Előfizetés

Egy mesebotrány stációi lépésről lépésre

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.10.13. 07:30

Fotó: Labris Kiadó
Rég eltemetett módszer jelent meg a hazai politikában: könyvmegsemmisítés. A szakmai szervezetek elfogadhatatlannak tartják a történteket, a kormánypárti politikusok azonban nem határolódtak el, és a homofób indulatok felhorgadása sem maradt el. Sőt.
Árulják- e a leszbikus könyvet? - érdeklődött egy idős hölgy a Líra egyik könyvesboltjában, majd megkérdezte az eladótól, hogy nem szégyelli-e magát. Az eset 2020 Magyarországán történt, és jól példázza a felkorbácsolt indulatokat, amelyeket némely politikusok előszeretettel gerjesztenek. Ezúttal homoszexuális propagandával vádolva mesekönyveket és szerzőiket. Szabad-e könyvet nyilvánosan megsemmisíteni? Szólhat-e egy mesekönyv a másságról, avagy bemutathatja-e egy gyerekeknek szóló történet, hogy milyen sokszínű az emberi társadalom? – röviden így foglalható össze az elmúlt bő két hét társadalmi polémiája, amely azzal indult, hogy szeptember 25-én Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című kötetet, mondván, hogy az káros a gyermekekre, mivel homoszexuális témájú történetek is szerepelnek benne. A Mi Hazánk képviselője múlt héten újabb mesekönyvet semmisített meg, nevezetesen a Vagánybagoly és a harmadik Á című, avagy mindenki lehet más alcímű mesekönyvet, mivel azt is homoszexuális propagandának vélte. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy állami támogatással is folyik a homoszexuális propaganda, mivel a könyvet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Emellett megjegyezte azt is, hogy a kötet szerzője, Bán Zsófia a 2013-as Budapest Pride Fesztiválon megnyitóbeszédet is mondott, valamint kijelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be, hogy a könyv eltűnjön a boltok polcairól, majd ezt követően széttépte a kezében tartott példányt. A politikai akció híre végigsöpört a közösségi médián, a számos író és szülő kritikájához  csatlakoztak intézmények is. A Szépírók Társasága elnöksége nyilatkozatban ítélte el a képviselő akcióját, mondván, Dúró először egy meseantológiát darált le, a “sikert” látva pedig széttépte egy tagtárs által írt mesekönyvet. A szervezet továbbá kifejezte, hogy elítél minden olyan törekvést, ami kulturális értékek, nézetek megszüntetésére irányul, mivel az többek között beláthatatlanul veszélyes dolog. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményben ítélte el az akciót, álláspontjuk szerint a „politikai célú könyvrombolás Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik”. 

Szimbólummá vált

Nemcsak a magyarországi szervezetek adtak hangot nemtetszésüknek, hanem neves külföldi lapok is cikkeztek a témáról, így a Reuters és a Time. Utóbbi a Meseország mindenkié című kötettel kapcsolatban címében Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét idézte, miszerint a könyv Magyarországon az LMBT-jogok elleni harcban az ellenállás szimbólumává vált. Mindeközben a botrány nemcsak a neten keltett feltűnést, de konkrét helyszíneken is adott okot aggodalomra. A Pagony könyvesboltokat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai figyelmeztető plakátokkal jelölték meg, megidézve a legsötétebb időket. A szervezet követeli, hogy a Pagony könyvesbolt vegye le kínálatából a Meseország mindenkié kötetet, és kérjen bocsánatot a magyar gyerekektől és szülőktől. A Pagony mellett azonban más könyvesboltokat is ért már atrocitás. Az Írók Boltja előtt a múlt héten már egy huszonöt-harminc fős nyugdíjas csoport tartott performanszot, hangot adva annak, hogy csakis nő és férfi között van létjogosultsága a házasságnak. Az akció vagy két órán át tartott: a résztvevők székeken hallgatták az aktuális szónokot, miközben bizonyos időközönként megkongattak egy felállványozott vészharangot is. Az eseményen Madár János költő, a Rím Kiadó vezetője is felszólalt, majd felolvasta egyik versét. A Meseország mindenkié című könyvet azonban mindezek ellenére máris elkapkodták, az első kiadás ezerötszáz példánya mind elfogyott. Hamarosan érkezik a második kiadás, tízszer ennyi, vagyis tizenötezer példánnyal.

