Előfizetés

„Immunfegyverünk” lehet a D-vitamin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 16:16

Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
A csontok védelme mellett számos betegség megelőzéséhez és kezeléséhez is szükséges.
Egyre többet hallani, mi is többször írtunk a fényvitaminnak is nevezett D-vitamin, a szakemberek szerint még a koronavírusos okozta betegséggel kapcsolatos jótékony hatásairól is. Egy nemrég közzétett kutatás szerint például a napfény hatására a szervezetben termelő vitamin enyhítheti a Covid-19 betegség lefolyását és azokban az országokban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szintje, nagyobb a halálozás aránya. 
Tízből kilenc magyar D-vitaminhiányos – olvasható a Duna Medical Center honlapján. Leginkább télen és tavasszal kerülünk ilyen állapotba, amelynek az a legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, kiszolgáltatottá válik az immunrendszer, fokozódik a csontok törékenysége, romlik a szív- és érrendszer működése, nő a depresszióra való hajlam. Hiánya esetén fokozott az izzadás, legyengül az immunrendszer, állandósul a fáradtságérzés, jobban megvisel a stressz. Az alacsony D-vitaminszint növeli a vastagbél- és emlőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Vizsgálatok támasztják alá, hogy D-vitamint rendszeresen szedők körében kevésbé fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. Szerepet játszik az allergiás ekcéma és asztma kialakulásának megelőzésében is. A hormonrendszer egyik fontos alkotóelemeként részt vesz a vesék, a csontok, a mellékpajzsmirigy és az emésztőrendszer működésében, hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez, csökkenti a gyulladások kialakulását is.
A D-vitamin nélkülözhetetlen a csontok számára, de számos betegség megelőzéséhez és kezeléséhez is szükség van rá. A neve gyűjtőnév, több, zsírban oldódó vitamint tartalmaz, amelyeknek a legfontosabb szerepe a kalciumháztartás szabályozásában és a csontanyagcserében van: segítenek beépíteni a kalciumsókat a csontokba és a fogakba. Az utóbbi évek kutatásai szerint azonban más fontos feladata is van: részt vesz a szervezet immunfolyamataiban, ezáltal a szervezet működésének egészére befolyással van. Gondoskodik az idegrendszer megfelelő működéséről és hatással van közérzetünkre is, segítségével nyugodtabbak, optimistábbak vagyunk. A szív-, az érrendszer-, és az anyagcsere működését is jótékonyan befolyásolja. Szerepet játszik a testtömeg szabályozásában is, alacsony szintje állhat az elhízás hátterében is. Várandósság és szoptatás idején a gyermek allergiás és asztmás megbetegedéseit előzhetjük meg a megfelelő szintjének fenntartásával. Ezek mellett a csontritkulás, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések megelőzésében és kezelésében is szerepe lehet. 
A D-vitamin egy részét a szervezetünk állítja elő napfény hatására, másik részét pedig ételekkel vihetjük be: a halak, a kakaóbab, a tejtermékek, a tojás, a máj és a belsőségek kiváló forrásai. Az egészség megőrzéséhez szükséges D-vitamin mennyisége szervezetenként eltérő, amelyet D-vitamin szint vizsgálattal lehet meghatározni. Ennek függvényében, szakorvosi tanácsra ajánlott megkezdeni a vitamin megfelelő mennyiségű pótlását. Mivel zsírban oldódó vitamin, túlzott bevitel esetén felhalmozódik a szervezetben, komoly mellékhatásokat, akár veseelégtelenséget is okozhat.   

Héliumos hangon "beszéltető" aligátorért is járt idén anti-Nobel-díj

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.18. 11:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A paródiaként ismert IgNobel-díj idei, 30. átadóját a világjárvány miatt online tartották, amelynek hagyományos mókás rítusai így többnyire elmaradtak.
Az aligátort "héliumos hangon" beszéltető kutatócsoport is elnyerte idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét – írta a BBC hírportálja pénteken.  Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő. A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.
Az idei tíz "elismerést" csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében. Ha a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt látja, hogy a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.
Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni - ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre. "Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen" – magyarázta Stephen Reber a BBC-nek. 
A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel, vagy helioxszal töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben. Az elemzés megerősítette, hogy az aligátorok testmérete tényleg összefügg az általuk kiadott hangrezgéssel. "Azt azonban nem teszteltük, vajon a többi állat megérti-e a hangból, mekkora a hüllő teste" – tette hozzá a svéd Lundi Egyetem kutatója.
Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. A világjárvány miatt azonban a 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.
Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule. A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna. A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között. Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.

Eddig ismeretlen kihalási eseményt azonosítottak

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.18. 11:11

Fotó: MARK GARLICK / AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
A 233 millió évvel ezelőtti klímaváltozás készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához. A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott masszív vulkánkitörések voltak. Az akkor kiáramló bazalt alkotja a mai Észak-Amerika nyugati partvidékének jelentős részét. A kitörések a karni korszakban tetőztek – mondta Jacopo Dal Corso, aki korábban tanulmányozta a kitörések geokémiai jellegét és megállapította, hogy azok jelentős hatással voltak a bolygó légkörére. "Hatalmas kitörések voltak, amelyek során óriási mennyiségű üvegházhatású gáz, például szén-dioxid került a levegőbe és hirtelen globális felmelegedések következtek be" – tette hozzá a szakember.
A melegedést megnövekedett esőzések kísérték, amit Mike Simms és Alastair Ruffell geológusok egy nagyjából egymillió évig tartó nyirkos epizódként írtak le az 1980-as években. A klímaváltozás a biológiai sokféleség jelentős hanyatlását eredményezte az óceánban és a szárazföldön egyaránt, ám rögtön a kihalási esemény után új csoportok váltak uralkodóvá, egy sokkal modernebb ökoszisztémát alkotva. Az éghajlat megváltozása kedvezően hatott a növényzet fejlődésére és elkezdtek teret hódítani a modern tűlevelű erdők. "Ma már tudjuk, hogy a dinoszauruszok mintegy 20 millió évvel a szóban forgó esemény előtt jelentek meg, de csak kis létszámban fordultak elő és jelentéktelenek maradtak egészen a karni pluviális eseményig. A nedves időszak után hirtelen beköszöntő száraz környezet adta meg a lökést a dinoszauruszoknak" – magyarázta Mike Benton professzor.
Ez az időszak azonban nemcsak a dinoszauruszok számára volt kedvező, nagyon sok ma élő növény- és állatcsoport jelent meg, köztük az első teknősök, krokodilok, gyíkok és emlősök néhány képviselője. A karni pluviális esemény az óceán élővilágára is hatással volt. Akkor jelentek meg a maihoz hasonló korallzátonyok és számos plankton, ami az óceánvíz összetételének alapvető változását sugallja.
A paleontológusok mostanáig öt fő kihalási eseményt azonosítottak az elmúlt 500 millió évre visszamenőleg. Ezek mindegyike óriási hatással volt a bolygóra és az élővilág fejlődésére. "Nekünk sikerült azonosítanunk egy újabb nagy tömegkihalást, amelynek egyértelműen meghatározó szerepe volt a szárazföldi és az óceáni élet újraindításában, megteremtve az alapjait a mai ökoszisztémáknak" – jegyezte meg Jacopo Dal Corso.