Előfizetés

Háttéralkukról szólnak a kiszivárgó hírek a Dunaferrnél

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.21. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Helyi és országos politikai viták kereszttüzében áll a kritikus helyzetben lévő vasmű, amelynek munkavállalói két utcai demonstráción is követelték bérük elmaradt részének kifizetését, és új kollektív szerződést.
Februárban a Vasas Szakszervezeti Szövetség 5,8 százalékos éves béremelésről állapodott meg a cég menedzsmentjével, augusztusban aztán jött a feketeleves: a Dunaferr menedzsmentje a megromlott munkaügyi kapcsolatokra hivatkozva felmondta a szakszervezettel kötött kollektív szerződést. Ezt egyébként csak fél éves hatállyal lehet megtenni, vagyis az abban rögzített dolgozói juttatásokat februárig még fizetnie kellene a cégnek, de már a szeptemberi béreket sem utalták át október elején teljes egészében. A dolgozók csak 200 ezer forintot kaptak, ami – pozíciótól és a cégnél ledolgozott évek számától függően - nagyjából a fizetésük 50-60 százalékát jelenti. A fennmaradó részt október 22-re ígérte a vezetőség. A lépéssel egy hajdani nagy presztízsű álommunkahely vált most pokollá. A Vasasok vállalati elnöke a budapesti tiltakozáson felidézte, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta két év kivételével veszteséges a gyár, de csak a 2012–es tulajdonosváltás után kezdett megromlani az addigi kiváló munkahelyi együttműködés a cég menedzsmentje és a szakszervezet között. 
Molnár László szerint a gyár „haldoklik, de nem azért, mert életképtelen”, hiszen vannak megrendeléseik, jó áron tudják eladni a termékeiket, felkészült munkavállalóból sincs hiány, csak épp a felelős tulajdonosok kiléte homályos.

A Dunaferr dolgozói az elmúlt években már sok mindent megéltek, a vasmű létszáma az elmúlt hat évben a felére zsugorodott, voltak sztrájkok is, de arra még nem volt példa, hogy a cég gazdasági és fizetési nehézségeire hivatkozva a dolgozók nem kapják meg jogos fizetségüket – fogalmazott lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Augusztus végén a Népszava is beszámolt arról, hogy a térség parlamenti képviselője Jevgenyij Tankileviccsel, a Dunaferr vezérigazgatójával tárgyalt. A megbeszélés után a jobbikos Kálló Gergely azt mondta lapunknak: a Dunaferr tulajdonosai a részvénytársaság értékesítésére készülnek. A szándék az, hogy egy tőkeerős szakmai befektető szerezzen tulajdonrészt a cégben, így stabillá válna a Dunaferr gazdasági és piaci pozíciója. Az új részvényes is orosz lenne, a magyar állam részvényvásárlása jelenleg nem jön szóba. A részvényeladás várhatóan néhány héten belül megvalósul – írtuk akkor a kapott tájékoztatás alapján.

Átláthatatlan tulajdonviszonyok

Az 1954-ben alapított Dunaferr 2004-ben került az államtól áttételesen az ukrán Szergej Taruta és Oleg Mkrtcsan jegyezte Donbass Ipari Szövetség tulajdonába. A céget ugyanakkor már azóta egész máig lekövethetetlen hátterű, offshore-jellegű társaságok jegyzik. Így érdemi tulajdonosa nem ismert. Közvetlen részvényese 2007 óta a ciprusi Steelhold Ltd. Ezt a céget – vagyis végül is a Dunaferrt – hírek szerint az elmúlt évtized során mozgalmas, végtére is áttekinthetetlenül kusza tulajdonosi átrendeződések jellemezték. 2010-ben így a Dunaferr offshore-szerű tulajdonosának többsége átkerülhetett a Donbasst addig hitelező orosz állami Vnyesekonombankhoz. (Igaz, e szerepben Alekszandr Katunyin orosz nagyvállalkozó neve is felmerült.) 2014-ben Varga Mihály pénzügyminiszter is a Vnyesekonombankkal osztotta meg a Dunaferr visszavásárlási szándékát, de kosarat kapott. Az orosz állami banktól aztán két éve a Kreml bizalmát élvező Szulejman Kerimov vehette át a társaságot. Elmondható tehát, hogy a Dunaferr mint egyik utolsó megmaradt nagy magyar ipari központ a magánosítás óta eltelt 15 év során a különböző ukrán és orosz oligarchák kulisszák mögötti ködös ügyleteinek tárgya. M.I.

A megszorítás hátteréről a dolgozók egymást közt most is azt rebesgetik, hogy valójában a vasmű eladási szándékával kapcsolatos játszmákról van szó, amivel azonban nemcsak a vállalat mintegy 4400 dolgozóját, hanem egy egész várost is ellehetetlenítenek,
hiszen a dunai vasmű közvetve 12 ezer ember megélhetését biztosítja.

