Előfizetés

Szárnyal a paksi távhő-üzlet, mióta Mészáros Lőrincék átvették az üzemeltetést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.12. 09:12

Fotó: Népszava
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint az új tulajdonosok a teljes nyereséget kifizették maguknak osztalékként.
Mészáros Lőrincék tavaly megszerzett társasága, a Paks távhő üzemeltetéséért is felelős Duna Center Therm Üzemeltető Kft. remek évet zárt tavaly. Érdemben nőtt nemcsak az árbevétele, de a profit is szépen emelkedett előző évhez képest – írja az mfor.hu a cég éves beszámolója alapján.
Eszerint 2019-ben az előző évinél 61 százalékkal magasabb árbevételt könyvelhetett el a cég eredménybeszámolója szerint: 1,8 milliárd forint után 2,97 milliárd folyt be a kasszába.

A portál azt írja, az nem derül ki a kiegészítő mellékletből, hogy ez a növekedés minek köszönhető, de részben magyarázat lehet rá a beszállítói részvétel fokozódása is. A D.C. Therm Kft. ugyanis évek óta rendszeres bedolgozója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek is, tavaly például egyetlen nap alatt majdnem félmilliárd forint értékű munkát nyertek el a Zrt.-től közbeszerzési eljárásban. A bevételek növekedése bőven fedezte a ráfordítások megugrását is. A 2019 márciusában Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, a V-Híd Vagyonkezelő Kft. tulajdonába kerülő cég ugyanis
  • anyagjellegű ráfordításként 1,4 milliárdot könyvelt el a korábbi 820 millió forint után,
  • személyi jellegűként pedig kicsivel több mint egymilliárdot a 2018-as 873 millió után.
A kiadások növekedése a létszám emelkedésével is magyarázható. Az átlagos statisztikai létszám 225 főről 240 főre nőtt tavaly, és kisebb mértékű bérfejlesztés is történhetett a cégnél 2019-ben: az átlagos bruttó bér 259 ezer forintról 291 ezer forintra nőhetett. A nyereség hatalmasat ugrott, mivel az előző évi 83,4 millió forint után tavaly már 487 milliós termelődött. Mivel a cég minimális pénzügyi műveletekből származó eredményt könyvelt el és „mindössze” 17 millió forintos adófizetési kötelezettsége volt, az adózott, tiszta nyereség alig kevesebb az üzemi szinten elért profitnál. Ez azt jelenti, hogy 
a 2018-as 75,2 millió forint után a társaságnál 469,1 millió forint tiszta nyereség maradt a tevékenység után.

Az mfor.hu közölte azt is, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv szerint az új tulajdonosok, Mészáros Lőrincék a teljes nyereséget kifizették maguknak osztalékként. Nem ez az első cég, ami kivirágzik a felcsúti milliárdos keze alatt. Szeptemberben az alcsútdobozi golfpályákat és klubot üzemeltető Golf & Country Máriavölgy Zrt.-ről derült ki, hogy jó kezekbe került, hiszen tavaly olyan jó évet zártak, amire már egy évtizede nem volt példa.

356,25 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.12. 07:40
Illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon hétfő reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest erősödött, míg a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 356,25 forinton forgott reggel hét órakor, 16 fillérrel csökkent az árfolyama a péntek esti 356,41 forinthoz képest. A dollár árfolyama 301,33 forintról 301,45 forintra erősödött, míg a svájci franké 331,32 forintról 331,05 forintra csúszott le. A jent 2,8576 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,8521 forinttal. Az euró 1,1820 dolláron forgott hétfő reggel, 0,04 százalékkal gyengült a pénteki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest viszont 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,0761 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9105 frankot adtak, 0,04 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest viszont 0,09 százalékkal gyengült a dollár, 105,50 jenen jegyezték hétfő reggel.

