Tovább csúszik Paks 2

Ismét titkolt bakit fedeztünk fel az Orbán-kabinet nukleáris beruházásának előkészítésében: miközben még egy biztonsági előíráson is könnyítettek azért, hogy az erőműengedélyezés előtt kiáshassák a munkagödröt, utóbbi kérelmének késése miatt akár az egész, eleve kínos módosítás értelmét veszítheti.

Még mindig nem adta be a Paks 2-es földmunkák megkezdésére irányuló kérelmét a beruházás mögött lévő állami Paks II Zrt. – tudtuk meg az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH). A magyar állami megrendelő ez év novembere és jövő év februárja között, több részletben tervezi benyújtani a résfalazásra és a talajszilárdításra vonatkozó kérelmeket - közölte lapunkkal a hatóság. Mindezek elbírálása legfeljebb három hónapot vehet igénybe. A földmunkák megkezdésének határidejét a parlament fenntartható fejlődési bizottsága keddi ülésén talán emiatt is szabta meg igen tág keretek között Süli János. A Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis – az MTI szerint – annyit említett, hogy a földmunkák a jövő év első felében indulnak.

A miniszter által korábban többször – így tavaly decemberben lapunknak is – felvázolt ütemterv szerint a gödörásási-résfalazási munkák megkezdését három hónappal azután kérvényezik, hogy beadták a hatósághoz a teljes beruházás központi, úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Ez utóbbi kétségkívül megtörtént, mégpedig - a több év csúszás után tavaly nyár óta következetesen ígért - június 30-i időpontban. A miniszter akkor emlékeztetett: míg a létesítési engedélykérelem elbírálására összesen tizenöt hónap áll a hatóság rendelkezésére, a gödörásási-résfalazási dokumentumot három hónap alatt fogadhatják el. Meglátásuk szerint ezzel az ütemezéssel kellő módon összefésülhető a két kérelem. Mindazonáltal annak érdekében, hogy az alapozást már a létesítési engedély megadása előtt elkezdhessék, korábbi tudósításunk szerint az Orbán-kormány még rendeletet is módosított. Ennek kapcsán lapunknak nem csak "zöldek", de a biztonság iránt elkötelezett atompárti szakértők is aggályaikat fejezték ki. Megfogalmazásuk szerint a nukleáris szabályok eddig sem véletlenül tiltották a munkagödör teljes atomerőmű engedélyezése előtti kiásását. A Duna közelsége miatt egyébként különösen fontos a munkagödör vízbetörés elleni védelme.

Bár a miniszter által közzétett ütemterv alapján október 1-től időszerűvé vált a talajszilárdítási és résfalazási engedélykérelem beadása, az OAH lapunknak adott tájékoztatása szerint ez mindmáig nem történt meg. Sőt, részletes beszámolójuk szerint a gödörásási engedélykérelmek a Paks II Zrt.-től származó előzetes információik szerint négy részletben, ez év november és jövő év február között érkezhetnek be. Ezek várható tartalma a résfaltesztre, a teljes résfalra, a talajszilárdítástesztre és a teljes talajszilárdításra vonatkozik.

Ebből tehát az következik, hogy a gödörásással kapcsolatos egyes kérelmek engedélyezése akár jövő év májusáig is eltarthat. Süli János a témát a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti, keddi meghallgatásán – az MTI tudósítása alapján – szinte egyáltalán nem érintette. Igaz, annyit megjegyzett, hogy az építkezés földmunkái 2021 első felében megkezdődnek. Ennek pontosítását a képviselők se kérték. Pedig már e tekintetben is folyamatos a csúszás. A gazdasági bizottság 2018 közepi ülésén 2020 szeptemberére még nem hogy a földelőkészítő munkákat, de már az azt követő első betonöntést is kilátásba helyezte. Egy tavaly decemberi konferencián pedig gödörásásra 2020 végi-2021 januári kezdést valószínűsített. A miniszter számos alkalommal megemlítette azt is, hogy az első földmunkák korábbra ütemezéséhez az EU is hozzájárult, az szakmailag kifogástalan, a finnek is hasonlóképp járnak el, valamint hogy 8 millió köbméter földet kell megmozgatniuk.

A felvetés élét lapunknak Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a pénteki Budapest Climate Summit nevű rendezvényről távozóban azzal ütötte el, hogy minden az ütemterv szerint halad és 2030-ra bizonyosan elkészülnek mindkettő, egyenként 1200 megawattos atomblokkal.

Az előkészítésre rálátó forrásaink a látszólagos ellentmondásokat úgy vélték feloldani, hogy október 1-re csak a résfalazási engedélykérelem legkorábbi időpontjaként tekintettek. Eszerint a beruházás előremenetelében úgymond „néhány hét csúszás” nem számít semmit. Kétségtelen: Süli János jövő év első felére vonatkozó ígérete látszólag kellő mozgásteret biztosít a beadásra és az engedély bevárására is. A beruházás előkészítői ismereteink szerint a földmunkák kezdőidőpontjaként a jövő év első felének elejével számolnak.

Mások szerint viszont, tekintettel arra, hogy az előzetes engedélybeadással 8 hónapot terveztek nyerni, mostani adataink szerint viszont (októbertől februárig) akár 5 hónapot is késhetnek a benyújtással, ezzel lassan értelmét is veszítheti a szakmai kifogások ellenére keresztülvert, kissé kínos eljárássorozat.

Az üggyel kapcsolatos – az újabb csúszás okát is firtató – megkeresésünkre sem Süli János hivatala, sem a Paks II Zrt. nem válaszolt.