Előfizetés

Szabad szemmel: Orbánt választotta példaképének a déli szomszéd

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:54

Az Euronews a keményen jobboldali populista szlovén miniszterelnökről jelentetett meg elemzést. A Washington Post is odasóz egyet a magyar kormányfőnek. Nemzetközi lapszemle.
Die Zeit Markus Ferber, aki a CSU szóvivője a strasbourgi Gazdasági Bizottságban, úgy véli, hogy az állam- és kormányfők slampossága miatt késik az újjáépítési terv elfogadása. Vagyis mert a nyáron az állam- és kormányfők nem voltak képesek karakteres jogállami mechanizmusban megállapodni. A bajor politikus amúgy általában támogatja, amit Merkel és von der Leyen akar, de ezúttal azt hangsúlyozza, hogy a parlament nem fog rábólintani az elképzelésre, ha előbb nem oldják meg a magyar és a lengyel problémát. Ebben egyetért vele Franciaország. Az Aix-Marseille-i Egyetem egyik professzora azt mondja, hogy Macron egészen bekeményített ebben a kérdésben. Így inkább azon van, hogy 25 állam közreműködésével hozzák létre a pénzügyi keretet, semmint hogy beadják a derekukat Orbánnak. Ám azt a professzor is pontosan tudja, hogy ennek nem sok esélye van. A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden tagállam támogatja. A tét azonban az, hogy a támogatásokat csak akkor lehessen átutalni, ha tartják magukat a demokratikus normákhoz az olyan tagok is, mint Magyarország és Lengyelország. Egy osztrák szakértő szerint azonban Orbán másként látja a dolgot és a csúcstalálkozón, Varsóval az oldalán elérte, hogy a szankciókat kizárólag az Európai Tanács egyhangú határozatával lehessen elrendelni.
Vagyis Brüsszelnek nincs más választása, mint hogy bemenjen a magyar vezető utcájába. A lap megjegyzi, hogy az EU csak magának köszönheti, hogy nem jut előbbre a gazdasági mentőcsomag, illetve az új költségvetés ügyében, azaz hogy a belső viták miatt a pénz egyelőre nem áll rendelkezésre. Ennélfogva robbannak az adósságok, viszont befagytak a milliárdok, ugyanakkor az EU a sokkos merevség állapotába került – írja az elemzés a csütörtöki újabb háromoldalú egyeztetés előtt.
Politico Mind az Európai Parlament, mind a tanács képviselői bizakodnak a csütörtöki tárgyalás előtt, mármint hogy sikerül dűlőre jutniuk a fő vitakérdés, a jogállami feltételek ügyében. Egyes hírek szerint a készülő mechanizmus szélesebb körű lesz, mint ahogyan azt a július EU-csúcstalálkozó előirányozta, azaz nem csak akkor lépne működésbe, ha már ténykérdés, hogy valamely kormány megszegte a közös játékszabályokat, hanem megelőző jelleggel is lehetne alkalmazni. Tehát amikor még csupán fenyeget a jogsértés veszélye. Pontosan ez az, amit a nagy strasbourgi frakciók akarnak. Cserében a tagországok képviselői ragaszkodnak az orbáni hurokhoz, vagyis ahhoz, hogy a megtorló intézkedésekről egyedül a legfelső szinten lehessen határozni, tehát a tanácsban.
Guardian Varga Judit egészen határozottan elutasította, hogy a jogállamot összekapcsolják a brüsszeli szubvenciókkal. A lapnak adott nyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy ebben a kérdésben csakis az állam- és kormányfők az illetékesek, de ők is csak egyhangú döntést hozhatnak. Közölte továbbá, hogy a legutóbbi magyar-lengyel külügyminiszteri találkozón bejelentett a jogállamot vizsgáló intézet kereteit a jövő év első felében véglegesítik. Az igazságügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Budapest és Varsó azért folyamodik ehhez a lépéshez, mert elege van abból, hogy a demokratikus értékek megsértésével vádolják. Ugyanakkor szeretné megmutatni, hogy a bírálók nyugodtan