Árulják- e a leszbikus könyvet? - érdeklődött egy idős hölgy a Líra egyik könyvesboltjában, majd megkérdezte az eladótól, hogy nem szégyelli-e magát. Az eset 2020 Magyarországán történt, és jól példázza a felkorbácsolt indulatokat, amelyeket némely politikusok előszeretettel gerjesztenek. Ezúttal homoszexuális propagandával vádolva mesekönyveket és szerzőiket.
Szabad-e könyvet nyilvánosan megsemmisíteni? Szólhat-e egy mesekönyv a másságról, avagy bemutathatja-e egy gyerekeknek szóló történet, hogy milyen sokszínű az emberi társadalom? – röviden így foglalható össze az elmúlt bő két hét társadalmi polémiája, amely azzal indult, hogy szeptember 25-én Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című kötetet, mondván, hogy az káros a gyermekekre, mivel homoszexuális témájú történetek is szerepelnek benne.
A Mi Hazánk képviselője múlt héten újabb mesekönyvet semmisített meg, nevezetesen a Vagánybagoly és a harmadik Á című, avagy mindenki lehet más alcímű mesekönyvet, mivel azt is homoszexuális propagandának vélte. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy állami támogatással is folyik a homoszexuális propaganda, mivel a könyvet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Emellett megjegyezte azt is, hogy a kötet szerzője, Bán Zsófia a 2013-as Budapest Pride Fesztiválon megnyitóbeszédet is mondott, valamint kijelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be, hogy a könyv eltűnjön a boltok polcairól, majd ezt követően széttépte a kezében tartott példányt.
A politikai akció híre végigsöpört a közösségi médián, a számos író és szülő kritikájához csatlakoztak intézmények is. A Szépírók Társasága elnöksége nyilatkozatban ítélte el a képviselő akcióját, mondván, Dúró először egy meseantológiát darált le, a “sikert” látva pedig széttépte egy tagtárs által írt mesekönyvet. A szervezet továbbá kifejezte, hogy elítél minden olyan törekvést, ami kulturális értékek, nézetek megszüntetésére irányul, mivel az többek között beláthatatlanul veszélyes dolog. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményben ítélte el az akciót, álláspontjuk szerint a „politikai célú könyvrombolás Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik”.
Szimbólummá vált
Nemcsak a magyarországi szervezetek adtak hangot nemtetszésüknek, hanem neves külföldi lapok is cikkeztek a témáról, így a Reuters és a Time. Utóbbi a Meseország mindenkié című kötettel kapcsolatban címében Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét idézte, miszerint a könyv Magyarországon az LMBT-jogok elleni harcban az ellenállás szimbólumává vált.
Mindeközben a botrány nemcsak a neten keltett feltűnést, de konkrét helyszíneken is adott okot aggodalomra. A Pagony könyvesboltokat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai figyelmeztető plakátokkal jelölték meg, megidézve a legsötétebb időket. A szervezet követeli, hogy a Pagony könyvesbolt vegye le kínálatából a Meseország mindenkié kötetet, és kérjen bocsánatot a magyar gyerekektől és szülőktől.
A Pagony mellett azonban más könyvesboltokat is ért már atrocitás. Az Írók Boltja előtt a múlt héten már egy huszonöt-harminc fős nyugdíjas csoport tartott performanszot, hangot adva annak, hogy csakis nő és férfi között van létjogosultsága a házasságnak. Az akció vagy két órán át tartott: a résztvevők székeken hallgatták az aktuális szónokot, miközben bizonyos időközönként megkongattak egy felállványozott vészharangot is. Az eseményen Madár János költő, a Rím Kiadó vezetője is felszólalt, majd felolvasta egyik versét.
A Meseország mindenkié című könyvet azonban mindezek ellenére máris elkapkodták, az első kiadás ezerötszáz példánya mind elfogyott. Hamarosan érkezik a második kiadás, tízszer ennyi, vagyis tizenötezer példánnyal.
Kiskorúak veszélyztetése, avagy kormánypárti véleményekOrbán Viktor miniszterelnök október 4-én a közrádióban azt mondta, hogy Magyarország türelmes a homoszexualitás tekintetében, de van egy vörös vonal: „Hagyják békén a gyerekeinket.” Négy nappal később Gulyás Gergelyt pedig egy kormányinfón a Pesti Srácok újságírója arról kérdezte, elfogadhatónak tartja-e, hogy állítólag több "kerületben" is bevezették a Meseország mindenkié olvasását, mire a politikus azt nyilatkozta, hogy „Itt arról van szó, hogy van-e helye homoszexuális propagandának a gyerekek előtt. Szerintem nincsen, és érdemes elgondolkodni, hogy megvalósul-e a kiskorú veszélyeztetésének tényállása". A Miniszterelnökségért felelős miniszter továbbá hozzátette, hogyha valóban meg lehet állapítani a bűncselekményt a mesekönyv óvodai olvasása miatt, akkor büntetőeljárás fog indulni a fenntartóval szemben.
Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd eközben az összes kerületi óvodában betiltotta a Meseország mindenkié című könyv olvasását – írta meg a 444.hu. Borbély ezt levélben közölte az intézmények vezetőivel, akik az óvodai értekezleten továbbították a direktívát a nevelőknek. A hírt Hierholczné Faragó Tünde a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda intézményvezetője megerősítette a portálnak. Az egyik intézmény óvónője pedig elmondta, hogy ezt a könyvet eddig sem olvasták a gyerekeknek, nincs is meg az óvodának. Különösnek találta a tiltást, mert eddig nem szóltak bele, hogy mit olvashatnak és mit nem, nem volt tiltólista az óvodában. Az önkormányzat a portálnak azzal indokolta a döntést, hogy „meg kívánjuk óvni a csepeli gyerekeket”.
Demeter Szilárd a hvg.hu kérdéseire válaszolt, majd az interjút megjelenés előtt posztolta Facebook-oldalán. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt mondja, nem ért egyet Dúró Dórával, de el sem tiltaná attól, hogy kifejezze a véleményét, ha pedig valaki úgy gondolja, hogy a képviselő a könyvdarálással túlment a véleménynyilvánítás elfogadható határán, az tegyen feljelentést.
Bagdy Emőke
bírálta a Meseország mondaniválóját, amire válaszul több mint ezer pszichológus írt alá egy állásfoglalást, mely szakmaiatlannak tartja a pszichológus véleményét.
Vita ezer pszichológussalBagdy Emőke klinikai szakpszichológus és szakterapeuta a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette, hogy a korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Szerinte a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében.
Ezt követően több mint ezer pszichológus írta alá, azt a hivatkozásokkal ellátott állásfoglalást, mely azzal a céllal jött létre, hogy eloszlassák a könyvvel kapcsolatban megfogalmazott pszichológiai tévhiteket és téves információkat. Szerintük a könyv fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik, mivel „olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz”. Kifejtik továbbá, hogy a könyv a benne megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára azért jelentős, mivel segíti elfogadni önmagukat, és elengedhetetlen a pozitív önértékelésük szempontjából, ugyanakkor a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek szorongást és krízist élnek át, mely később egy megosztott társadalmat teremthet. A nyilatkozat aláírói emellett elhatárolódtak minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása.
Bagdy Emőke a Magyar Nemzetben megjelent viszontválaszában hangsúlyozta, hogy tudományos tényeket hangoztatott és leszögezi, hogy soha semmiféle gyűlöletkeltést nem aktivált és nem is fog. Tiszteletben tartja a másságot, és tiltakozik minden kirekesztés ellen.
Lázár Ervint is támadjákA botrány talán legabszurdabb fordulata, hogy már Lázár Ervin meseírót is támadják. A vasarnap.hu portálon megjelent egy írás, melyben Deák-Sárosi László filmesztéta, költő, a Kásler Miklós, humánminiszter által létrehozott Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa írt, és amelyben kifejtette, hogy az író A hétfejű tündér című mesekönyvében olyan képzavarok vannak, melyek káros hatással vannak a gyermekek fejlődésére. Szerinte azok a felnőttek, akik képesek nevetni Lázár Ervin öncélú képzelettársításán, megrekedtek fejlődésük egy korábbi szakaszában. Egy évvel ezelőtt még nem így gondolkodott a 2006-ban elhunyt íróról a kormány. 2019. szeptemberében ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elindított programot, amelynek célja, hogy minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe Lázár Ervinről nevezték el.
Könyvet pusztítani bűnA könyvek megsemmisítéséről sokaknak a Harmadik Birodalomban elkövetett könyvégetések ugorhatnak be először. Ezeket Joseph Goebbels propagandaminiszter rendelt el abból a célból, hogy a náci Németországnak nem kívánatos művek pusztuljanak el, vagyis többek között kommunistának, liberálisnak vagy dekandensnek minősített könyvek. Így estek áldozatul többek között Karl Marx, Thomas Mann, Otto Dix, Stefan Zweig és Felix Mendelssohn művei.
A könyvek megsemmisítése azonban a huszadik század második felétől napjainkig is visszatérő jelenség. Chilében például Augusto Pinochet 1973-as hatalomra kerülésétől hívei a baloldali irodalom több száz könyvét égették el, míg 1992-ben a szerb nacionalisták Bosznia-Hercegovina Nemzeti és Egyetemi Könyvtárát rombolták le.
Paolo Coelho könyveit pedig a brazil elnök, Jair Bolsonaro feldühödött hívei égették a minap.
A könyvégetés mint téma megjelent továbbá Ray Bradburry Fahrenheit 451 című disztópiájában is, melynek főszereplője tűzőrként dolgozik, és az a munkája, hogy elégesse a könyveket. A regény mottója szerint a cím arra a hőmérsékletre utal, melyen a könyvnyomó papír tűzre kap és elég. A műből François Truffaut készített filmet 1966-ban, valamint Ramin Bahrani amerikai rendező 2018-ban.