Kiskorúak veszélyztetése, avagy kormánypárti vélemények

Orbán Viktor miniszterelnök október 4-én a közrádióban azt mondta, hogy Magyarország türelmes a homoszexualitás tekintetében, de van egy vörös vonal: „Hagyják békén a gyerekeinket.” Négy nappal később Gulyás Gergelyt pedig egy kormányinfón a Pesti Srácok újságírója arról kérdezte, elfogadhatónak tartja-e, hogy állítólag több "kerületben" is bevezették a Meseország mindenkié olvasását, mire a politikus azt nyilatkozta, hogy „Itt arról van szó, hogy van-e helye homoszexuális propagandának a gyerekek előtt. Szerintem nincsen, és érdemes elgondolkodni, hogy megvalósul-e a kiskorú veszélyeztetésének tényállása". A Miniszterelnökségért felelős miniszter továbbá hozzátette, hogyha valóban meg lehet állapítani a bűncselekményt a mesekönyv óvodai olvasása miatt, akkor büntetőeljárás fog indulni a fenntartóval szemben. Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd eközben az összes kerületi óvodában betiltotta a Meseország mindenkié című könyv olvasását – írta meg a 444.hu. Borbély ezt levélben közölte az intézmények vezetőivel, akik az óvodai értekezleten továbbították a direktívát a nevelőknek. A hírt Hierholczné Faragó Tünde a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda intézményvezetője megerősítette a portálnak. Az egyik intézmény óvónője pedig elmondta, hogy ezt a könyvet eddig sem olvasták a gyerekeknek, nincs is meg az óvodának. Különösnek találta a tiltást, mert eddig nem szóltak bele, hogy mit olvashatnak és mit nem, nem volt tiltólista az óvodában. Az önkormányzat a portálnak azzal indokolta a döntést, hogy „meg kívánjuk óvni a csepeli gyerekeket”. Demeter Szilárd a hvg.hu kérdéseire válaszolt, majd az interjút megjelenés előtt posztolta Facebook-oldalán. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt mondja, nem ért egyet Dúró Dórával, de el sem tiltaná attól, hogy kifejezze a véleményét, ha pedig valaki úgy gondolja, hogy a képviselő a könyvdarálással túlment a véleménynyilvánítás elfogadható határán, az tegyen feljelentést. Bagdy Emőke bírálta a Meseország mondaniválóját, amire válaszul több mint ezer pszichológus írt alá egy állásfoglalást, mely szakmaiatlannak tartja a pszichológus véleményét. 

Vita ezer pszichológussal

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és szakterapeuta a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette, hogy a korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Szerinte a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében. Ezt követően több mint ezer pszichológus írta alá, azt a hivatkozásokkal ellátott állásfoglalást, mely azzal a céllal jött létre, hogy eloszlassák a könyvvel kapcsolatban megfogalmazott pszichológiai tévhiteket és téves információkat. Szerintük a könyv fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik, mivel „olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz”. Kifejtik továbbá, hogy a könyv a benne megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára azért jelentős, mivel segíti elfogadni önmagukat, és elengedhetetlen a pozitív önértékelésük szempontjából, ugyanakkor a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek szorongást és krízist élnek át, mely később egy megosztott társadalmat teremthet. A nyilatkozat aláírói emellett elhatárolódtak minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása. Bagdy Emőke a Magyar Nemzetben megjelent viszontválaszában hangsúlyozta, hogy tudományos tényeket hangoztatott és leszögezi, hogy soha semmiféle gyűlöletkeltést nem aktivált és nem is fog. Tiszteletben tartja a másságot, és tiltakozik minden kirekesztés ellen.

Lázár Ervint is támadják

A botrány talán legabszurdabb fordulata, hogy már Lázár Ervin meseírót is támadják. A vasarnap.hu portálon megjelent egy írás, melyben Deák-Sárosi László filmesztéta, költő, a Kásler Miklós, humánminiszter által létrehozott Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa írt, és amelyben kifejtette, hogy az író A hétfejű tündér című mesekönyvében olyan képzavarok vannak, melyek káros hatással vannak a gyermekek fejlődésére. Szerinte azok a felnőttek, akik képesek nevetni Lázár Ervin öncélú képzelettársításán, megrekedtek fejlődésük egy korábbi szakaszában. Egy évvel ezelőtt még nem így gondolkodott a 2006-ban elhunyt íróról a kormány. 2019. szeptemberében ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elindított programot, amelynek célja, hogy  minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe Lázár Ervinről nevezték el. 