Dunaújváros és a Dunaferr sorsa szorosan összefonódik, a vásárlóerő ilyen nagymérvű csökkenése hatalmas kiesés a helyi szolgáltatók és végül a város számára is. Ennek ellenére a megyei jogú város önkormányzatának nagyon kevés a mozgástere a gyár jövőjének alakításában – hangsúlyozta a Népszavának írásos nyilatkozatot küldő Pintér Tamás. A település jobbikos polgármestere arról tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a szakszervezetekkel és a cég vezetésével is, ahonnan azt a jelzést kapták, hogy a világpiaci folyamatok jó irányba haladnak és jók az esélyek a gyár eladására. A városvezető ugyanakkor kiszivárgott furcsa háttérmozgásokra utalva megjegyezte: annak ellenére, hogy Dunaújváros előző fideszes vezetése kampányidőszakokban „menetrendszerűen azzal állt elő, hogy az állam megvenné a vasművet”, a „kiváló orosz kapcsolatait fitogtató Orbán-kormány” tíz év alatt sem tudta ezt elérni, sőt néhány hónapja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt állította, nincs is tárgyalás a kérdésről. Most azonban megint háttéralkukról szólnak a kiszivárgó hírek – tette hozzá Pintér Tamás, aki felszólította a hatóságokat, segítsék elő, hogy a Dunaferr új tulajdonoshoz kerülhessen és a gyár dolgozói megkaphassák munkabérüket. A kormánykritikát Cserna Gábor, a város előző, fideszes polgármestere közben közösségi oldalán utasította vissza és utódjának a céggel folytatott tárgyalásairól azt írta: a Dunaújvárosban egy éve regnáló jobbikos városvezetés együttműködik azzal a vasműs menedzsmenttel, amely nem vállal felelősséget saját munkavállalóiért. A dolgozók és a szakszervezetek jogait követelve az MSZP odáig ment, hogy a városvezetők mellé a helyi vállalatok szakszervezeti vezetőiből tanácsadó testületek létrehozását javasolta. A Dunaferr menedzsmentje az ilyen típusú csatákat politikai haszonszerzésnek minősítette és közleményben utasította el, mondván, „a cég jelenlegi kritikus helyzete nem helyi politikai kérdés, azt kérjük, hagyják békén a Dunaferrt.” László Zoltán Vasas alelnök elmondása szerint a dolgozók most a sztrájkot fontolgatják, miközben nem értik, miért nem tesz semmit a magyar kormány az elmaradt bérek ügyében, hiszen a Dunaferr kiemelt stratégiai partnerük. Sokan kérdezik, vajon akkor is hallgatna a kormány, ha fideszes vezetése lenne a városnak? A csatározás közben pedig a jó szakemberek, akikből már amúgy is kevés van, odébbállnak, s mindenki tudja: utána a semmiből nem lehet már újra felépíteni egy acélművet.

