FAZ
Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban, mert va bankot játszik. Ezzel magyarázza a vezető német jobboldali lap, hogy a Fidesz közeli sajtó módszeres lejárató kampánya után Szijjártó Péter is kirohant a demokraták elnökjelöltje ellen, méghozzá milyen hangon! Hiszen gyakorlatilag korrupcióval vádolta meg azt a politikust, aki nagy valószínűség szerint az Egyesült Államokat irányítja majd a következő négy évben. Az orbáni rendszerben az ilyen megnyilvánulásokat semmiképpen sem lehet kisiklásnak tekinteni, az meg egyenesen elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök ne tudott volna róla előre, pláne hogy ne bólintott volna rá – írja a lap.
De hát neki az a stratégiája, hogy csak jól jön neki, ha minél félelmetesebb az ellenség. Ráadásul számára létszükséglet, hogy legyen kit támadnia fenyegető külső veszélyforrásként. Ebből a szempontból Soros már némiképp elhasználódott. Abból persze nem csinált egy pillanatra sem titkot, hogy Trump győzelmét kívánja. Így volt ez négy éve is, bár vélhetőleg nagyobb jutalmat várt érte. De ettől nekifuthat még egyszer.
Ezzel együtt fura, hogy a külügyminiszter milyen hangra vetemedett, noha Biden Magyarországot nem sorolta egyértelműen a tekintélyuralmi rezsimek közé. Ezzel együtt tény, hogy egy lapon említette Orbánt, valamint Kim Dzsong Unt, Putyint és Hszit. Az elemzés az okot abban látja, hogy a magyar politikus számára világos: teljesen esélytelen, ha fordul a kocka Washingtonban. Ám ha nem veszthet semmit sem, akkor viszont annál többet nyerhet, ha mégis Trump lesz a befutó. Úgy nem kizárt: ami tőkéje csak van, azzal Biden ellen fogad.
Ha Biden győz immár nem egészen két hét múlva, akkor a jövő év azzal kezdődik az amerikai külpolitikában, hogy az új elnök bejelenti: az USA visszatért a nemzetközi porondra, ismét lehet rá számítani. Ám ez a lendület aligha tart sokáig, mert figyelmét lekötik a hazai gondok. Azt már jelezte, hogy országa ismét csatlakozik a párizsi Klímaegyezményhez, felújítja tagságát a WHO-ban és újból hatályosnak tekinti az Iránnal kötött nukleáris megállapodást.
Egy fő tanácsadója, Antony Blinken azt mondja, a fehér házi váltás eredendően igen erős üzenetet küld a világnak, mármint hogy az elmúlt négy évet eltévelyedésnek kell tekinteni, és az Egyesült Államok nem abba az irányba kíván továbbmenni. Biztos, hogy Biden felveszi Obama liberális vonalát a nemzetköz diplomáciában, bár tudja, hogy világ és országa radikálisan más lett az utóbbi négy esztendőben.
Meg nem is könnyű lebontani, amit Trump összeácsolt. A nacionalizmus vonzása elmosta külföldön a választóvonalat a tekintélyuralom és a demokrácia között. Barátokkal és ellenségekkel egyaránt lényegesen megváltozott a viszony, esetenként jó időre. Az európai partnerek többsége nem rejti véka alá, hogy Bidennek szurkol, de tisztában vannak azzal, hogy Washington továbbra is kemény nyomást fog gyakorolni az EU-ra. A tét nem csekély, Magyarország és Lengyelország például gyámként tekint a jelenlegi elnökre.
De Amerika számára a külpolitikánál jelenleg sokkal nagyobb jelentőségű a járvány, a társadalmi nyugtalanság, valamint a gyengélkedő gazdaság. Ennélfogva a demokrata jelölt már egyértelművé tette, hogy először odahaza igyekszik rendet tenni. A világban ugyanakkor két tényezőre akar támaszkodni: egyrészt visszaköveteli a vezető szerepet az éghajlatváltozás, a fegyverkorlátozás és globális egészségügy területén. Másrészt feléleszti a szövetségesi hálózatot, főleg Európában és Kelet-Ázsiában.
Ám sok fontos döntést kénytelen lesz későbbre halasztani. Azt mondja, nem lehet visszatérni a korábbi állapotokhoz, a világot úgy kell elfogadni, amilyen az lesz jövő januárban.
Magyarország jelezte, hogy kész csatlakozni a két napja elfogadott bonni nyilatkozathoz, noha az nem utolsósorban az Orbán-kormány politikája miatt a tudomány szabadságát sürgeti. A szakminiszterek tegnapelőtt a soros német elnökség kezdeményezésére tanácskoztak, bár volt, aki csak online kapcsolódott be a konferenciába. A kiadott felhívás hangsúlyozza, hogy a tudomány önállósága, vagyis a többi közt a nyíltság, a tapasztalatcsere, az összefogás, a sokszínűség az egyenlőség, a felelősség a demokrácia egyik pillérét jelenti.
Az állásfoglalás egyben elítéli minden kísérletet a kutatás függetlensége ellen, ami vonatkozik arra is, hogy a tudósokat például a vírusjárvány kapcsán támadás éri a társadalom bizonyos rétegeiből. A dokumentumban nincsenek konkrét utalások, ami kétségtelenül azt tükrözi, hogy nem akartak pellengérre állítani bizonyos kormányokat. Például a CEU kipaterolása, vagy amiatt, hogy Orbán betiltotta a gender tudományok oktatását.