Könyvet pusztítani bűn

A könyvek megsemmisítéséről sokaknak a Harmadik Birodalomban elkövetett könyvégetések ugorhatnak be először. Ezeket Joseph Goebbels propagandaminiszter rendelt el abból a célból, hogy a náci Németországnak nem kívánatos művek pusztuljanak el, vagyis többek között kommunistának, liberálisnak vagy dekandensnek minősített könyvek. Így estek áldozatul többek között Karl Marx, Thomas Mann, Otto Dix, Stefan Zweig és Felix Mendelssohn művei. A könyvek megsemmisítése azonban a huszadik század második felétől napjainkig is visszatérő jelenség. Chilében például Augusto Pinochet 1973-as hatalomra kerülésétől hívei a baloldali irodalom több száz könyvét égették el, míg 1992-ben a szerb nacionalisták Bosznia-Hercegovina Nemzeti és Egyetemi Könyvtárát rombolták le.  Paolo Coelho könyveit pedig a brazil elnök, Jair Bolsonaro feldühödött hívei égették a minap.   A könyvégetés mint téma megjelent továbbá Ray Bradburry Fahrenheit 451 című disztópiájában is, melynek főszereplője tűzőrként dolgozik, és az a munkája, hogy elégesse a könyveket. A regény mottója szerint a cím arra a hőmérsékletre utal, melyen a könyvnyomó papír tűzre kap és elég. A műből François Truffaut készített filmet 1966-ban, valamint Ramin Bahrani amerikai rendező 2018-ban. 

Harcolnak, de nem a vírus ellen – A demokráciát szorították vissza a tekintélyelvű vezetők

