Előfizetés

Csökkentheti a halálozás kockázatát a D-vitamin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.14. 14:14

Fotó: Alice S. / BSIP / AFP
Újabb kutatás igazolta a fényvitamin koronavírus ellen is működő jótékony hatásait.
Az, hogy a D-vitamin hiánya „segít” a kórokozóknak, nem újdonság. Arról is sokat lehetett olvasni – lapunkban is –, hogy a vitaminhiányos állapot növeli a koronavírus-fertőzés kockázatát és akár a betegség lefolyásának súlyossá válásában is van szerepe. Mint megírtuk, egy májusban közzétett kutatás szerint a napfény hatására a szervezetben termelő vitamin enyhítheti a Covid-19 betegség lefolyását és azokban az országokban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szintje, nagyobb a halálozás aránya.
Szeptember elején publikálták David Meltzer, a Chicagói Egyetem professzorának kutatási eredményeit, amely bebizonyította, hogy a megfelelő mennyiségben szedett D-vitamin csökkentheti a koronavírus-fertőzés esélyét. A hónap végén a Bostoni Egyetem kutatója, Michael Holick nevével fémjelzett tanulmány szerint a májban aktív hormonná alakuló D-vitamin a betegség szövődményeinek kialakulását és a halálozási arányt is a felére csökkenti. A legújabb eredményei szerint a megfelelő mennyiségben és módon szedett D-vitamin több mint 70 százalékkal csökkenti a megfertőződés és a halálozás esélyét – írta az Index.
A korábbiakhoz hasonlóan a tudósok azt vizsgálták, milyen összefüggés van a Covid-19 halálozási aránya és a D3-vitamin szintje között. 374 beteg adatait elemezve arra jutottak, hogy ha akiknek a vérében ez meghaladta az 50 nanogramm/milliliter szintet, 72,3 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a betegségben, mint azok akik D-vitaminhiányban szenvedtek. 
Mint megírtuk, Magyarországon 
tízből kilenc ember D-vitaminhiányos.

Az állapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, kiszolgáltatottá válik az immunrendszer, fokozódik a csontok törékenysége, romlik a szív- és érrendszer működése, nő a depresszióra való hajlam. Hiánya esetén fokozott az izzadás, legyengül az immunrendszer, állandósul a fáradtságérzés, megterhelőbb a stressz.

Mennyi a megfelelő?

Arról, hogy mit jelent a D-vitamin megfelelő mennyiségű adagolása, megoszlanak a vélemények. A szükséges mennyiség egyénfüggő, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, az életkor, valamint az anyagcsere-állapot is. Mint korábban lapunknak Szabó Gál Bence vitaminfejlesztő szakember elmondta, az optimális bevitel mértéke függ az A-, a K1- és K2-vitamin, valamint a magnézium ellátottságtól is. Ha ezek szintje megfelelő, akkor a kevesebb D3-vitamin is jobban is hasznosul. 
A szakember szerint általánosságban 4-10 ezer NE közötti D3-vitamint érdemes szedni, télen, túlsúly, valamint 60 év felett a többet. A túladagolásához hónapokon keresztül extrém dózisban kellene bevinni, de voltak olyan vizsgálatok is, amelyek szerint még a fél éven keresztül szedett 100 ezer NE sem borítja fel a vér kálcium háztartását. Célszerű megnézetni a vér D3-vitamin szintjét, amelynek optimális tartománya ugyan 100-175 Nanomol/liter között van, de 400-ig sem számít magasnak az érték. Ha viszont 100-nál kevesebb, mindenképpen növeljük a D-vitamin bevitelét – ajánlotta a szakember. A megfelelő hasznosuláshoz pedig megfelelő mennyiségű és minőségű magnéziumra, K- és a zöldségekben és májban található A-vitaminra (retinolra) is szükség van.