A települések azt kérik, ami jár nekik

A Szabad Városok Szövetsége helyi népszavazások láncolatával akarja elérni, hogy közvetlenül jussanak el a járvány miatti válságkezelést segítő uniós források a településekhez. Pintér Tamás dunaújvárosi polgármester harcosan azzal csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy „ha kell, akkor saját kormányunk ellenében is megszerezzük az embereknek azt, amire szükségük van”. Orbán Viktor négy éve épp itt jelentette ki, hogy Magyarországon a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni – emlékeztetett a jobbikos városvezető, hozzátéve, hogy a Szabad Városok nem kérnek ebből a hűbéri rendszerből. A kezdeményezéshez csatlakozott települések polgármesterei egybehangzóan úgy fogalmaztak a Népszavának, tenni kell valamit, mert a „végeken” már kezelhetetlen gondokat okoz, hogy a központi forrásokat politikai alapon osztja szét a Fidesz-kormány. Farkas László, Albertirsa polgármestere szerint csak akkor lenne biztos, hogy valóban a reális igények alapján jussanak pénzhez, ha közvetlenül Brüsszelnél pályázhatnának. Üveges Gábor, Hernádszentandrás vezetője azt emelte ki, hogy a központi propaganda állításaival szemben a leszakadó térségekben nincs sem agrártámogatás, sem infrastruktúra fejlesztés, megszűntek a bértámogatási lehetőségek, pedig az önkormányzati cégeknél és maguknál az önkormányzatoknál is már a hétköznapi feladatok elvégzésének akadálya a munkaerőhiány. Gazdasági, műszaki szakemberek már régóta nincsenek, sőt, már segédmunkást sem tudnak felvenni. Így egyre több feladatot nem tudnak ellátni, maradnak a kötelező elvárások, de ha a pénzek 95 százaléka csak átfolyik az önkormányzatokon, épp a szabad döntés lehetősége szűnik meg, vagyis maga az önkormányzatiság. A borsodi kistelepülés vezetője úgy látja, a polgármesterek egy része ma csak azért lojális a kormánypártokhoz, hogy pénzhez jusson, ami önfeladás. Ezen a helyzeten átmenetileg javítana valamit, ha közvetlenül az uniótól érkezne forrás a mostani válsághelyzetben, de szerinte újra kell gondolni az egész hazai önkormányzati rendszert, beleértve a finanszírozást is. Jánoshida polgármestere, Eszes Béla úgy számol, nagyjából 200 millió forintot kaphatnának közvetlen támogatásként, ami a valós működési költségvetésük harmada. Főként szociális gondok megoldására fordítanák a pénzt, mert egyre több idős lakos kér támogatást, így novembertől kénytelenek egy új házigondozót foglalkoztatni, akinek a bérét sem fedezi teljesen a központi pénz. Albertirsán olyan munkájukat elvesztők állnak sorban segélyért, akik még soha semmit nem kértek az önkormányzatól, tehát szociális kiadásokra és a járóbeteg ellátás javítására kellene több pénz, Ajkán pedig a panel tömbök energiatakarékos szigetelésének befejezésére költenék el az uniós keretet. Schwartz Béla polgármester arról számolt be, hogy a munka háromnegyedét már elvégezték, de a befejezéshez nemhogy támogatást nem ad a baloldali városnak a kormány, de még a hitelkérelmüket sem hagyja jóvá.  Gulyás Erika

A járvány miatt munkahelyei csaknem negyedét megszünteti a hongkongi székhelyű légitársaság

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.21. 07:57

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Ez összesen 5900 ember leépítését jelenti. Közülük 5300 munkaviszonya szűnik majd meg Hongkongban, és 600 dolgozóé a világ más részein a következő hetekben.
Munkahelyei csaknem negyedének – összesen 8500 pozíciónak – megszüntetését, valamint egyik regionális ágának felszámolását jelentette be szerdán a Cathay Pacific hongkongi székhelyű légitársaság, amely a koronavírus-járvány gazdasági csapásaival próbál megbirkózni egy 2,2 milliárd hongkongi dolláros (284 millió amerikai dollár) globális szervezeti átalakítás segítségével. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent cikk szerint
a 8500 munkahely a vállalat összes pozíciójának csaknem negyedét teszi ki, és összesen 5900 ember leépítését jelenti. Közülük 5300 munkaviszonya szűnik majd meg Hongkongban, és 600 dolgozóé a világ más részein a következő hetekben, 2600 betöltetlen pozíciót pedig eltörölnek.

A munkahelyek megszüntetésével a vállalat 35 ezres létszámának 24 százalékát törlik el. A légitársaság utoljára 2007-ben működött hasonló személyzeti létszámmal. A Cathay Pacific regionális légitársaságaként működő,
leginkább a kínai anyaországba közlekedő Cathay Dragon a bejelentés szerint azonnali hatállyal befejezi tevékenységét.

A megfelelő hatósági engedélyek beszerzését követően a Cathay Dragon járatainak működtetését a Cathay Pacific, valamint fapados leányvállalata a HK Express venné át. A vállalat továbbá azt is közölte, hogy a Hongkongban állomásozó pilótafülke- és utaskísérő személyzetet költségkímélő, új szerződések aláírására kérik majd. A koronavírus-járvány miatt a Cathay Pacific napi utasforgalma 99 százalékkal csökkent, és flottájának nagy része használaton kívül áll a határzárak és karanténszabályok következtében. Az év első hat hónapjában a vállalat 9,87 milliárd hongkongi dolláros (1,27 milliárd amerikai dollár) nettó veszteséget halmozott fel, amely azóta is havonta csaknem 2 milliárd hongkongi dollárral (258 millió amerikai dollár) növekszik. A leépítésekkel a havi veszteség 500 millió hongkongi dollárral csökkenhet 2021-re. A Cathay Pacific júniusban 39 milliárd hongkongi dollár támogatást kapott, amelyhez a hongkongi kormányzat egy 27,3 milliárd hongkongi dolláros mentőcsomaggal járult hozzá. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség előrejelzése szerint akár 2024-ig is eltarthat, mire a légiközlekedés a járvány előtti szintre visszaáll. A Cathay Pacific pedig hétfőn közölte, hogy 2021-ben kapacitásának kevesebb mint felét kitöltve működik majd. A vállalat arra számít, hogy amennyiben a jövő nyáron elérhető lesz egy, a koronavírus elleni vakcina, a nemzetközi légiközlekedés 2021 végéig a mostani válság előtti szint 70 százalékára térhet vissza.
Kapcsolódó
Csaknem 700 dolgozóját bocsátja el a Finnair