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.12. 08:30
Sao Pauló-i rohamrendőrök gumilövedékekkel lövik a Jair Bolsonaro elnök tekintélyuralmi rezsimje ellen demonstrálókat
Fotó: Felipe Beltrame / AFP / NurPhoto
A Freedom House szerint Magyarország is ebbe a trendbe illeszkedik.
A koronavírus-járvány nem csak egészségügyi és gazdasági vészhelyzetet okozott világszerte, hanem a szabadságjogok 14 éve megfigyelhető hanyatlását is felgyorsította. A Freedom House (FH) minapi jelentése szerint idén március és augusztus között a 192 vizsgált ország közül nyolcvanban, köztük hazánkban is gyengült a demokrácia. A jogvédő szervezet Magyarország esetében elsősorban a felhatalmazási törvényt tartotta problémásnak. Az Országgyűlés kormánypárti többsége március végén fogadta el a széleskörű nemzetközi tiltakozást kiváltó jogszabályt, amely tartalmi és időbeni korlát nélkül lehetővé tette az Orbán-kabinet számára a rendeleti kormányzást. A törvény a vészhelyzeti állapot megszűnésével június közepén hatályát vesztette, legfőbb rendelkezéseit visszavonta a parlament, ami a kormány olvasatában minden addigi bírálatot alaptalanná tett. Sarah Repucci, a jelentés egyik szerzője azonban arról beszélt a Népszavának, hogy a törvény maradandó károkat okozott a magyar demokráciában. Például a jogszabály által a rémhírterjesztésre bevezetett homályos és tág meghatározás továbbra is benne maradt a btk-ban. „Az ez alapján végrehajtott önkényes letartóztatásoknak tartósan negatív hatásuk lesz a szólásszabadságra” – mondta a FH kutatója. Repucci szerint a felhatalmazási törvény nem sok gyakorlati változást hozott, a kormánynak a kétharmados többség birtokában már úgyis korlátlan hatalma volt. A jogszabály csupán formalizálta a valódi helyzetet, elfogadása mégis különösen aggályos volt, mert „akkortájt nagyon-nagyon kicsi volt az esetszám Magyaroszágon, tehát egyértelmű volt, hogy a magyar kormány ürügyként használta fel a járványt arra, hogy még nagyobb kontrollt szerezzen magának.” A felhatalmazási törvényt valóban érdekes megvilágításba helyezik a hivatalos statisztikák: megszavazása napján 39 új beteget regisztráltak, illetve addig összesen 398 aktív fertőzött és 15 halálos áldozat volt. A vasárnapi friss adatok ezzel szemben 1068 új betegről, összesen 25 862 aktív fertőzöttről, és már 954 áldozatról szóltak. Az adatok alátámasztják azt a megállapítást, hogy a pandémia valóban nem volt több ürügynél az Orbán-kormány számára.  A Freedom House jelentése alapján hazánk nem kivételes eset: a demokrácia állapota további 79 országban romlott a járvány idején, jellemzően ott, ahol a polgárok már eddig sem voltak teljesen szabadok. „Az elnyomó rezsimek saját politikai érdekeiknek megfelelően reagáltak a pandémiára, gyakran a közegészség és az alapvető szabadságjogok rovására” – fogalmaz a tanulmány, amely Bangladestől Zimbabwéig jónéhány kirívó példát említ. A FH szerint a járvány elleni védekezés egyik legnagyobb problémája az átláthatóság hiánya volt. Sok ország gigászi összeget fordított a krízis kezelésére, ám a támogatásokat gyakran kapkodva, nehezen ellenőrizhetően osztották szét. Az orvosi eszközök sürgős beszerzése nem ritkán a korrupció melegágyát jelentette, itt-ott felmerült a gyanú, hogy a tisztségviselők túlárazottan vették a berendezéseket, a kifizetett közpénz egy részét pedig kenőpénzként kapták vissza. Bosznia-Hercegovinában például bizonyos – korábban merőben mással foglalkozó – vállalatok egyik napról a másikra jegyezték be magukat egészségügyi beszállítókként, hogy „részt vegyenek gyanús eredetű orvosi eszközök vásárlásához szükséges hatalmas összegek lenyúlásában”. Előfordult, hogy egy málnatermesztő cég kapott állami megbízást 100 lélegeztető gép behozatalára, darabonként nagyjából 20 millió forintnak megfelelő összegért. Bár az FH jelentése nem említi, a kormánykritikus sajtó a magyarországi eszközbeszerzések kapcsán is tárt fel furcsaságokat. A Direkt36 augusztus elején az importadatok összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ban a magyar kormány kötötte a legrosszabb üzletet, hivatalosa darabonként átlag 57 106 eurós áron (akkori árfolyamon 20,1 milló forintért) szerezte be a berendezéseket. Ez nagyjából a boszniai málnatermesztőkkel hasonló ár, bár az is igaz, hogy a lélegeztetőgépek árát a típusuk, illetve megvásárlásuk ideje is befolyásolta. A jelentés említ egy másik olyan jelenséget – Szerbia kapcsán –, amely a magyar közvélemény számára is ismerős lehet. Déli szomszédunkban a járványt a bevándorlásellenes hangulat szítására használták, a menedékkérőket potenciális vírushordozókként állították be – ez a képzettársítás a magyar kormánypropagandában is visszaköszönt. Az Orbán-kormány, illetve a kormánybarát média kezdettől fogva igyekezett összefüggésbe hozni a világjárványt az évek óta minden baj forrásának kikiáltott menekülthullámmal, ám eddigi ismereteink alapján a kór elterjesztésében leginkább a legális utazásoknak volt döntő szerepe. A kisebbségek démonizálása sem egyedi, legfeljebb a célpont változik: Montenegróban a szerb ortodox keresztény egyház hívei, Törökországban az LMBTQ+ közösség tagjai, míg Indiában a muszlimok ellen tüzelték fel az embereket. Gyakori kísérőtünete a járványnak, hogy a kormányok akadályozzák a kritikus sajtó működését. A Freedom House jelentése példaként hozta fel, hogy korlátozták a független újságírók kérdezési lehetőségét – Magyarországon is megtörtént, hogy az operatív törzs napi tájékoztatóján kizárólag a kormánybarát média kérdéseit válaszolta meg. A vizsgált országok 47 százalékában csorbult a sajtószabadság, köztük hazánkban is. A tanulmány szerzője kifejtette, hogy az Orbán-kormány a járvány idején folytatta a független média felszámolását, habár az események alakulásában nem feltétlenül volt szerepe a koronavírusnak. Sarah Repucci aggodalomkeltőnek nevezte az Index szerkesztőségének tömeges felmondását és a Klubrádió frekvencia-hosszabbításának megtagadását is. A FH kutatója hozzátette: félő az is, hogy a pandémia gazdasági hatásai következtében független médiumok mehetnek csődbe, tovább csökkentve a magyar sajtó sokszínűségét. Hazánkban és 71 másik országban a szólásszabadság mértéke is csökkent, egyebek mellett olyan homályosan megfogalmazott törvények miatt, mint a rémhírterjesztés ellen bevezetett magyar rendelkezések. Egyes országokban előfordultak olyan druva visszaélések is, mint ellenzéki politikusok vagy újságírók tömeges letartóztatása, illetve a választásokkal kapcsolatos trükközés – ilyenre Magyarországon nem volt példa. Hazánkban a parlament is a szokásos rendben ülésezett, a nemzetközi sajtóban hiába kaptak szárnya ennek ellentmondó híresztelések. A folyamatok azonban, mint a Freedom House friss jelentése is feltárta, nem a demokrácia megerősítése felé haladnak.  