Egymilliárd forintért kelt el egy dinoszaurusz csontváza

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 12:55

Fotó: THOMAS COEX / AFP
A T-rex nagyapjának tartott alloszaurusz maradványa az eddig talált legnagyobb: tíz méter hosszú és 3,5 méter magas.
A becsült ár több mint duplájáért, 3 millió euróért (egymilliárd forintért) kelt el egy több mint 150 millió éves dinoszauruszcsontváz kedden egy párizsi árverésen. A Binoche et Giquello aukciósház által eladásra kínált dinoszauruszcsontváz egy tíz méter hosszú és 3,5 méter magas alloszaurusz maradványa. Ritkaságát az adja, hogy az őshüllő csontjainak szokatlanul nagy arányát, 70 százalékát megtalálták, ráadásul sorjában, ami megkönnyítette az összeillesztésüket. Az állat bordacsontjain egy rivális alloszaurusz vagy egy ragadozó támadásának nyomai láthatók.
Előzetesen 1,2 millió euró körülire becsülték a kövület leütési árát. A vevőről csak annyit tudni, hogy külföldi.
A rettegett Tyrannosaurus rex nagyapjának tartott alloszauruszokat a nagy theropodák közé sorolják, a jura korban éltek, főleg a mai Észak-Amerika területén. A két lábon járó húsevők a korszak csúcsragadozói közé tartoztak.
A 2016-ban Wyomingban talált csontvázat korábban még nem bocsátották áruba. A csontváza alapján ez az eddig talált legnagyobb alloszaurusz. Egy hasonló van csupán, a New York-i Természettudomány Múzeumban kiállított 9,7 méter hosszú példány.
Tavaly is több dinoszauruszra lehetett licitálni Párizsban, de ezek közül nem mindegyik talált gazdára, mert a vételi ajánlatok nem érték el a 700-900 ezer eurós minimális árat.
New Yorkban október 6-án a várt 6-8 millió helyett 31,8 millió dollárért (9,8 milliárd forintért) kelt el árverésen egy 67 millió éves Tyrannosaurus rex, az egyik legteljesebben fennmaradt T-rex csontváz. Ez volt a legmagasabb ár, amelyet valaha is fizettek egy dinócsontvázért.

Labdákkal tarthatták fitten magukat a közép-ázsiai lovas harcosok

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 12:11

Fotó: P. Wertmann
Azt azonban a nagyjából háromezer éves leletekből nem lehet megállapítani, mit játszottak.
Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaiak legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok csak sokkal később jelentek meg: Görögországban nagyjából 2500 évvel ezelőtt, míg Kínában nagyjából 300 évvel később.
A Zürichi Egyetem kutatói német és kínai kollégáikkal együttműködve vizsgáltak meg három bőrlabdát, amelyeket az északnyugat-kínai Turpan szomszédságában lévő, régi Janghaj-temető sírjaiban tártak fel. A 7,4-9,2 centiméter átmérőjű labdák 2900-3200 évesek lehetnek. „Ez azt jelenti, hogy ezek a labdák nagyjából ötszáz évvel régebbiek, mint az Eurázsia területéről eddig ismert legrégebbi labdák és labdajáték-ábrázolások” – mondta Patrick Wertmann, az egyetem munkatársa. 
A Janghaj-temető egyik sírja
Hozzátette: sajnálatos módon azonban a rendelkezésre álló régészeti információk alapján nem lehet megmondani, pontosan hogyan játszottak ezekkel a labdákkal. A legkorábbi görög ábrázolásokon a labdajátékosok futnak, míg a kínai ábrázolásokon a lovasok ütőket használnak. A régészek Janghajban is találtak hasonló ívelt ütőket, ám azok még csak nem is a labdákkal azonos időszakból származnak. „A janghaji bőrlabdáknak nincs közük a gyeplabda vagy a lovaspóló korai változataihoz annak ellenére, hogy kettőt közülük lovasok sírjában találtak” – jegyezte meg Wertmann.
Az egyik lovas sírjában egy laminált íj és egy nadrág maradványait is feltárták. Mindkét lelet a lovaglás és a lovas hadviselés új korszakát, valamint alapvető társadalmi változásokat jelez, amelyeket egyre fokozódó környezeti változások, valamint jelentős népességmozgások kísértek Közép-Ázsia keleti részén. 
A tanulmány szerint a labdák és a labdajátékok már a kezdetektől fogva fontos részei voltak a testmozgásnak és a katonai tréningnek. A sportnak, akárcsak ma is, központi szerepe volt a társadalomban és széles körben űzött szabadidős tevékenység volt.