Előfizetés

Az utcán végre nem a politikáról fog szólni október 23-a

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.23. 07:01

Fotó: Mónus Márton / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A járvány miatt idén elmaradnak a nagyobb politikai rendezvények, a főváros ikonikus helyszínein kiállításokon emlékezhetünk vissza a forradalom napjaira.
A koronavírus-járvány miatt idén az Országház előtti zászlófelvonás lesz az egyetlen központi esemény az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján. A kormány a „Nemzeti Ünnepek és Emléknapok” Facebook-oldalán azt írta: a járványügyi helyzetre tekintettel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett központi események legtöbbje idén elmarad. Reggel katonai tiszteletadás keretében felvonják Magyarország nemzeti lobogóját a budapesti Kossuth Lajos téren. A Nemzeti Ünnepek és Emléknapok YouTube-csatornáján egész nap játékfilmek és dokumentumfilmek, valamint egyéb, az ünnephez kapcsolódó tartalmak lesznek láthatók. November 4-ig megtekinthető az „Emlékképek 1956 – Városi kiállítás”. Budapest ikonikus helyszínein korabeli fotók emlékeztetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. A fővárosi önkormányzat arcképkiállítással tiszteleg az 56-os pesti nők előtt. Országszerte leróják tiszteletüket valamilyen formában a forradalom évfordulóján, de a járványhelyzet miatt idén általában csak kisebb megemlékezéseket tartanak az önkormányzatok. Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe. A rendszerváltozás után összeülő Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án, első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Itt a kormányrendelet: kötelező lesz a maszkviselés a szabadtéri gyűlésen és sportrendezvényen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.22. 21:35

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A rendelkezés pénteken lép hatályba.
A kormány erről szóló rendelete csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben. E szerint:

A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles

  • a sportolók, az edzők, a mérkőzésvezető, a versenybíró és ezek segítői kivételével a sportrendezvény résztvevője a sportrendezvény helyszínén,
  • a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti szabadtéren megtartott gyűlésen részt vevők, ide nem értve a gyűlésfelszólalóját a felszólalás időtartamára,
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Azt a személyt, aki a maszkot

  • a sportrendezvény szervezője felszólítására sem viseli, a sportrendezvény szervezője köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a sportrendezvény helyszínét elhagyja;
  • a gyűlés szervezője felszólítására sem viseli, a gyűlés szervezője köteles a gyűlés helyszínének elhagyására felhívni;
A sportrendezvény szervezője, valamint a gyűlés szervezője köteles gondoskodni a szabályok betartásáról.   
A rendelkezés pénteken lép hatályba.

Kövér László: A nemzeti hűség a magyar politikában az az akarat, amely révén helyreállítható a történelmi ország területi egysége

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.22. 20:06
Kövér László Cégénydányádon, leleplezés előtt
Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA
A házelnök Tisza István szoboravatásán – mai párhuzammal – a sajtót tette felelőssé az államférfi tragédiájáért, és hurkot oldana nemzetünk nyakán.
A nemzeti hűség államférfijának nevezte gróf Tisza Istvánt a Magyar Országgyűlés elnöke csütörtökön Cégénydányádon, ahol a polgármesteri hivatal udvarán felavatták az egykori miniszterelnök szobrát. Kövér László kijelentette:
„A nemzeti hűség a magyar politikában azt a vágyat, akaratot és küzdelmet jelenti, amely révén helyreállítható a történelmi ország területi egysége, a magyar állam önrendelkezési képessége és a szülőföldjén élő magyarság nemzeti szabadsága és összetartozása.”

A házelnök szerint Tisza István kortársai közül mindenkinél mélyebben átérezte azon évszázados magyar létparancsot, hogy az állam és a nemzet Mohács után egymástól szétvált határait minden áron helyre kell állítani, és Magyarországot egyben kell tartani. A fideszes politikus az 1918. október 31-én az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján otthonában agyonlőtt államférfi tragikus sorsa mögött a sajtót és az újságírókat vélte felfedezni: 
„Tisza miniszterelnökként és házelnökként olyan korban vállalta a legnagyobb felelősséget, amikor Európában az istentagadó és nemzetromboló internacionalizmus szelleme végleg kiszabadult a palackból, amikor a korszak leghatékonyabb közvélemény-formáló eszköze, a nyomtatott sajtó a rombolás politikai ágensei és haszonélvezői kezébe került.”

Tisza István emléke. A sajtó a hibás?
Fotó: Balázs Attila
Kövér László szerint Tisza István ellen elképesztő rágalomhadjáratot folytattak a korabeli magyarországi és európai sajtóban. Mielőtt fizikailag megölték volna, ellenségei megpróbálták a korabeli médiában erkölcsi értelemben meglincselni, majd halálában is meggyalázni – folytatta. Szerinte Európában a szabadság jelszava alatt ma is egyre erőszakosabb kísérletek történnek a gondolkodás és a szólás szabadságának korlátozására.  
„Ma Európa minden nemzete hasonló bomlasztó szellemi ostrom alatt áll, mint a huszadik század elején. A díszletek változnak, a lényeg ugyanaz: keresztényellenesség, nemzetellenesség és a méltósággal élhető emberi életet veszélyeztető politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok érzékelhetők szerte Európában”

– festette fel vízióját.

Kövér László szerint akárcsak Tisza István idejében, ma is „gondolkodás szabadságát” kell megvédeni. Végül meglehetősen homályosan kötél említése nélkül „történelmi hurkot” emlegetett, amelyet Tiszának egykor nem sikerült szétvágnia, de mint mondta: 
„nekünk, mai magyaroknak kell egy hosszúnak ígérkező küzdelemben végleg leoldanunk a nemzet nyakáról. Ezt tettük békésen és demokratikusan 1990-ben, 1998-ban, 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is az országgyűlési választásokon, és ez lesz a tét 2022-ben is”.