Főként Trump pénzeli, de Orbánék szerint Soros-szervezet

A Freedom House a demokrácia állapotával, illetve a sajtószabadsággal foglalkozó éves jelentéseiben rendre azt állapította meg az elmúlt időszakban, hogy rossz irányba tartanak a dolgok hazánkban. A kormánysajtó zsigeri reakciója erre általában az, hogy Soros György által pénzelt, elfogult szervezetről van szó. Az igazság ezzel szemben az, hogy a FH legfőbb finanszírozója az Egyesült Államok, a szervezet 2018-as pénzügyi jelentése szerint – a történetesen Donald Trump vezette – amerikai szövetségi kormányzattól kapta bevételei 87,5 százalékát. Legfrissebb jelentésükben nincsen nyoma szembetűnő elfogultságnak, éppen az látszik, hogy a szervezet a földrajzi elhelyezkedéstől és a hatalmon lévők politikai irányultságától függetlenül pellengére állítja az országokat és még a stabil liberális demokráciák esetében is megjegyzi, ha rosszabbodik a helyzet. Franciaországnál például az újságírók elleni rendőri erőszakra, illetve a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem jegyében meghozott új közösségi média törvényre alapozva állapította meg a demokrácia gyengülését. Szintén erre a sorsra jutott a szociáldemokrata kisebbségi kormány vezette Dánia a bevándorlók elleni diszkrimináció miatt, valamint a liberális-jobboldali koalíció által irányított Hollandia is, mert a járvány visszaszorítására hozott rendeleteket rendes parlamenti vita nélkül, túl gyorsan vitték keresztül. A Magyarországhoz hasonló rendszert építő Lengyelországot mindeközben a Freedom House úgy értékelte, hogy nem romlott a demokrácia állapota. A jelentés ugyan jónéhány aggályos példát is felidézett – a kormányzati szinten terjesztett dezinformációtól kezdve, a választások körüli hercehurcáig – ám a tanulmány szerzői úgy ítélték meg, hogy az ország helyzete alapvetően nem változott meg a pandémia alatt. 

Felhatalmazni szabad, de korlátok között

A magyar felhatalmazási törvénnyel összefüggésben az ellenzék és a jogvédők sem azt állították, hogy ne lenne szükség a különleges jogrendre. Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a Népszava megkeresésére elmondta, hogy a koronavírus-járvány precedens nélküli helyzetet teremtett, amelynek kezelésére a hatályos törvények nem minden tekintetben adtak lehetőséget, ám ez sem tette indokolttá, hogy a kormánytöbbség teljhatalmat biztosítson az Orbán-kormánynak. A szakember emlékeztetett, hogy a felhatalmazási törvény visszavonása óta egészségügyi válsághelyzet van érvényben, amellyel szinte hasonlóak a problémák, mint az eredeti jogszabállyal voltak. Kádár András Kristóf szerint, ha újabb vészhelyzet elrendelésére kerül sor és a felhatalmazási törvényhez hasonló szabályozást kíván elfogadni a törvényhozás, aakor annak rövid időkorláttal kell rendelkezni, amelyet az Országgyűlés felülvizsgálás után meghosszabbíthat. Be kell tartani azt az alkotmányos szabályt, hogy a veszélyhelyzet idején meghozott kormányrendeletek 15 nap után csak a parlament által, a rendelet ismeretében megadott jóváhagyással maradhatnak hatályban. A szakember szerint szükséges az Alkotmánybíróság alkotmányos kontrolljának megerősítése a különleges jogrendben, illetve olyan területeket is célszerű lenne meghatározni, amelyeknél csekély a valószínűsége annak, hogy a koronavírus elleni védekezés szükségessé és alkotmányosan igazolhatóvá teszi a hatályos törvényi rendelkezések felülírását. „Előírható lenne az is, hogy az olyan kiemelt védelmet élvező alapjogok, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a személyes szabadsághoz való jog csak az általános szükségességi-arányossági alapon legyenek korlátozhatók” – fogalmazott a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. 