Újabb forintgyengülés előtt

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.21. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem változtatott az alapkamat mértékén az MNB, és kemény üzenetet sem küldött a forint védelmében.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. Ezt megelőzően, nem kis meglepetésre, szeptemberben az infláció 3,4 százalékra „lassult” az előző havi 3,9 százalékról. Miután az MNB számára papíron legfontosabb az infláció elleni harc - az meg magától csökkent –, látszólag semmi oka nem volt a kamatszint módosításra, ezért a döntés borítékolható volt. Ugyanakkor a forint újra rekord gyenge: kedd reggel az eurót 365 forintért adták, ez a kamatdöntés előtti percekben felugrott 366 forintra, majd a délután ismét 365 forintot kértek egy euróért. Az elmúlt hónapokban az MNB nem az alapkamattal alakította a monetáris politikát, hanem jegybankban elhelyezett kereskedelmi banki betétek kamatát emelte meg 0,75 százalékra, ezzel ért el átmeneti forinterősödést. Ilyen betéti tender legközelebb csütörtökön esedékes, akkor dől el, hogy emelnek-e betéti kamatot a hosszú hétvége előtt. A monetáris tanács ülése után kiadott közleményből kiderül, hogy amíg az inflációs folyamatok indokolják, az MNB nem az alapkamat, hanem az egyhetes betéti kamat mozgatásával hat a (forint)piacra. Az MNB 2021-ben átlagosan 3,5, 2022-ben pedig három százalékos inflációt vár, vagyis a következő hónapokban még érdemes lesz figyelni az egyhetes betéti tender kamatára. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint az MNB az infláció kordában tartásának hangsúlyozásával a piaci szereplőket szeretné nyugtatni. A piac számára továbbra is az egyhetes betéti tenderek lesznek az irányadók – tette hozzá. Várakozása szerint amennyiben a forint nem gyengül legalább további 3-4 százalékkal az euróval szemben, a jelenlegi 0,75 százalékos szinten maradhat a kamat. Várhatóan a 375-380 forintos euróárfolyam közelében avatkozna be a jegybank, mert ugyan nincs árfolyamcélja, de egy esetleges további 3-4 százalékos forintgyengülés veszélyeztethetné az inflációs célokat. Az elemző szerint ugyan kellemes meglepetés volt a szeptemberi inflációs adat, nem szabad hátradőlniük a jegybanki döntéshozóknak. Az előző hónapban - éves bázison - a vártnál jóval kisebb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek az árak a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, a többi termékcsoportban azonban elenyésző volt az áremelkedés. A maginfláció 4 százalékon áll, míg a jegybank által kiemelten figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginflációs mutató 3,5 százalék körül alakult. Az év egészében a 3 százalékos jegybanki célszint felett, de a toleranciasávon belül várható az infláció, így nincs túl nagy mozgástere a döntéshozóknak. Jelenleg több hatás érvényesül a folyamatokban, az eurózóna felől némi dezinflációs hatás szűrődik be, ugyanakkor a forint gyengülése továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatot jelent – fogalmazott Varga Zoltán. Az Equilor elemzője szerint továbbra is kritikus szint közelében van a forint és rövid távon folytatódhat a hazai deviza gyengülése.  

Matolcsy: hatalmas sikerek ért el a jegybank

 Az elmúlt szűk hét évben, (mióta Matolcsy György az MNB elnöke - a szerk.), hatalmas sikereket élt az jegybank – írta blogbejegyzésében Matolcsy. Elnöksége alatt a jegybanki alapkamat 7,5 százalékról 0,6 százalékra csökkent, elindult a növekedési hitelprogram, forintosították a svájci frank alapú hiteleket, megnövelték az aranytartalékot. Az MNB vezetője a sikerek közé sorolja, hogy jegybank elérte az inflációs célját – igaz az az utóbbi hónapokban nagyon rezgett, az augusztusi 3,9 százalékos áremelkedési ütem már azzal fenyegetett, hogy elvéti a 2-4 százalékos célt. Az elnök szerint a jegybanki programoknak köszönhetően több pénz áramlott a magyar gazdaságba, mint a 2014-2020 közötti teljes lehívott EU-forrás. Matolcsy szerint felsorolás a látszat ellenére nem a múltról, hanem a jövőről szól. A pénztörténeti jelentőségű fordulatoknak nincs vége, a java még előttünk áll, és az eddigi sikerek újból elérhetőek- írta az MNB elnöke.