Előfizetés

Élőláncban juttatták el panaszukat az Alkotmánybíróságra az SZFE diákjai

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.16. 11:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy nagy dobozba fértek csak bele az alkotmányjogi panasz iratai, amelyek szerint az SZFE átalakítása számos ponton sérti az alaptörvényt.
Reggel kilenckor az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) Fő utcai épületének főbejárata elől az Alkotmánybíróság Donáti utcai bejáratáig juttatta el a főként egyetemistákból álló élőlánc annak a pertársaságnak az alkotmányjogi panaszát, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 152 polgára (diákok és oktatók) alkotott. Az alkotmányjogi panasz iratai egy nagy dobozba fértek csak bele. Vízivárosi helytörténeti adottság: a doboz elhaladt a Vám utca egykori Sóhivatalának épülete mellett is.
A szemerkélő esőben az egyetemi himnusszá vált dal, a Hej, a Titkos Egyetem ismétlődött, míg a panasz iratai eljutottak a piros-fehér kordonszalaggal bekötött szemű Iustitiához, aki jobbjában kardot, baljában mérleget tartott – az igazság római istennőjének attribútumait. Miután levették szeméről a szalagot, átvette az iratokat, amelyet az Alkotmánybíróság befogadott.
„Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuendi (Az igazság az állandó és örökös törekvés, mindenkinek megadni az őt megillető jogot) – idézte beszédében a római kor egyik nagyra becsült jogászát, Domitius Ulpianust a Iustitiát megszemélyesítő diák.
Azért jöttünk, hogy a minket megillető egyetemi autonómiánkat visszanyerjük

– címezte első mondatait az Alkotmánybíróságnak, majd felidézte: az SZFE átalakítását levezénylő törvénytervezet forrása az ITM volt, az SZFE tiltakozó diákjai ennek a „modellváltó” jogszabálynak – a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvény – megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól, mert szerintük (a pertársaság és jogászaik szerint) több ponton is alkotmányellenes. Márpedig az alaptörvény a magyar jogrendszer alapja, semmilyen jogszabály nem lehet ellentétes vele.    
Mint emlékezetes: a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvény tervezetét május 26-án, az éjszaka közepén nyújtotta be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az Országgyűlés fideszes többsége július 3-án az egyetemi polgárok tiltakozását ellenére megszavazta a jogszabályt, így szeptember 1-től már nem az ITM, hanem az alapítvány működtetője az intézménynek. Bár az SZFE diákjai, oktatói az ITM felkérésére javaslatot tettek az alapítvány kuratóriumának, illetve a felügyelőbizottságnak összetételére, Palkovics László tárcája végül nem vette figyelembe a javaslatokat. Az SZFE tiltakozó diákjainak, oktatóinak alkotmányjogi panasza szerint ez a törvény semmibe veszi a jogbiztonság elvét: nem biztosított kellő időt az intézménynek a modellváltásból fakadó feladatok ellátására. Mint elhangzott: sérti a diszkrimináció tilalmát is: vélt ideológiai szemlélet alapján kezeli eltérően, hátrányosan megkülönböztetve az intézményt. Ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával: a tudományos élet szabadságába tartozik az egyetemi oktatók azon joga, hogy szabadon kifejthessék álláspontjukat, véleményüket, valamint világnézettől független tudományos kutatáshoz, ismeretterjesztéshez való jog is. Továbbá: a kérdéses törvény mindezek felett sérti az alaptörvényben szintén rögzített tanszabadságot és autonómiát. 
Mint az Alkotmánybíróság épülete előtt elhangzott: az autonómia fogalmának értelmezésére az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban foglaltakat tekintik érvényesnek az SZFE panaszosai. Eszerint a felsőoktatási autonómia hordozója, alanya a felsőoktatási intézmény, vagyis az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók közössége. „A tudomány autonómiájának biztosítása érdekében pedig a felsőoktatási intézményt szervezetalakítási, működési és gazdálkodási önállóság is megilleti. Jelen törvény az egyetemi polgárságot teljesen kizárja az egyetemi önkormányzatiság működtetéséből, és így a fenntartói hatáskör önkényes és korlátlan bővítése az intézményi önállóság megszűnéséhez vezetett” – mondta Iustitia. Miután a pertársaság beadta panaszát, az ITM előtt október 9-én, piros-fehér raklapokból emelt, éjjelnappal őrzött várukat elkezdték bontani az egyetemisták: itt az ELTE diákjai minden nap, napközben minden órában felolvasták az SZFE diákjainak tízpontos követelését, amelyben amelyben többek között az egyetemet szeptember 1-től fenntartó alapítvány kuratóriumának – így többek között Vidnyánszky Attila – a lemondását követelik.

Kalandozzon galériákban, műtermekben!