Ki fizeti a járványraktárt?

Batka Zoltán Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.10. 06:00

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI
A kormány szerint uniós pénzből építik az EU-s lélegeztetőgépek hazai lerakatát, az Európai Bizottság viszont máshogy tudja ezt – értesült a Népszava.
Az Európai Bizottság még márciusban döntött lélegeztetőgépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai raktárkészlet létrehozásáról. A tartalék felhalmozása azért vált szükségessé, mert a járvány kirobbanásakor kiderült, hogy sok tagállamban hiányoznak a veszélyeztetett csoportok és betegek megfelelő ellátásához szükséges kellékek. Az országok nem tudtak vagy akartak segíteni egymáson, inkább elhappolták egymás elől a megelőzéshez, gyógyításhoz szükséges eszközöket és műszereket. A brüsszeli döntéshozók hatékony és egyszerű megoldást kerestek a hiány megszüntetésére, ezért határoztak európai készlet felhalmozásáról és tárolásáról. A segítségnyújtás a már működő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott ország képtelen megbirkózni a veszélyhelyzettel, akkor segítséget kérhet az Európai Bizottságtól. Az elosztást egy koordinációs központ irányítja annak érdekében, hogy az eszközök oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A márciusi döntés értelmében az egészségügyi készletet egy vagy több tagállamban helyezik el, amelyek amolyan elosztóközpontokként működnek. Elsőként Románia és Németország jelezte, hogy kész a létfontosságú orvostechnikai felszerelések tárolására. Szeptember végén Magyarország is csatlakozott a fogadó országokhoz, Dánia, Görögország és Svédország társaságában. A fogadó országok közvetlen támogatást kapnak Brüsszeltől, amely száz százalékban állja az eszközök beszerzését, szállítását és tárolását.
Szeptember közepén meg is jelent „A COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának kialakításával kapcsolatos feladatok forrásának biztosításáról” című kormányrendelet. Ebben a beruházást terhelő ÁFA fedezetére 1,5 milliárd, az előfinanszírozásra pedig 1,1 milliárd forint biztosítását rendelik el. Mindez heves vitákat szított, mert volt, aki úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány 2,5 milliárdért épít raktárt a tavasszal drágán vett több ezer, kihasználatlan lélegeztetőgép tárolására. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára határozottan visszautasította ezt. Egyúttal – még szeptemberben – leszögezte, hogy „az Európai Unió – Magyarország közreműködésével – vesz lélegeztetőgépeket, ezeket Magyarországon fogja tárolni, de persze ott veti be, ahol szükség lesz rájuk. Vagyis a projekt nem kerül semmibe a magyar költségvetésnek.” Ez utóbbi állítással a Belügyminisztérium egyetért, a tárca még csütörtökön is azt írta lapunknak: „A raktár és a benne elhelyezett eszközök bekerülését, készenlétben tartását, valamint azok biztosítását teljes egészében az Európai Unió finanszírozza: 80 százalékban előfinanszírozás, 20 százalékban elszámoláskori megtérítés formájában. Nincs magyar önrész, a magyar költségvetést ideiglenesen – azaz az uniós követő elszámolás lezárásáig, az egyenleg rendezéséig – terhelő összeg (a jelenlegi árfolyamon számolva) 1.486.701.372 forint." Mindennek azokban ellentmond az Európai Bizottság álláspontja, amely lapunk kérdésére világossá tette, hogy új raktár építésére nem adnak pénzt. A testület kitért arra is, hogy a depóban saját eszközök is tárolhatók. Az Európai Bizottság állítása miatt újra rákérdeztünk BM-nél, hogy akkor a tárca szerint az unió állja-e a raktár létrehozásának költségeit is, de cikkünk megjelenéséig erre már nem feleltek. Az Európai Bizottság közlése szerint a raktározó ország feladata a kellékek és berendezések megvásárlása közbeszerzés útján. Az uniós testület elvárja, hogy a közbeszerzéseket az EU-s szabályokkal összhangban álló nemzeti törvényeket tiszteletben tartva hajtsák végre a tagállamok. Az Európai Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint Románia és Németország 14 millió eurót kapott a célra elkülönített 370 milliós büdzséből, a kezdeményezéshez később társult négy ország összesen 170 milliót. A brüsszeli testület azt nem hozza nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit fizet egy-egy országnak, mert nem akarja veszélybe sodorni a közbeszerzéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Ehhez képest a Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére meglehetősen pontosan közölte, mit és mennyit venne. Azt írták: „A rescEU uniós raktárkészletre, és a kizárólag arra vonatkozó beszerzési eljárás 465 darab lélegeztetőgép (és 1860 darab fecskendős infúziós pumpa, 465 darab volumetrikus infúziós pumpa, 465 darab pumpadokkoló-állomás, 465 darab betegőrző monitor, és 50 darab központi monitorrendszer) beszerzését célozza.” Mivel a magyar kormány tavasszal sokkal több lélegeztetőgépet vett, mint amennyire szükség lett, megkérdeztük a tárcát: tervezik-e, hogy a felesleget most, a raktár feltöltése során értékesítik az uniónak vagy ott tárolnák? A tárca közölte, nincs ilyen szándék: „A rescEU raktárban uniós raktárkészlet tárolása fog történni. A rescEU készlet feltöltésére a már beszerzett magyar lélegeztetőgépek és más eszközök nem használhatóak.”