Csúszópénzzel gyorsítanák az autók honosítását

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.10.12. 06:40

Fotó: Népszava
Egyre többet kell várni a külföldről behozott járművek vizsgáztatására, emiatt is visszaélések tarkítják a szervízpiacot. A kormány lassan reagál.
Dühöngenek az importautókkal foglalkozók, mert hónapokba telik mire honosíttatják az eladásra szánt, vagy megrendelésre behozott autókat. Az erre feljogosított 29 állami és néhány magánszervíz kapacitása kevés, így nem csoda, hogy folyamatosan hallani visszaélésekről, csúszópénzekről, ami a hiánygazdálkodás már-már természetes velejárója. A folyamatos tiltakozás úgy tetszik eredményre vezetett, a nyáron módosították a közúti közlekedés szabályairól szóló törvényt és a műszaki vizsgáztatásban részt vevő magánszervizekről szóló passzust egyetlen szócskával bővítették: honosítás. Ezzel egy négy éve tartó kálvária érhet véget.  Egyelőre nem tudni, mikor, milyen szempontok alapján kezdődik az új jogosítványokkal felruházott szervizek válogatása,, mert bár a törvényt kihirdették, a jövő év januárjától élő részletszabályokkal változatlanul adós a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). Az autók honosításának lassúsága nem újkeletű gond, csak mára vált igazán elviselhetetlenné – mondják szakmabeliek. Lassan már négy éve, hogy az államigazgatás átszervezésekor a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is megszűnt és beolvadt a innovációs minisztériumba. Az önálló intézményből kivált közlekedési felügyelőségek pedig a fővárosi és a megyei kormányhivatalok irányítása alá kerültek. Ennek az autósok látták kárát, mert a tapasztalat az, hogy ezek nem tudják rendesen ellátni a feladatukat. Amellett, hogy ekkora importautó-dömping mellett kevés a huszonkilenc hatósági vizsgaállomás, az alacsony bérek miatt feltűnően sok a hiányzó vizsgabiztos, és a honosításokon kívül számos egyéb feladatuk is van. A szakma véleménye szerint aligha kétséges, hogy a közlekedési hivatal megszüntetése elhibázott lépés volt, ami egy idő után káoszhoz vezetett az ágazatban, és lehetőséget kínált a visszaélésekre is. Nemrég Budapesten, az ország legnagyobb állami műszakivizsga-állomásán vesztegetés gyanújával vizsgabiztosokat tartóztattak le, mivelhogy pénzt fogadtak el a soron kívüli ügyintézésért. Az pénz átvételére az abszolút biztonságos rejtekhelynek tartott szerelőaknát választották, amit aztán titokban bekameráztak a nyomozók, és így sikerült lebuktatni a haszonlesőket. – Az várható volt, hogy a visszaélések és a lebukások is előbb-utóbb bekövetkeznek, tudniillik akinek az autóbusz, a kamion, a taxi, vagy a kintről hozott autó a megélhetését biztosítja, az nem várhat hónapokat a vizsga időpontjára, mint ahogyan az sem, aki a jármű árának egy részét hitelből teremtette elő, aminek a részleteit fizetni kell – közölte Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke. Szerinte ilyen szituációban az emberek nem sajnálnak pénzt áldozni arra, hogy az engedélyeket két-három nap alatt beszerezzék. Korábban javaslatokat is küldtek a minisztériumba, hogy a hatósági vizsgabiztosok hiányából adódó visszaélések megszüntethetők lennének, ha az érvénytelen forgalmi engedéllyel külföldről behozott autók vizsgáztatását magánszervizek is végezhetnék. A hatósági szakemberek pedig csak a vizsgahelyek ellenőrzését látnák el, ami egyébként eddig is a dolguk lett volna, de nem maradt rá idejük. Javaslatuk válasz nélkül maradt. Az egyesület elnöke rámutatott, hogy a hatóság a magánszervizekben zajló műszaki vizsgafolyamat minden egyes mozzanatát kamerarendszer segítségével valós időben követheti, ha kíváncsi erre. Sőt, személyesen is meggyőződhet a vizsgabiztos arról, hogy mennyire alapos a kontroll egy-egy szervizben. Ha kell, fogja magát és autóba ül, majd amikor a helyszíni ellenőrzésre kijelölt vizsgabázis közelébe ér, bekapcsolja a kamerát, hogy kiderüljön mikor érdemes oda váratlanul betoppanni. Így ki lehetne szűrni a visszaéléseket, ehhez azonban nem szúrópróba-szerűen, hanem állandóan használni kellene a rendszert, amihez nincs elegendő kapacitás. Megyénként jobb esetben ketten-hárman vannak az ellenőrök, ám előfordul, hogy egy-egy helyen időszakosan senki nincs. Erről hallgatnak az illetékesek, a vizsgarendszer állami ellenőrzéséről pedig blöffölnek – tette hozzá. A közel ezerháromszáz magánvállalkozásnál foglalkoztatott, körülbelül háromezer vizsgabiztos közül sokan tisztában vannak ezzel, és ha valaki helytelenül úgy dönt, hogy kihasználja ezt a kiskaput, az következmények nélkül megteheti. Aki ezen mostanság csodálkozik, az ne hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a hatósági vizsgadíj 2006 óta egyáltalán nem változott, ami most a piaci árnak nagyjából a fele, így a különbözetet szervizek fizetik meg az állam helyett. Sok minden mellett a díjszabást is rendbe kellene tenni – mondják. Az autószervizek már csak a honosító helyek bővítésének részletszabályait rögzítő miniszteri rendeletre várnak. A rendelet megjelenésének időpontját és tartalmát hiába tudakoltuk a minisztériumnál, onnan konkrétumok nélküli válasz kaptunk. Mint ahogy arra sem válaszoltak, hogy hány szerviz kapott meghívást, illetve milyen feltételeknek kell megfelelniük, hogy részt vegyenek a forgalmi engedély nélkül érkező gépjárművek honosításában. A piacon elterjedt, hogy a tárca a bővítésben leginkább az Autóklub hálózatára számít, ám e felvetésünket sem erősítették meg.  

