Hátrébb sorolt HÉV-metró-ügy

Nem változtat a sorrenden a kormány: csak a ráckevei és a csepeli HÉV projekt után következhet az Örs Vezér téri összekötés.

A gödöllői HÉV és az M2-es metróvonal összekötése az első projekt, amit forráshiány okán átad a fővárosi önkormányzat a kormánynak. Lenne igény többre is. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) múlt heti ülése után Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár bejelentette, hogy a kormány örömmel átvállalja a budai fonódó második ütemét, a belvárosi Duna-partok megújítását, a biodóm befejezését és a gellérthegyi sikló megépítését ( ha már egyszer a főváros bevonása nélkül alakítják át a Citadellát). Sőt, ha a városvezetés kéri, akkor a Lánchíd rekonstrukcióját is magukra vállalják.

A főváros egyelőre a budai fonódó és a HÉV-metró ügyben engedett. Mindenki a jövőre induló új uniós pénzügyi ciklusban programjainak meghirdetésére vár. Ha lesz rá forrás – márpedig a legnagyobb uniós lobbi által tolt klímavédelmi célokba éppen illene a kötöttpályás fejlesztés –, akkor azt éppenséggel a fővárosi önkormányzat is elkölthetné. De a kormány inkább maga vinné a nagyberuházásokat. Karácsony Gergely főpolgármester vezette Budapest egyelőre kivárna, de a HÉV-ügyről nem esett nehezére lemondani.

- A két eltérő üzem összekapcsolása bonyolult szakmai és igen költséges megoldás, nem véletlenül őrlődik immáron egy évtizede az önkormányzati malmokban – mutat rá Nemes Gábor (DK), a BKV Igazgatóságának tagja, XVI.kerület képviselő. A HÉV-vonalakat a Tarlós István vezette főváros néhány éve állami tulajdonba adta, jelenleg a MÁV-csoport egyik cége üzemelteti, míg a metrók a fővárosi tulajdonú BKV-hoz tartoznak. De műszaki szempontból is nagy a különbség. Eltérő például a szerelvények padlómagassága, a vontatási feszültség, a biztosító berendezés és vonatbefolyásoló rendszer. Egyedül a sínpárok szélessége ugyanaz – magyarázza Nemes, aki szerint még ennél is nagyobb gond az Örs vezér téri összekötés. Ha a felszínen valósítják meg, akkor ehhez már a Pillangó utcai megálló után meg kell emelni a metróvonal szintjét, ráadásul úgy, hogy közben át kell vinni a másik oldalra, utána pedig Rákosfalva megállóig a lakótelepi házak mellett egy emelet magasságban haladna el. A téren pedig egy magasvasúti megállón lehetne átszállni. A föld alatti összekötés jobb, de bődületesen költséges, ami nehezen lesz alátámasztható a forgalmi adatokkal.

Az érintett önkormányzatok fideszes polgármesterei sem támogatják egyhangúan a tervet. A XVI. kerület polgármestere Kovács Péter és országgyűlési képviselője, Szathmáry Kristóf viszont nagyon lobbizik az ügyben. Kovács módosítót is benyújtott annak idején a fővárosi költségvetéshez és Szathmáryval több közös sajtótájékoztatót is tartottak erről, legutóbb az FKT ülés előtt.

Holott Nemes Gábor szerint ez nem feltétlenül jó a kerületben élőknek. Fontosabb lenne, hogy a szerelvények megálljanak a Cinkotai temetőnél és más helyen is, illetve a kerületi szakaszon a föld alatt közlekedjenek. De abban is kételkedik, hogy a déli HÉV-ek Kálvin térig való bevezetését és ezt az összekötést egyszerre meg lehet csinálni pénzügyi és forgalomszervezési okokból.

Minden országgyűlési képviselő lobbizik a saját kerületéért, így tesz Szathmáry Kristóf a gödöllői vagy Németh Szilárd a csepeli HÉV ügyében. Mind a négy vonal fejlesztése szükséges a következő években és mindegyiken dolgozunk is – jegyzi meg Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója, aki szerint a szakmai prioritás nem változott. A csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak rekonstrukciója és bevezetése a Kálvin térig továbbra is előnyt élvez, mivel ez érinti a legtöbb utast és ezek a vonalak nem érik el a metrót. Erről kormányhatározat is született, szerepel a következő uniós pénzügyi ciklus projektlistáján, a járműtendert már meg is hirdették. Ilyen megvalósításról szóló döntés a gödöllői HÉV ügyében még nincs. Ez csak akkor valósulhat meg 2021-27 között, ha a H6-H7 projekt mellett marad erre is uniós forrás. De érdemes előkészíteni a projektet, hiszen a következő uniós operatív programok még nagyon képlékenyek, senki nem tudja, melyik fejlesztési célra mennyi kerül. Egy jól előkészített projekt mindig előnyt élvez – teszi hozzá Vitézy, aki szerint a projektről a főváros mondott le, mivel nem akart az állami tulajdonú HÉV-vonalra költeni. Az FKT döntése lehetővé teszi, hogy a korábban megrendelt tervek ne menjenek kárba.

A főváros vállalta, hogy átadja az eddig elkészült tervdokumentációt, amelyet a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. készít csaknem 2 milliárd forintért egy 2018-as szerződés alapján. A cég tavaly jelezte, hogy addig nem tudja engedélyeztetni a terveket, amíg nem tisztázódik, hogy az egységes vonal üzemeltetése miként oszlik majd meg a BKV és a MÁV-HÉV Zrt. között.