A Libri boltjaiban ezentúl sem fognak NER-könyvek állni gúlában

Riadalmat, meghökkenést keltett, hogy egy állami hátterű alapítvány lehet a kisebbségi tulajdonosa a könyvkereskedelem legnagyobb cégének, a Librinek. Ezt a szerepet korábban egy NER-oligarcha cége töltötte be.

Orbán Viktor 2018 júliusának végén kultúrharcot hirdetett Tusványoson, ráerősítve Szakács Árpád balliberális kultúrdiktatúráról értekező cikkfolyamára. Mivel a tankönyvpiacot – a teljes könyvpiac 26-28 százalékát – már 2013-ban államosították, Orbán Viktor zöld jelzését látva várható volt, hogy a kultúra teljes területét érintő „egész pályás letámadást” a – Szakács által kicikkezett – könyvterjesztés és könyvkiadás is megtapasztalhatja. Részben ez volt az apropója 2018 szeptemberében az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésének a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője valószínűsítette: a két nagy – kiadókkal is rendelkező – könyvkereskedelmi cég egyikét, a Librit vagy a Lírát kiszemelték államosításra. A Líra Könyv Zrt. jelen lévő elnöke, Kolosi Tamás szociológus ebben kételkedett, de azt elismerte: létezhet olyan üzleti ajánlat, amin a legelhivatottabb cégtulajdonos is elgondolkodik.

Most ez az államosító forgatókönyv tűnik megvalósulni azzal, hogy október elején bejelentették: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tárgyalásokat kezdett az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, így közvetve a Libri-Bookline Zrt., illetve a Libri-Bookline Csoport stratégiai kisebbségi (24,5 százalékos) tulajdonosa lesz. Ehhez mélyen (az adófizetők) zsebébe kell nyúlnia a közpénzekkel, MOL és OTP részvényekkel kistafírozott, Fidesz-közeli elitképzőnek szánt Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának. A Libri-Bookline Zrt. árbevétele az eltelt években már stabilan 5 milliárd forint felett volt, ebből 2019-ben is 1,3 milliárd forint osztalékkal gazdagodhattak a részvényesek. És ahogy a cég kiegészítő mérlegében olvasható: a cég jövedelmezőségét a koronavírus okozta piaci problémák sem igazán kezdték ki.

Ami nem kis teljesítmény. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a pandémia a hazai könyvszakmát is komolyan érintette. Kocsis András Sándor, a Könyvkészítők Informális Fórumának elnökeként augusztus végén úgy nyilatkozott: körülbelül 2,5 milliárd forint forgalmat veszített a magyar könyvszakma a vírus miatt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) vezetője, Gál Katalin akkor szintén elmondta: a kiadók beszámolói alapján harminctól nyolcvan százalékig terjedhet a forgalomkiesés mértéke. (Tavaly a teljes magyar könyvforgalom 55,5 milliárd forint volt az MKKE adatai szerint.)

A Libri-Bookline többségi tulajdonosa a céget alapító – idővel a Skála Metróban és a Corvin bevásárlóközpontban is érdekelt – milliárdos, Balogh Ákos, aki utóbb többször hangsúlyozta: amíg ő a cég élén áll, nem fog ideológiai befolyást gyakorolni az állam az MCC-n keresztül a Librire. „Emlékezetpolitikai” befolyást nem lehetett észlelni akkor sem, amikor a Libri kisebbségi tulajdonrészét birtokló Axialis a Fidesz-közeli – utóbb kegyvesztetté vált – üzletember, illetve a volt Index-tulajdonos, Spéder Zoltán tulajdonában volt.

Ugyanakkor az MCC 2008 óta könyvpiaci szereplő, így állíthatja: szakmai befektetőként érkezik.

– Most mindenki meghökkent, bár már jó ideje számítottunk rá, hogy a könyvszakmában is lesznek változások, tulajdonosi struktúra átalakulások – nyilatkozta lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnöke, akit arról kérdeztünk: elszíntelenedhet-e a könyvszakma az MCC alapítványának terjeszkedésével.

– A magyar könyvkiadás sokszínűsége nagyon nehezen fakítható el, épp azért, mert nagyrészt magánkézben van, és a szerzők, kiadók szépen leképezik a magyar társadalom képét. Elég csak megnézni a MKKE tagjait: van köztünk egyházi kiadó, nagy hagyományokkal rendelkező művészeti, szépirodalmi kiadó, van frissen támadt gyerekkiadó. Egy részükről meg sem tudnám mondani, van-e politikai színezete a tevékenységüknek; inkább ízlésbeli vagy világnézeti különbségekről lehet szó. Furcsa, rossz érzéssel tölt el viszont az a szemléletmód, ami elsősorban a látszat ellenére nem ideológiai, hanem politikai különbségekből ered: ezt bizonyítja, hogy az elmúlt időszakban az egyesülés is kénytelen volt jelezni nemtetszését a könyvdarálás, tépkedés ügyében – utalt a Dúró Dóra Darálója című, szélsőjobboldali politikai akciókra.

Gál Katalin szerint megnyugtató, hogy nem aláértékelve, hanem piaci áron vásárolná meg az MCC a Libri-Bookline kisebbségi tulajdonát. Úgy vélte: nehezen elképzelhető, hogy ez a tulajdonosi átrendeződés mérvadó beleszólást jelentene a Libri-Bookline terjesztési vagy kiadáspolitikájába. – Akik ott dolgoznak, eddig is mindenféle könyvet kiadtak és terjesztettek. A könyvszakma szereplői sem rokonszenv alapján, hanem professzionalitásuk miatt gondolják a szféra leghatékonyabb cégének a Librit – jegyezte meg az elnök. Kiemelte: amellett, hogy van egy jól átlátható, meglehetősen technokrata, ámde professzionális szemléletű kereskedelmi lánc, a Libri-Bookline csoport része kilenc könyvkiadó is. Hangsúlyozta: bizonyára a párhuzamosan folyó kiadói tulajdonosi struktúra átrendeződésének is lesz hatása. A két ügyvezető szakmai résztulajdonos, Sárközy Bence és Halmos Ádám eladta, illetve éppen eladja a részét; a Telex információi szerint előbbi részesedését a Libri-Bookline Zrt. vette meg, utóbbira Straub Elek, a Magyar Telekom volt elnöke lehet a vevő.

Gál Katalin végül megjegyezte: csúzlit a fejükhöz szorítva sem lehet rávenni a vásárlókat olyan könyv megvásárlására, ami nem tartozik az elképzeléseikbe, a marketing vagy a sulykolás ehhez sem elegendő. Azaz: a Libri boltjaiban ezentúl sem fognak NER-könyvek állni gúlában.