Elegük lett a várakozásból

 Nem csak a honosítások, a taxiként használt gépkocsik vizsgáztatása is alaposan elhúzódott, különösen a fővárosban. Az idén szeptember vége felé vizsgára jelentkezők például már csak 2021-re kaptak időpontot. Az ügyben felszólalt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Országos Taxis Szövetség is, azt kérve az illetékes tárcától, hogy bővítse a fővárosi taxi-műszaki vizsgaállomások kapacitását. Az ITM október elejétől végül engedélyezte, hogy az összes Pest megyei – ceglédi, gödöllői, pomázi, szigetszentmiklósi, váci – állomás is fogadhasson budapesti taxikat. Ez a példa is jól mutatja, hogy igen túlterheltek az állami vizsgahelyek, és a jövőben sem lesz kevesebb munkájuk, mert az autók száma folyamatosan nő.

A közlekedés biztonsága kerül veszélybe

A közlekedési hatóság „szétverésének” ma már jól látható következményei vannak. Sok jó szakembert elküldtek, mások viszont maguktól döntöttek a munkahelyváltás mellett, holott egyre jobban hiányoznak. A kormányhivataloknál a közlekedési felügyelet csak egy kakukktojás, mert nem odavaló szervezet. Az állomások közvetve a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) irányítása alá tartozna, az egykor önálló közlekedési hivatalból megmaradt többi szervezeti egység pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került. Utóbbi látszólag a közlekedési felügyeletek szakmai gazdája is, de valójában nem az. A napi gyakorlatban a MeH-nek és az ITM-nek semmi köze egymáshoz, egyik sem utasítja a másikat. A kérdés tehát, hogy jelenleg melyik állami hivatal felelős a műszaki vizsgarendszer működéséért, és annak ellenőrzéséért. Ezt okvetlenül tisztázni kellene – hangsúlyozta Kovács Ferenc, mivel egyre több jel mutat arra, hogy nem tartják be Magyarországon azokat az egységes nemzetközi jogszabályokat, amelyeket a járművek forgalmi engedélyének kiadásánál figyelembe kellene venni. Különösen most nem mindegy, hogy mennyire elnézőek a vizsgabiztosok, amikor a gépjárművek katasztrofális állapotban vannak. Ami nem látszik eléggé a kiterjedt árnyékgazdaság miatt. A kormánynak nagy a felelőssége abban, hogy miként kezeli ezt a helyzetet. Csupán azzal az általános szabállyal nem lehet elintézni a kérdést, hogy aki autóba ül, az előbb győződjön meg annak műszaki állapotáról, mert nem mindig a könnyelműség, figyelmetlenség vezet balesethez. Nem ritka például az olyan eset, hogy valaki pénztelenség miatt kölcsönvett gumikkal viszi az autóját vizsgáztatni, majd visszateszi rá a régit. Arra pedig manapság kicsi az esély, hogy ezt egy rendőr majd kiszúrja. Ezzel is kezdeni kellene valamit, még mielőtt előfordul, hogy ártatlan emberek lesznek az áldozatok. Az állam a megelőzést, mint elsődleges feladatát, csinálhatja jól és rosszul is, egyet azonban nem tehet, hogy eleve lemond a közlekedésbiztonság műszaki ellenőrzéséről – véli Kovács Ferenc.