Előfizetés

Az szja mérsékléséről nincs szó, az önkormányzatoktól pedig elvesznek

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.17. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A pálinkafőzés viszont adómentes lesz.
Válság idején az adóterhek növelése, megszorítás, bármilyen általános sarc bevezetése azonnal elvonhatja azt a csekély lehetőséget is, amely adott időszakban a talpon maradáshoz kínálkozik. Eme veretes dörgedelmet Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, ahol a főváros helyi adóemelési terveit bírálta. Eközben Tállai főnöke Varga Mihály is letette az asztalra kormány őszi adócsomagját, ám abban érdemi adókönnyítés nem található, olybá tűnik, mintha a pénzügyminisztériumi javaslat nem is reagálna a válságra. Megszorításra, adóemelésre ugyanakkor van példa, és talán épp ez az őszi adócsomag egyik legfontosabb pontja. A javaslat szerint ugyanis az önkormányzatok akár örökre is elbúcsúzhatnak a gépjárműadó-bevételektől. A kormány a járványra hivatkozva az idei és a jövő évi bevételeket már elvette, hogy azt gazdaságvédelemnek nevezett sportcsarnoképítésre fordíthassa. A parlament előtt lévő javaslatban a kormány látszólag előzékeny az önkormányzatokkal, mondván 2021-ben, ha már úgyse kapnak egy fillért sem, akkor ezt az adót nem a helyi adóhatóságok, hanem a NAV szedi be. A törvényjavaslat nem tér ki rá, de ez alapján akár az is előfordulhat, hogy ettől az adóbevételtől is elbúcsúzhatnak az önkormányzatok. Az adócsomagban kisebb adóemelések is el vannak rejtve, ez leginkább dohánytermékekre kivetett jövedéki adót érintik. Az uniós irányelvek miatt 2021-ben kétszer, január elsején és április elsején emelkedik a cigaretta és más szívnivalók adója, az e-cigaretták töltőfolyadékára kivetett sarc pedig jelentősen, akár 50 százalékkal is nőhet. Komolyabb változások nem várhatók a személyi jövedelemadózásban sem, a kedvezményeket viszont egyszerűsíti a kormány – derül ki a parlament előtt fekvő javaslatból. A bizonyos betegségek után járó úgynevezett személyi kedvezményt is az adóalapból számolják jövőre, akárcsak a családi adózásnál. Így a ha mindkettő jár, akkor egyszerűbb annak kiszámítása, bár a javaslatnak csekély a jelentősége, hisz az szja-bevallásokat már évek óta a NAV készíti el, így valójában a kormány a saját munkáját könnyíti meg. A korábbi években beharangozott szja-csökkentésnek nyoma sincs a tervezeteben annak ellenére, hogy a jegybank pár hete javasolta a kormánynak, hogy ha valamikor, akkor a válság idején lenne ideje miniszterelnök által évek óta ígértetett egy számjegyű – kilenc százalékos – szja bevezetésének. Az egyetlen, a lakosságot kedvezően érintő adózási változás, hogy januártól a cégek plusz adóteher nélkül finanszírozhatják dolgozóik védőoltását, mert mint kiderült ez eddig adóköteles juttatásnak minősült. A köztisztviselők örülhetnek annak, hogy megszűnik a hátrányos megkülönböztetésük a cafeteriában: 2021-től már ők is 450 ezer forintig kaphatnak béren kívüli juttatást az eddigi évi nettó 200 ezer forinttal szemben. Érdemi adókönnyítések helyett a kormány az adóadminisztráció egyszerűsítésével kedveskedik a versenyszférának, még a korábban beígért nagy adócsökkentési hullám sem folytatódik. Ennek a legnyilvánvalóbb jele, hogy az cégek áfa-bevallási tervezetét 2021 közepétől már elkészíti a NAV – személyi jövedelemadózáshoz hasonlóan. A most bevezetendő újítás a kormány régi terve és egy organikus fejlődés eredménye, amely 2014-ben az online kasszák bevezetésével kezdődött, majd folytatódott az e-számlákkal. A NAV januártól minden érdemi gazdasági aktusra, nyugtára, számlára rálát – ehhez rendelkezik is a megfelelő informatikai kapacitással –, s innen már csak egy lépés az adóbevallás elkészítése. Ez fontos segítség a cégeknek, ugyanakkor nem pótolja azokat az akár ideiglenes adócsökkentéseket, amelyekkel segíteni lehetne a cégeket, hogy átvészeljék koronavírus-járvány okozta válságot.  Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy a kormány nem tudja mit kellene csinálnia, hisz például a kisvállalati adó, a kiva mértékét amellett, hogy a korábban ígértnek megfelelően egy százalékponttal 11 százalékra csökkenti, a bevételi értékhatárt a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra emeli. Ezzel a jelenleginél szélesebb körben vehetik igénybe a kiva nyújtott előnyöket a cégek, vagyis a számukra a lehető legjobbkor jön az adócsökkentés. 