söpörhetnek a saját portájuk előtt. A két országgal szemben az a kifogás, hogy lebontják a jogállami intézményeket, támadják a sajtószabadságot és megszegik a bíróságok függetlenségét. Az új intézmény éppen akkor áll fel, amikor az EU-ban sokan keményebb büntetést szorgalmaznak azokkal szemben, akik semmibe veszik a közös elveket. Varga szerint azonban be kell bizonyítani, hogy a dolgokat más szemszögből is meg lehet ítélni. Egyben reméli, hogy a kezdeményezéshez más kormányokat is meg tudnak nyerni a térségből, mert jobban meg kell értetni a többiekkel a regionális álláspontot, hiszen itt olyan kulcskérdésekről van szó, amelyek döntően befolyásolják Európa jövőjét. A másik oldal ezzel szemben okvetlenül szükségesnek tartja, hogy legyen érdemi eszköz a szerződésszegések megbüntetésére. Továbbá azzal vádolja Budapestet és Varsót, hogy az gúnyt űz a közös értékekből. A magyar és a lengyel válasz erre az, hogy a bírálókat politikai szempontok vezérlik, ugyanakkor azok nem hajlandók érdemi vitára a jogállamról. A tervezett összehasonlító jogi intézetről nyugaton úgy vélik, hogy az csupán a figyelem elterelésére szolgál. A Middlesex-i Egyetem egyik professzora úgy fogalmazott, hogy ez már megint a szokásos trükk: azaz célzatosan gyűjtik össze a külföldi példákat, hogy azok segítségével hamis képet adjanak az adott országról és a végén az kerekedjen ki belőle, hogy milyen alapon ugrál a másik.
Euronews Az összeállítás azt taglalja, vajon a szlovén elnök ugyanarra a populista útra viszi-e országát, mint Orbán Viktor a magyarokat. Mindenesetre Jansának megvan az az előnye, hogy róla külföldön az átlagember egyáltalán nem halott, ezért szép csendben teheti meg a lépéseit, miközben Budapest és Varsó mumusnak számít, amely fenyegeti a liberális demokráciát Európában. Hogy a határokon túl nem figyelnek oda rá, az csak felbátorította a szlovén államfőt, akinek járványellenes intézkedései miatt tiltakoztak a szakértők. De úgy tűnik, hogy a polgárok díjazzák a keményen jobbos populizmusát, mert elegük van a rendszerváltás utáni zűrzavarból. Márciusban került harmadszor is hatalomra, azóta folyamatosan ostorozza a független újságírókat, a korrupcióellenes aktivistákat, ugyanakkor fellépése nyomán példátlan szintre emelkedett a hangulat a bevándorlással és a klímaváltozással szemben. A pártja által alapított újság egyik vezető munkatársa úgy világítja meg a helyzetet, hogy Jansa könnyen lehetett volna Szlovénia Vaclav Havele, de ő inkább Orbán Viktort választotta példaképnek. Ám erősödik a tiltakozás politikájával szemben. Az elnök azt válaszolja, amikor korrupcióval vádolják, hogy a könyveiből gazdagodott meg. Egyben el akarja venni az állami támogatás jelentős részét a közmédiától, és inkább az olyan szerkesztőségeknek adná a pénzt, mint a Nova24TV, amely az ő szekerét tolja, és amely jelentős tőkeinjekciót kapott Orbán-közeli magyar üzletemberektől. Az első számú civil ernyőszervezet igazgatója úgy foglalja össze a helyzetet, hogy Jansát egy valami mozgatja: a vagyonszerzés.  
Le Monde Közép-Európában három asszony, a szlovák államfő, a bizottság cseh alelnöke és az Európai Ügyészség vezetője száll szembe a populista erős emberekkel, mint Orbán és Kaczynski – írja a hármas portréban Sylvie Kauffmann, az újság volt főszerkesztője. Mint megjegyzi, mind a hárman népszerűek és ők bizonyítják a legjobban, hogy nem szükségszerű a régió sodródása a tekintélyelvűség felé. Nem annyira ismertek, mint Orbán és Kaczynski, aki sokak szemében megtestesíti a kommunizmus utáni idők jelenlegi szakaszát az illiberális demokrácia szürke