Már 82-en „gépen”

Megugrott, kevesebb mint egy hét alatt majd a duplájára nőtt azoknak a betegeknek a száma, akik lélegeztetőgépre szorulnak. A koronavirus.gov.hu oldal szerint a hét elején még alig több mint negyvenen szorultak erre, szerdán pedig csak 37-en. Az operatív törzs csütörtöki közlése szerint 56-an szorultak ilyen ellátásra. Péntek kora délután Müller Cecília országos tisztifőorvos már arról adott hírt, hogy kórházban 993 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 82-en vannak lélegeztetőgépen. Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy emelkedik a kórházban ápoltak száma, és a betegek állapota középsúlyosból rövid idő alatt súlyossá válhat. A pénteki adatok szerint a járvány terjedésének sebessége nem csökkent: elhunyt tizenöt beteg, és újabb 1176 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Közben Tiszaújvárosban járványügyi gócpont alakult ki egy építkezésen, 1717 elvégzett koronavírustesztből 242 pozitív lett. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kórház felkészült a betegek fogadására, a városból egy embert ápolnak az intézményben – közölte az országos tisztifőorvos.

Újabb magyar cég fejlesztett lélegeztetőgépet

Már több mint két hónapja megbízhatóan működik az Energotest Kft. tesztelés alatt álló lélegeztetőgépe, amit a cég fejlesztési bázisán állítottak elő a nyár folyamán. A kísérleti jellegű fejlesztés még májusban, a koronavírus-járvány első hullámában indult abból a megfontolásból, hogy új, innovatív megoldásokkal létre lehet-e hozni egy szakszerű, stabilan működő, ugyanakkor egyszerűen kezelhető és a piaci árokhoz képest lényegesen olcsóbb árkategóriájú gépet. 
Az Energotest Kft. ügyvezetője, Zentai Tamás lapunknak elmondta: a 16 darab 100 milliliteres fecskendővel működő dugattyús lélegeztetőgép több technológiai újítást is tartalmaz, például működőképes kórházi levegő megtáplálásról és szabad levegőről is. Alkalmazható oxigén nélkül, illetve szabályozott oxigén adagolással. Miután széles körben elterjedt alkatrészekre épül, egyszerű, könnyen szerelhető a kialakítása, valamint hordozható – mindössze 14 kilót nyom –, így terepi működésre is alkalmas. S nem utolsó sorban alacsony a bekerülési költsége: mintegy 300 ezer forint. – Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy tanulmánygép, nincs orvosi bevizsgálása. Funkcionálisan viszont jól működik, a fecskendők már több mint 680 ezer ciklust teljesítettek, ami több mint 68 napnyi lélegeztetést jelent – mondta Zentai Tamás. Hozzátette: nem tervezik további gépek gyártását és forgalmazását, a fejlesztés csak egy kísérlet volt a részükről. A tapasztalatokat és a felhasznált technológiát viszont szabadon hozzáférhetővé teszik. - Juhász Dániel