Előfizetés

Pánikot keltett a szakdolgozók között az új szolgálati törvény

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.14. 12:19

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A MESZK kérdőívét 30 042 szakdolgozó töltötte ki, akiknek fele kórházban dolgozik. S mindössze csak hat százalékuk hajlandó aláírni az új munkaszerződéseket.
A megkérdezett szakdolgozók harmada nem kívánja aláírni az új szolgálati jogviszonnyal járó új munkaszerződését – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos felméréséből. Az önkitöltős online kérdőívre október 9. és 13. között válaszolhattak a köztestület tagjai. A mini kutatással a kamara vezetői egyben felhatalmazást kértek az ápolóktól, szakdolgozóktól arra, hogy milyen tiltakozó akciókat támogatnának, ha nem sikerül módosítani az alig 24 óra alatt elfogadott jogszabályt. Mint emlékezetes a törvénnyel a döntéshozók átírták a foglalkoztatási jogviszonyt, amely így leginkább a fegyveres testületek működéséhez igazítaná egészségügyet. A szakdolgozói kamara a maga részéről az első perctől egyértelműen elutasította törvényt, hiszen míg az orvosok legalább béremelést, ők most semmit nem kapnak a foglalkoztatási körülményeik teljes átalakításáért cserébe. A MESZK kérdőívét 30 042 szakdolgozó töltötte ki, akiknek fele kórházban dolgozik. S mindössze csak hat százalékuk hajlandó aláírni az új munkaszerződéseket. Arra a kérdésre, hogy amennyiben fölmondják a munkájukat, hová mennének dolgozni, a legtöbben 8758-an (30 százalék) végleg elhagynák a pályát, utánuk a legtöbben a magánegészségügyet választanák. A kitöltők harmadának van mellékállása az egészségügyben, azaz valószínűleg, ha ők távoznak több intézmény is elveszti az alkalmazottait. Lapunknak Babonits Tamásné, a szakdolgozói kamara alelnöke elmondta: ma reggel levelet küldtek Pintér Sándor belügy, és Kásler Miklós humán miniszternek, ebben jelezték, hogy milyen kockázatokat látnak a felmérés adatai alapján az új törvény bevezetésének és egyeztetést kértek a módosításokról. Az alelnök szerint az új jogállási törvény pánikot keltett a szakdolgozókban, és már most annyian keresnek állást, hogy az lassan veszélyezteti a kirendeléseket. Példaként említette, hogy szociális intézménybe jelentkeznek diplomás ápolók, műtősnők. 

Románia csütörtöktől feloldja a karanténkötelezettséget a Magyarországról érkezők számára

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 10:50
Illusztráció
Fotó: DANIEL MIHAILESCU /
A koronavírus-fertőzések lakosságarányos rátája meghaladta a magyarországi adatot az országban.
Csütörtöktől Románia feloldja a Magyarországról érkezőkkel szemben múlt héten bevezetett karanténkötelezettséget, miután időközben a koronavírus-fertőzések lakosságarányos rátája Romániában meghaladta a magyarországi adatot. Románia azokat a beutazókat küldi 14 napos karanténba, akik olyan országokból érkeznek, ahol az utóbbi 14 napban magasabb volt a lakosságarányos fertőzési ráta, mint Romániában. Az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) kedd esti ülésén az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfői adatai alapján
frissítette a koronavírus-járvány szempontjából magas kockázati besorolású országok – az úgynevezett „sárga zóna” – listáját, amelyen a múlt heti 49 helyett már csak 32 olyan ország szerepel, ahol a romániainál magasabb a fertőzési ráta.

Az ECDC adatai szerint az utóbbi két hétben Romániában a lakosság 1,72 ezrelékénél, míg Magyarországon a lakosság 1,46 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést.
Továbbra is 14 napos karanténba kell vonulniuk azoknak, akik Izraelből, Csehországból, Belgiumból, Spanyolországból, Franciaországból, Moldovából, Nagy Britanniából, Szlovákiából, vagy az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek Romániába.

Azokkal a tünetmentes emberekkel szemben, akik egy hét után elvégeztetik a koronavírus-tesztet és annak eredménye negatív, Románia a tizedik napon feloldja a karanténkötelezettséget. Nem szükséges karanténba vonulniuk a CNSU „sárga listáján” szereplő országokból érkező utasoknak akkor, ha három napnál (72 óra) rövidebb időre érkeznek Romániába és friss – legfeljebb 48 órája végzett – negatív koronavírus-tesztet tudnak felmutatni a határon.

Radarokat, légvédelmi rakétát és csapatszállító gépeket vesz a honvédség

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.14. 10:11
Benkő Tibor
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az előadásban fegyvertípusokat, illetve várható árat nem említettetek, ahogy az eddig beszerzett fegyverzet vételára is titok maradt a nyilvánosság előtt.
Az eddig beszerzett hadieszközökön túl földi telepítésű légvédelmi rakéták, középtávú harctéri csapatszállító repülőgépek és radarberendezés beszerzésével folyatódik a honvédség eszközállományának a fejlesztése – derült ki Mihócza Zoltán, a Magyar Honvédség parancsnokságának törzsfőnöke a honvédelmi tárca és a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Alapítvány (ICDT) közös konferenciáján tartott előadásában. Az előadásban fegyvertípusokat, illetve várható árat nem említettetek, ahogy az eddig beszerzett fegyverzet vételára is titok maradt a nyilvánosság előtt. A konferencián felszólalt Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki úgy fogalmazott: a Zrínyi 2026 néven indult honvédelmi és haderőfejlesztési programból már nem használják a „2026-ot”, mert már már 2030-ig tartó távlati terveik vannak a haderő fejlesztéséről. A konferencia fő témája a hadsereg feletti civil kontroll megvalósulása és ennek az utóbbi harminc évéről szóló, ICDT által készített tanulmány megjelentetéséről szólt. A civil kontroll kapcsán Benkő Tibor úgy látja: ennek legfontosabb terepe az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, ahol a különböző, választott pártok képviselői jelen vannak. Ugyanakkor a szerinte az „politikai lózung” ha ellenzéki képviselők nyilvánosan olyan kérdéseket tesznek fel, hogy mit vett, mit állított rendszerbe a Magyar Honvédség. A miniszter utalt rá: az érintett képviselők belenézhetnek ezekbe az iratokba, ám azok tartalmát nem hozhatják nyilvánosságra. A miniszter hangsúlyozta szerinte ez nem magyar sajátosság.
A Zrínyi 2026-ból az évszámot már nem használják, mert 2030-ig tervezik a modernizálást
Fotó: Béres Márton / Népszava
Közben páncélököl-alkatrészeket gyártó, német-magyar vegyesvállalat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá Michael Humbek, a német Dynamit Nobel Defence (DND) ügyvezető igazgatója és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kedden Kiskunfélegyházán- írta meg az MTI. Az Arzenál Zrt. fegyverüzemében az első két évben a különböző harcjárművek védettségét növelő reaktív páncélzatok (ERA) gyártása valósul meg, majd ezzel párhuzamosan elindul a vállról indítható páncéltörő fegyverek (RGW) alkatrészgyártása is, ami öt éven belül egy teljes egészében hazai előállítású, magyar termék létrehozásában csúcsosodik ki.