övezetében. Viszont személyükben cáfolják, hogy elkerülhetetlen a jogállam-ellenes irányzat. Felvették a kesztyűt és erejüket a demokrácia szolgálatába állították. Nincsenek kapcsolatban egymással, de sok a közös bennük. A szocializmusban nőttek fel, ám a jogtalanságot csak a demokráciában tapasztalták meg. Európa hívei, tudják, miként kell használni a jog eszközeit. A nők új nemzedékét képviselik a régióban, valamennyien a civil mozgalomból indultak. Caputová környezetvédőként kezdett, de szükségszerűen jutott el a korrupcióellenes harchoz, hiszen Szlovákiában az oligarchák és a maffiózók diktálták a törvényt. A kettős újságíró gyilkosság után választották meg és az azóta eltelt másfél évben azon dolgozik, hogy megváltoztassa a rendszert. Erre akkor is emlékeztet, amikor ellátogat a környező országokba. Jourová ugyan általában visszafogott, nemrégiben mégis betegnek minősítette a magyar illiberális demokráciát és szavait nem volt hajlandó visszavonni. A bizottság elnöke pedig kiállt mellette. Azt mondja a cseh politikus, hogy a jogállam nem korlátozódhat a választásokra, a feltételeket úgy kell kialakítani, hogy az emberek szabadon dönthessenek. Codruta-Kövesit viszont éppen nem lehet félénkséggel vádolni. Romániában öt éven át volt a Korrupcióellenes Ügyészség vezetője és alapos tisztogatást végzett a politika világában. Több tucat képviselőt és kormányzati tisztségviselőt küldött börtönbe, köztük Dragnea volt miniszterelnököt. Az emberek tapsoltak, a politikusok gyűlölik. Most pedig Európában kívánja bizonyítani, hogy a jogállam mindenki számára kötelező. Nem kétli, hogy egyezségre tud jutni azzal az öt kormánnyal, köztük Magyarországgal és Lengyelországgal, akik nem akarnak közreműködni az európai bűnüldözésben.
Washington Post Az újság elsőként Orbán Viktort említi annak a maroknyi vezetőnek a sorában, aki nem törődik a diplomáciai megfontolásokkal és nyíltan támogatásáról biztosítja Trumpot. A szokás ugyanis az, hogy az államférfiak – országuk jól felfogott érdekétől vezérelve – nem nyilvánítanak véleményt az elnökválasztás előtt, nehogy magukra haragítsák bármelyik jelöltet. Akik most mégis kiálltak a Fehér Ház ura mellett, azok politikája és retorikája nagyon hasonlít az övére. A hasonló magyar gesztus négy éve azt eredményezte, hogy szoros viszony alakult ki Budapest és Washington között, amit alátámasztott, hogy Orbán és Trump is elutasítja a bevándorlást. Ezúttal azonban Brazília, a Fülöp-szigetek, Szerbia és Szlovénia is azt közölte, hogy neki a hivatalban lévő elnök a favoritja.
Neue Kronen Zeitung Az osztrák bulvárlap meglehetősen egyértelműnek nevezi, hogy a Ferencváros politikai alapon tartja távol olyan sajtóorgánumok képviselőit a csapat hazai BL-meccseiről, amelyek bírálják a kormány, még ha a klubelnök az ellenkezőjét bizonygatja is. Mindenesetre nem kapnak belépőt a mérkőzésekre a HVG, a Telex és a Hang tudósítói, továbbá hiába kérnek interjúkat is. A döntés érthető lenne, ha a magyar sajtóban annyi szerkesztőség volna, hogy az újságírók egymás sarkára lépnek a különféle rendezvényeken, de hát erről szó sincs. Főleg nem a sport kapcsán. Egyébként a Fidesz-közeli 888.hu-t is kitiltották a Groupama Arénából, de ennek inkább személyes oka lehet. Mindenesetre az érintett lapok és portálok fel vannak háborodva. A jelentés megjegyzi, hogy a Fradit főleg a kormány és államközeli cégek finanszírozzák. A költségvetés 27 millió euró körül jár. A járványveszély ellenére a legutóbb az Újpest ellen a helyek 73 %-át értékesítették, ami 16 ezer szurkolót jelentett. Ám ez éles bírálatokat váltott ki.

