. György Zoltán – aki korábban a fideszes politikusokkal jó nextust ápolt, Bánki Erikkel közös vállalkozása is volt - hallott az említett hipotézisről, de a jelenleg Csurgón 70 szobás szállodát építő vállalkozó nem látja jelét, hogy valaki meg akarná szerezni siklósi birodalmát.

Nulláznak a rozsdaövezetben

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.10. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Még nem tudni hol indulnak az első barna mezős beruházások, de az új elképzelés szerint olcsóbbak lesznek, mint az 5 százalékos áfával épülő fehér mezősök.
Egy napig úgy tűnt, hogy az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény újbóli bevezetése hazavágja a korábban beharangozott rozsdaövezeti lakásprogramot. Mint arról lapunk is beszámolt: Orbán Viktor miniszterelnök szerda este váratlanul bejelentette, hogy 2021-től ismét 5 százalékos lesz az áfa a 2022 végéig zajló építkezések esetében. Ezzel a 2016-ban meghirdetett, de 2019 végén megszűnt lakásépítési kedvezményt hozzák vissza. Mint ismert, a fejlesztők nyomására korábban 2023 végéig ugyan kitolták a határidőt, de csak azon beruházások esetében, amelyek 2018 novemberéig megszerezték az építési engedélyt. Csakhogy az újbóli áfacsökkentéssel a kormány saját, májusban meghirdetett rozsdaövezeti akcióprogramját lehetetlenítette volna el, hiszen itt a 27 százalékos áfa visszatérte után megtartották az 5 százalékot, hogy a vevőknek árelőnyt biztosítsanak, illetve a barna mezős területek beépítésének extraköltségeit vállaló beruházókat érdekelté tegyék abban, hogy itt építsenek. Ám a 5 százalékos lakásépítési áfa visszahozatalával ez az előny eltűnt volna. „A rozsdaövezetekben praktikusan 0 százalékos lesz az áfa, azaz itt teljes áfamentesség lesz oly módon, hogy a megfizetett 5 százalék áfa teljes egészében visszaigényelhető lesz. Igénylés esetén azt az állam visszatéríti. Így továbbra is a rozsdaövezetekben lehet majd a a legkedvezőbb áron lakáshoz jutni” – válaszolta a Népszava kérdésére Fürjes Balázs a Miniszterelnökség Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkára, a rozsdaövezeti lakásprogram kidolgozója. Azt csütörtökön Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is elismerte, hogy a miniszterelnök bejelentése új előterjesztés kidolgozását teszi szükségessé a rozsdaövezetekre. Fürjes most közölte, „a rozsdaövezetek kijelöléséről a Miniszterelnökség minden területileg illetékes önkormányzatot megkérdezett, kikérte a javaslatukat. Ahogy az összes válasz beérkezik, megtörténik a kijelölés.”  Tegyük hozzá: a 0 százalékos áfa bevezetéséhez és a kijelöléshez is jogszabály szükséges. A rozsdaövezetekben épülő új lakások 5 százalékos áfáját tartalmazó törvényt július közepén fogadta el a kormány, így ezt vagy módosítani kell vagy kormányrendeletben rögzíteni az áfamentesség igénylését. Az akcióterületeket szintén kormányrendeletben kell kijelölni.  Az viszont már most tudható, hogy a rozsda-projektek automatikusan kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, ami meggyorsítja és leegyszerűsíti az engedélyek megszerzését. Az önkormányzatok persze nem túl lelkesek, hiszen így semmiféle ráhatásuk nem lesz arra, hogy mi valósul meg a területükön fekvő egykori ipari zónákban. Hasznosítandó terület viszont van bőven. Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten összesen 3507 telket érinthet a kormány új lakásépítési programja, ami 2945 hektárt, azaz több, mint 4200 focipályányi egykori üzemi területet jelent. A főváros négy évvel ezelőtt csupán a rehabilitáció előkészítését 300 milliárdra becsülte, a kármentesítés, a revitalizáció ennek a többszöröse lehet. Vidéken 2010 és 2017 között 2000 rozsdaterületet azonosítottak. Az még bizonytalan, hogy miként hat a lakásárakra a kedvezményes áfa. Ez attól is függ, mennyivel nő majd az új lakások kínálata, és a vevők mennyire vásárolnak saját használatra vagy befektetési céllal. Kedvező esetben az áfacsökkenés áresést hozhat: egy nettó 40 millió forintos ingatlan esetében 9 millió forint megtakarítást jelenthet. De ingatlanpiaci szakemberek szerint általánosságban aligha hoz 20 százalékos áresést a régi-új kedvezmény.