Révbe jut a pálinkaharc

Célzott adócsökkentésre is javaslatot tesz a kormány a parlamentnek, mégpedig a válság által egyik leginkább sújtott ágazat, az idegenforgalmi cégek esetében. A javaslat szerint a koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazat szereplőinek hoz könnyítést a köztes értékesítők mentesítése a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól. Ezzel nagyjából három milliárd forintot hagynak mintegy kétezer, turizmusban tevékenykedő vállalkozásnál. Paradox módon eddig a legnagyobb nyilvánosságot a javaslat lényegtelenebb pontja, az adómentes pálinkafőzés kapta: amint mára közismert a az Európia Bíróság döntése után újra bevezethető az adómenetes házi gyümölcspárlatkészítés, ennek mértékét évi 86 liter 50 fokos pálinkában szabja meg a tervezet. A javaslatnak egyébként nagyobb a költségvetési hatása, mint a turisztikai cégeknek nyújtott három milliárd forintos adókedvezmény, annak ellenére, hogy adócsökkentésnek semmilyen versenyképességnövelő, gazdaságélénkítő hatása nem lesz. 

Dunaújvárosban tüntettek a Dunaferr dolgozói

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.16. 18:29

Fotó: Béres Márton / Népszava
A bérek kifizetéséért és az új kollektív szerződésért hívott utcára a szakszervezet.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet azért rendezett demonstrációt, mert a cég vezetése augusztus 14-én egyoldalúan felmondta a társaságcsoport kollektív szerződését és azóta sem tárgyalt az aláírásra jogosult szakszervezetekkel, illetve az októberi bért – a Munka Törvénykönyvét megsértve – nem fizették ki egy összegben határidőig, mostanáig csak egy részét kapták meg a munkavállalók – írja az MTI.
Mint arról a Népszava is beszámolt, már Budapesten, az orosz nagykövetség előtt is demonstráltak szerdán a dolgozók. A dunaújvárosi tüntetésen résztvevő mintegy háromszáz dolgozó a cég főépületénél gyülekezett, majd onnan vonultak át rendőri kísérettel a város jelképének számító, Somogyi József Martinász című szobrához. A szobornál Molnár László, a Dunaferr Vasas elnöke hangsúlyozta, hogy felelősséget éreznek a vállalat jövőjéért, Dunaújváros és a régió jövőjéért, ugyanakkor féltik a jövőjüket, mert az elmúlt időszakban olyan folyamatok indultak el, amelyek érzésük szerint 
„rossz irányba fordítják Magyarország egyetlen acélgyárának szekerét”.

Rámutatott, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta, a 2017-es és 2018-as évet leszámítva, szinte folyamatosan veszteségesen működik a cég, ám erről nem a munkavállalók tehetnek, a menedzsment mégis a munkavállalók sarcolását tartja egyedül járható útnak. 
A gyár haldoklik, de nem életképtelensége miatt, hiszen vannak megrendelések, jók az eladási árak, hanem a felelős tulajdonosok hiánya miatt, akiknek a segítségét kérte.

Spieglné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke beszédében azt üzente a tulajdonosoknak és a befektetőknek, hogy a dunaferres munkavállalók szeretik a munkájukat, elhivatottak a szakmájuk iránt, a dolgukat felelősségtudattal és pontosan elvégzik, mindezekért pedig a legalapvetőbb elvárásuk és joguk, hogy a jövőben is kollektív szerződéssel garantálják juttatásaikat. Követelte, hogy írásban rögzítsék a szakszervezetek és a munkáltató együttműködését, a cégvezetés mindenkor a magyar törvényeknek, megállapodásoknak megfelelően járjon el, időben, teljes egészében fizesse ki a járandóságokat. Jelezte, a szakszervezetek készek a tárgyalásokra.
Gombos György, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalók az évek alatt egyre több munkát végeznek, miközben a munkakörülmények semmit sem javulnak. Szerinte egyetlen munkavállaló sem tehet arról, hogy a cég ilyen helyzetbe került, ezért a cégvezetés a felelős, amely „több mint egy évtizede egyre mélyebb gödörbe taszítja a vállalatot”. A demonstráció végén a jelenlévők fehér-fekete lepellel letakarták a szobrot, ezzel jelképezve a szomorú jelent és a reményteli jövőt – áll az MTI beszámolójában.