A venezuelai elnök terrortámadással vádolja az USA-t

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:21
Tűz ég az amuay-i finomítóban még 2012-ben
Fotó: JUAN BARRETO / JUANBARRETO
A legnagyobb olajfinomítóban történt robbanás kedden, két külföldit is letartóztattak.
Terrortámadást hajtottak végre nagy robbanóerejű fegyverrel a legnagyobb venezuelai olajfinomító ellen – közölte szerdán sajtótájékoztatóján Nicolás Maduro államfő. Maduro nem részletezte, hogy milyen fegyverrel követték el támadást, de azt állította, hogy az Egyesült Államok és az európai országok által támogatott ellenzék áll mögötte. Az ország északnyugati karibi térségében, Falcon államban lévő Amuay olajfinomítóban kedden történt robbanás, amelynek következtében hasznavehetetlenné vált az üzem egyik tornya. Senkinek sem esett baja. Maduro szerint a robbanás előtti napon a hatóságok letartóztattak két külföldit, akik a venezuelai vezetők ellen akartak merényleteket elkövetni. Azt nem árulta el, hogy mely ország állampolgárai. Az olajban gazdag dél-amerikai országban a rossz gazdálkodás, a beruházások hiánya és az amerikai szankciók következtében esett az olajtermelés, és az ország kénytelen Iránból importálni nyersanyagot, amit Washingtonban nem néznek jó szemmel, ugyanis Iránt is amerikai szankciók sújtják, amelyek az olajkivitelre is vonatkoznak. Maduro szerint az országnak húsz napra elegendő olajtartaléka van, amit harminc napra fognak növelni. Az országban termelt nyersanyag az olajszükséglet harminc százalékát elégíti ki. Venezuela évek óta súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válsággal küzd, és a Nicolás Maduro vezette államapparátus minden eszközt bevetett, hogy ellehetetlenítse az ellenzéket, amelyet azzal vádol, hogy az Egyesült Államokkal összejátszva próbálja tönkretenni az országot és megbuktatni őt.

Franciaország ismét bezár, általános karantén lesz az országban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.28. 22:32

Fotó: Quentin De Groeve / Hans Lucas via AFP
Dolgozni be szabad járni, amúgy jön a lakhelyelhagyási tilalom.
Franciaországban péntektől ismét általános karantén lép életbe a koronavírus-járvány erősödő terjedésének megfékezésére: lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik mindenkire, bezárnak a nem létszükségletet kielégítő üzletet és szolgáltató egységek, az egyetemi oktatás online folytatódik, de a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és a gimnáziumok nyitva maradnak – jelentette be Emmanuel Macron. A francia elnök szerda este élő televíziós beszédében elmondta:
a korlátozások legalább december 1-ig maradnak érvényben.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: 
ha nem vezeti be a kormány újból a szigorú kijárási korlátozásokat, néhány hónapon belül 400 ezren halhatnak bele a koronavírus-fertőzésbe.

– Franciaország soha nem választana olyan stratégiát, amely a betegek közti válogatásra alapul, miután a pandémia legfőbb áldozatai az idősebb emberek – fogalmazott. Az elnök jelezte, hogy a munkába járás engedélyezett lesz, de az otthoni munkavégzés lesz ismét az általános. Az idősotthonokban nem tiltják be a látogatást, a kórházi intenzív ágyak számát pedig a jelenlegi 5800-ról 10 ezerre növelik. A kormány azzal számol, hogy két héten belül a súlyos betegek száma a jelenlegi 3 ezerről 9 ezerre fog emelkedni. Franciaország jelenleg az ötödik legfertőzöttebb terület a világon a coronavirus.app adatai szerint. Több mint 1,2 millió koronavírusos esetet diagnosztizáltak az országban a járvány kitörése óta, és 35 550 halálos áldozatot követelt a vírus.