Előfizetés

A venezuelai elnök terrortámadással vádolja az USA-t

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:21
Tűz ég az amuay-i finomítóban még 2012-ben
Fotó: JUAN BARRETO / JUANBARRETO
A legnagyobb olajfinomítóban történt robbanás kedden, két külföldit is letartóztattak.
Terrortámadást hajtottak végre nagy robbanóerejű fegyverrel a legnagyobb venezuelai olajfinomító ellen – közölte szerdán sajtótájékoztatóján Nicolás Maduro államfő. Maduro nem részletezte, hogy milyen fegyverrel követték el támadást, de azt állította, hogy az Egyesült Államok és az európai országok által támogatott ellenzék áll mögötte. Az ország északnyugati karibi térségében, Falcon államban lévő Amuay olajfinomítóban kedden történt robbanás, amelynek következtében hasznavehetetlenné vált az üzem egyik tornya. Senkinek sem esett baja. Maduro szerint a robbanás előtti napon a hatóságok letartóztattak két külföldit, akik a venezuelai vezetők ellen akartak merényleteket elkövetni. Azt nem árulta el, hogy mely ország állampolgárai. Az olajban gazdag dél-amerikai országban a rossz gazdálkodás, a beruházások hiánya és az amerikai szankciók következtében esett az olajtermelés, és az ország kénytelen Iránból importálni nyersanyagot, amit Washingtonban nem néznek jó szemmel, ugyanis Iránt is amerikai szankciók sújtják, amelyek az olajkivitelre is vonatkoznak. Maduro szerint az országnak húsz napra elegendő olajtartaléka van, amit harminc napra fognak növelni. Az országban termelt nyersanyag az olajszükséglet harminc százalékát elégíti ki. Venezuela évek óta súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válsággal küzd, és a Nicolás Maduro vezette államapparátus minden eszközt bevetett, hogy ellehetetlenítse az ellenzéket, amelyet azzal vádol, hogy az Egyesült Államokkal összejátszva próbálja tönkretenni az országot és megbuktatni őt.

Franciaország ismét bezár, általános karantén lesz az országban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.28. 22:32

Fotó: Quentin De Groeve / Hans Lucas via AFP
Dolgozni be szabad járni, amúgy jön a lakhelyelhagyási tilalom.
Franciaországban péntektől ismét általános karantén lép életbe a koronavírus-járvány erősödő terjedésének megfékezésére: lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik mindenkire, bezárnak a nem létszükségletet kielégítő üzletet és szolgáltató egységek, az egyetemi oktatás online folytatódik, de a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és a gimnáziumok nyitva maradnak – jelentette be Emmanuel Macron. A francia elnök szerda este élő televíziós beszédében elmondta:
a korlátozások legalább december 1-ig maradnak érvényben.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: 
ha nem vezeti be a kormány újból a szigorú kijárási korlátozásokat, néhány hónapon belül 400 ezren halhatnak bele a koronavírus-fertőzésbe.

– Franciaország soha nem választana olyan stratégiát, amely a betegek közti válogatásra alapul, miután a pandémia legfőbb áldozatai az idősebb emberek – fogalmazott. Az elnök jelezte, hogy a munkába járás engedélyezett lesz, de az otthoni munkavégzés lesz ismét az általános. Az idősotthonokban nem tiltják be a látogatást, a kórházi intenzív ágyak számát pedig a jelenlegi 5800-ról 10 ezerre növelik. A kormány azzal számol, hogy két héten belül a súlyos betegek száma a jelenlegi 3 ezerről 9 ezerre fog emelkedni. Franciaország jelenleg az ötödik legfertőzöttebb terület a világon a coronavirus.app adatai szerint. Több mint 1,2 millió koronavírusos esetet diagnosztizáltak az országban a járvány kitörése óta, és 35 550 halálos áldozatot követelt a vírus. 

Tömegesen zárják ki a tüntető diákokat a fehérorosz egyetemekről

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.28. 22:04

Fotó: Viktor Tolochko / Sputnik via AFP
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök adott erre utasítást.
Tömegesen zárják ki a fehéroroszországi felsőoktatási intézményekből azokat a diákokat, akik részt vesznek az ellenzék „nemzeti ultimátuma” keretében tartott kormányellenes megmozdulásokon – közölte szerdán a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet. A tut.by független fehérorosz hírportál több tucat ilyen esetről jelentett.
Egy névtelenséget kérő diák például arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy a minszki orvosi egyetemről legalább tizenöt társát bocsátottak el, miután részt vettek az országos sztrájkakciókban. Egy diákcsoport pedig a Telegram üzenetküldőszolgálatatáson arról írt, hogy a fehérorosz művészeti egyetemről 18 társukat bocsátották el.

A fehérorosz oktatási minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökség megkeresésére azt közölte, hogy „a hatósági engedéllyel nem rendelkező tüntetéseken részt vevő diákok kizárásakor egyedi esetekről van szó”. Az intézkedéseket annak nyomán hozták, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden felszólította a középiskolás és egyetemista diákok szüleit, vegyék rá gyerekeiket, hogy ne járjanak az engedély nélküli tüntetésekre
– Küldjék őket a hadseregbe, a többieket pedig tegyék ki az utcára. Hadd járkáljanak ott. De az egyetemről zárják ki őket

– hangoztatta Lukasenka.

Lukasenka korábban többször figyelmeztetett, hogy a nem engedélyezett tiltakozó megmozdulásokon sok a fiatal és az egyetemista. Október 20-án leváltotta három felsőfokú tanintézet rektorát, akik a diákjaik tiltakozó aktivitásának mozgatói voltak. Az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta – amelyen a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenkát a voksok több mint 80 százalékával hatodszor választották elnökké – hétről hétre hatalmas tömegek követelik az államfő távozását, ő azonban nem hajlandó erre. Korábban a Népszavának Sz. Bíró Zoltán azt mondta, hogy Lukasenka teljesen elveszítette kapcsolatát a valósággal, félreérti helyzetét, és olyan történetekkel áll elő, amiknek vajmi kevés köze van a valósághoz. Talán részben emiatt, de a múlt hétvégén is több mint százezeren követelték lemondását Minszkben.