Kiderültek a részletszabályok a hitelmoratórium meghosszabbításáról

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.16. 13:13

Fotó: Népszava
A hitelüket eddig nem fizető adósok mintegy fele hosszabbíthat, de a többiek szerződését sem lehet még fél évig felmondani.
Benyújtotta csütörtök este a hiteltörlesztési-moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ebben a kormány által már korábban megnevezett társadalmi csoportoknak és vállalkozásoknak adnak további lehetőséget a részletek fizetésének további felfüggesztésére 2021. június 30-ig. A lakossági ügyfelek közül a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek kaphatnak további haladékot. A törvényjavaslat a „gyermeket váró vagy nevelő szülők” kategóriát használja, így már a várandósság 12. hetétől is lehet szüneteltetni a hiteltörlesztést, de 25 éves - megváltozott munkaképességű személyek estén ennél idősebb - korig gyermeknek számít az utód. Feltétel, hogy a gyermek az adós eltartottja legyen, de nem csak a vér szerinti, hanem az örökbefogadott gyermekekre is jár a moratórium. A munkanélküliek közül csak azok élhetnek a hosszabbítással, akik az érintett időszakban – jövő január és június 30. között – regisztráltatták magukat álláskeresőként. Ugyanezen időpontig kell nyugdíjassá vagy közfoglalkoztatottá válni.  
A hosszabbítás ezen belül is csak az eredeti moratórium elrendelésekor, azaz az idén március 18-án már fennálló hitelekre vonatkozik.

A tőketartozást most sem lehet a moratórium ideje alatt nem teljesített kamatok összegével megnövelni, és a törlesztőrészlet sem nőhet az eredetihez képest, így az érintett hitelek futamideje hosszabbodik majd ismét. A Magyar Nemzeti Bank korábban ismertetett számításai szerint a jelenleg moratóriumban lévő 1,6 millió lakossági adós fele élhet a fenti szabályok alapján a további felfüggesztéssel. Miután azonban a hosszabbítás alatt továbbra is szabadon ki és be lehet lépni a moratóriumba, ennél akár többen is választhatják a hitelek felfüggesztését. Az összes lakossági adósnak ugyanis eddig csak a fele igényelte a moratóriumot. Az eddig fizetők között ugyanakkor lehetnek olyanok, akik csak most kerülnek bajba. Ha megfelelnek a fenti kritériumoknak, ők is beléphetnek a nemfizetők közé. Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, a miniszterelnök jelenlegi főtanácsadója a Magyar Nemzetnek azt mondta: a megnevezett lakossági körből senkinek nem kell jeleznie a banknak, hogy januártól tovább él a moratórium lehetőségével. Ha nem fizeti a törlesztőrészletét, akkor automatikusan benne marad a körben. A banknak azonban jogában áll, hogy ellenőrizze: az ügyfél megfelel-e az előírt feltételeknek. A törvényjavaslatban az áll: a hitelező egyeztethet – elsősorban elektronikus úton - az adóssal, hogy tisztázza, miért nem fizeti a törlesztőket. 
A vállalkozásokkal más a helyzet, a bajba jutott cégeknek ugyanis igényelniük kell a moratóriumot.

Hogy melyek lesznek ezek, azt a törvényjavaslat alapján a kormány a későbbikben fogja egy olyan rendeletben meghatározni, amelyben rögzíti, mekkora az mutatószám, amely alapján a cég „pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak” minősül. A kormány illetékesei - így legutóbb Nagy Márton is - 25 százalékos árbevétel-csökkenésről beszéltek ennek kapcsán. Jelenleg a hitellel rendelkező vállalkozások majdnem kétharmada, mintegy 60 ezer adós veszi igénybe a moratóriumot, a jegybank számításai szerint harmaduk lehet nehéz helyzetben. A törvényjavaslat szerint a kedvezményezetti körbe nem tartozók hiteleire felmondási tilalmat rendelnek el jövő januártól június 30-ig. Vagyis a bankok akkor sem mondhatják fel fél évig a kölcsönszerződéseket, ha az adós nem fizeti a törlesztőrészleteket. Az adósnak és a hitelezőnek ugyanakkor egyeztetnie kell, hogy helyreálljon a fizetőképesség, és közös megegyezéssel akár módosíthatják is az eredeti szerződési feltételeket.