A magyar jogsértésekre ugyanakkor utalt a német ágazati szakszervezet, amely kiemelte, hogy ha a Bonnban jóváhagyott határozat nem csupán díszlet céljára szolgál, akkor az európai miniszterek nem nézhetik szó nélkül a magyarországi jogsértéseket és nyomást kell gyakorolniuk az Orbán-kabinetre. A német Rektori Konferencia elnöke ugyanakkor üdvözölte, hogy a tervek szerint állandó megfigyelő rendszer jön létre a tudomány szabadságának nyomon követésére. Ily módon ugyanis szavukon lehet fogni az illetékeseket és rá lehet őket kényszeríteni a megfelelő következtetések levonására.
Persze nagy kérdés, meglesz-e a végén a kellő támogatás a nyilatkozat hatályba lépéséhez. A szöveget minden tag előre megkapta és áldását adta rá, ami azért elég meglepő Magyarország és Lengyelország esetében.
Lengyelország éppen akkor keményít be politikai ellenfeleivel szemben, amikor az EU a segélyek megvonásáról tárgyal a jogállamot megsértő országok esetében, így visszaüthet a varsói stratégia. A nemzeti-konzervatív PiS kormány mégsem tart a következményektől. Ebből következik, hogy pár napja bilincsben vezették el a poznani ügyészt, amint az elhagyta a bíróság épületét. A házát átkutatták, majd miután rosszul lett, az ügyészség képviselője egészen a kórházi betegágyig kísérte és ott olvasta a fejére, hogy mivel vádolják. Miközben a jogász nem volt eszméleténél. Ő egyébként Kaczynski egyik legfőbb bírálója.
Az üzenet nem kétséges: aki megmukkan, az nyilvános megaláztatásra és vádemelésre számíthat. Az ügy persze Brüsszelben is nagy port kavart, miután ott éppen formálódik a jogállami mechanizmus, amely elsősorban Budapestet és Varsót kívánja célba venni. Ám ez a PiS-t a jelek szerint cseppet sem zavarja, sőt. Inkább az a benyomás, hogy a párt csak még inkább provokálni igyekszik az uniót, mutatva, hogy a jogállamból már nem sok maradt.
Ezt igazolja, hogy hiába mondta ki az Európai Bíróság: fel kell függeszteni a lengyel bíróságok mellett létrehozott Fegyelmi Kamara működését, a testület most először feloldotta egy bírónő immunitását. Igaz, az illető nyilvánosan elutasította az igazságszolgáltatás reformját. De további incidensek is várhatók. Daniel Freund német zöld EP-képviselő azt mondja, hogy a jelek szerint Lengyelország úgy látja: az EU nem tud ártani neki, és lehet, hogy igaza is van.
A járvány miatt tényleg úgy tűnik, hogy az ütőkártya Orbán és Kaczynski kezébe került, miután meg tudják torpedózni a hosszú távú költségvetést, illetve a gazdasági segélycsomagot, miközben az olaszok és a spanyolok már alig várják a Brüsszelből beígért pénzeket. Ezt pedig a két renitens kormány hidegvérrel kihasználja. Vagyis megbukott az a tétel, hogy fenyegetőzésük teljesen üres, mivel ők maguk is sokat profitálnak a szubvenciókból, sőt a jövőben még az eddiginél is nagyobb pénzeső néz ki nekik.
A kereszténydemokraták strasbourgi frakcióvezetője azonban úgy gondolja, hogy ha az EP-nek sikerül hatékony rendszert keresztülvernie a jogállami normák kikényszerítésére, az történelmi siker volna. Csak éppen kétséges, hogy mekkora rá az esély, hiszen sokan kétségbe vonják a Parlament által belengetett vétót.
Ugyanakkor visszaüthet, hogy a magyar és a lengyel vezetés nyomásgyakorlásra használja a fertőzést. Az idő ugyanis ellenük dolgozik, és a végén 6,6, illetve 29 milliárd eurót veszthetnek. Épp ezért Weber valószínűtlennek tartja, hogy keresztbe fekszenek. De az uniós lakosság is amellett van, hogy a támogatások folyósításánál figyelembe kell venni a demokratikus szabályok betartását. Ezen pedig – az európai törvényhozók szerint – érdemes elgondolkodniuk a populistáknak.
Közép-Európában az orvoshiány még tovább súlyosbítja a koronafertőzés következményeit. A szakemberekből főleg a kivándorlás miatt nincs elég, és ez különösen megnehezíti a járvány 2. hullámának kezelését. Orbán Viktor ugyan azt bizonygatta, hogy az ország állig fel van fegyverkezve a Covid-19 ellen, és azzal is büszkélkedett, hogy 16 ezer lélegeztető gép áll rendelkezésre, amelyeket 850 millió euróért vettek, csak éppen a készülékek jó részét soha nem fogják használni, mert nincs, aki működtesse őket. Becslések szerint csupán 2 ezer orvos, illetve 2 ezer ápoló ért hozzájuk.
A térségben krónikusan nincs elég doktor, aminek az egyik magyarázata, hogy az ágazat erősen alulfinanszírozott. Magyarország pl. a GDP kevesebb, mint 5 százalékát költi ilyen célokra, miközben az európai átlag 7 százalék. De a fő gond az exodus. Hogy a folyamatot megállítsa, a magyar kormány előirányozta a fizetések megkétszerezését. De a keresetek ettől még messze elmaradnak a nyugati szinttől.
Valamit azonban mindenképpen ki kell találni, mert újból erősen beütött a ragály. Prágában és Varsóban két kórházat építenek a betegek fogadására. Most már csak személyzetet kell találni hozzájuk, de anélkül, hogy a már működő ellátó központokat megfosztanák a munkatársaktól.