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.10.16. 11:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Meglátogatni a képzőművészeket a saját műtermükben: erre is ad lehetőséget a Budapest Art Week.
Több mint harminc kortárs galéria, húsz kiállítótér, tizenkét múzeum és nyolc műterem több tucat programmal várja a képzőművészet iránt érdeklődőket a Budapest Art Week keretében péntektől október 25-ig. Az ötödik alkalommal megrendezett eseménysorozat célja, hogy a lehető legváltozatosabb módon mutassa be a hazai vizuális művészet színe-javát. A rendezvény tíz napja alatt részt vehetünk galériatúrákon, vezetett városi sétákon, épületbejárásokon és tárlatvezetéseken. Megismerhetjük a Magyar Nemzeti Galériát a Habsburg nádori kriptától a látványos panorámát kínáló kupoláig, művészeti utazást tehetünk az M3-as metró vonalán, vagy épp virágzó anyagok közt kalandozhatunk a Goldberger Textilipari Gyűjteményben. Lesz filmvetítés a Várkert Bazárban, workshop a Ráth György-villában, és beszélgetések a kiállító művészekkel, kurátorokkal. A Nyitott Műtermek délutánján a látogatók ezúttal is betekintést nyerhetnek egyéni művészek, mások mellett Barakonyi Zsombor, Benyovszky-Szűcs Domonkos, Csizik Balázs és Horváth Lóczi Judit zárt tereibe. Október 25-én délután az angyalföldi Budapest Art Factory életébe leshetünk be. Juhász Dóra, Kucsora Márta és Szász Sándor képzőművész a Láng Gépgyár egyik szerelőcsarnokában alakított ki műteremházat. A kilenc műteremből hármat az alkotók laktak be, a többit Budapesten élő, külföldi képzőművészek bérlik. Illetve: a Budapest Art Factory 2013 óta létező nemzetközi rezidenciaprogramjának vendégei érkeznek meghívásra ide egy-egy hónapra. Így a Factory „üzemeltetői” mellett Juraj Florek, Betsy Melchers, Michael Pettet, Anthony Vasques Silja Yvette világával is megismerkedhetünk. A tíznapos, vagy egynapos karszalagokkal, előzetes online regisztrációt követően lehet részt venni a Budapest Art Week programjain, erről bővebben itt lehet tájékozódni.

A cselszövés lavinája – Modern Othello a Katona József Színházban

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.10.16. 10:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az előadás üzenete elől nem lehet kitérni.
Nem az vagyok, aki vagyok – mondja Jago rögtön a dráma elején, és ezzel szinte mindent elárul. Ja és még egyet: hogy gyűlöli a „vastagszájút”, vagyis Othellót. Székely Kriszta rendezésben Shakespeare drámájának kulcsa Jago. Ő gyűlöl, hazudik, nem az, akinek mutatja magát, és a hazugságaival, mindent szétzilál. Akárcsak, mint III. Richard, elhatározza, hogy gazember lesz, és minden tettét ennek rendeli alá. Nem inog meg, megy előre. Nem riad vissza semmitől. Sértett: főnöke nem őt nevezte ki ezredessé, maradt százados. Székely Kriszta előadásában ez a frusztráltság és elvakult gyűlölet mozgat mindent.  Ez egy markáns értelmezés, amely ráadásul végig működik. A zavarbejtő, a módszer, az hogy semmi és senki sem számít. E kell érni a végcélt, mindegy, hogy miként, milyen áron. Sajnos, vannak ilyen ügyeink manapság, ráadásul színháziak is. Az előadás talán ezért is hamar megérinti a nézőt, mert azt látja, amit nap, mint nap tapasztal. Másrészt rendkívül friss és mai a forma. Egy hatalmas buli, vagy revü! Matisz Flóra Lili énekel élőben és ő keveri, mint egy dj a zenét. Az egész lüktet, olykor kitörnek a szereplők, aztán elkeseredett dühükben elcsendesednek, lehalkulnak.  Pallós Nelli átlátszó PVC-hőfüggönyből álló díszlete egyszerre nyomasztó és nagyszabású. A színlapon Illyésnek az Egy mondat a zsarnokságról kezdetű szövege köszön vissza, a zsarnokságot viszont a hazugsággal helyettesítették be. Az előadásban ezek a mondatok nem jelennek meg, de a manipuláció kegyetlensége, lavinaszerű könyörtelensége annál inkább. A darabot Márton László fordításában játsszák, de Szabó-Székely Ármin dramaturg is olykor közbeavatkozott, tovább élesítve az elhangzottakat.  A Jágót játszó Kovács Lehel legalább egy fejjel kisebb a többieknél. Nem is mer melléjük állni, kilógna a sorból. A mozdulatai, gesztusai rendkívül erősek. Mindenkin képes átgázolni, a végén még saját magán is. De az se számít, a lényeg a győzelem, elérte amit akart. Othellót, Bányai Kelemen Barnát végig négerezik, pedig a színpadon csak a ruhája fekete jelzésszerűen. A másságot így nagyon finoman érzékelteti a rendező. Bányai Kelemen olyan, mint egy alvó parázs. A néző arra vár, mikor is kap lángra. Sokáig vívódik, tartja magát, aztán elnyeli őt az ármány.
Rujder Vivien, mint Desdemona nem csak hamvas és elbűvölő, hanem helyén van az esze, mer dönteni és a döntését felvállalja. Emelt fővel, szenvedéllyel képviseli azt amit, illetve akit választott. Amíg tudja, aztán pedig a sorsát is vállalja. Vizi Dávid jóravaló Cassiója hamar áldozattá válik. A végén jóvátételt kap ugyan, de ami történt az örökké vele marad, nem lehet kitörölni. Borbély Alexandra Emiliája leleplezi a cselszövő férjét, így hős mártírként végzi, a színésznő ezt képes is eljátszani. Elek Ferenc, Takátsy Péter, Vajdai Vilmos, Lengyel Benjámin és Berényi Nóra kisebb karakterszerepekben válnak fontossá.  A többször elhangzó Alabama Songra még mindenki tombol egy kicsit, aztán érkezik Othello „véres hosszú körmondata”. Nagy szíve volt neki, mondja Cassio végezetül. Tort ülhet a gyűlölet és a hazugság. Megy minden tovább, még akkor is, ha már semmi sem mosható teljesen tisztára.

Infó:

William Shakespeare: Othello Katona József Színház Rendező: Székely Kriszta