Ausztria;iszlamisták;Sebastian Kurz;bécsi terrortámadás;

2020-11-03 19:57:29

Minden jel szerint az Iszlám Állam híve követte el a bécsi terrorakciót

Az országban csak idő kérdése volt egy iszlamista támadás.

Egy albán származású, de Ausztriában született, 20 éves fiatalember, Kujtim Fejzulai hajtotta végre a bécsi merényletet, amelyben négyen meghaltak, 22-en megsérültek, heten életveszélyesen. A férfi az Iszlám Állam támogatója volt. A tettes kilenc percig tartotta rettegésben Bécs belvárosát, 20.09-kor lőtték le. Bár az osztrák rendőrség még kedd délelőtt is abból indult ki, tettestársai is lehettek, erre semmi jel sem utal. A rendőrség 18 razziát hajtott végre és 14 személyt vett őrizetbe. Sebastian Kurz kancellár közölte, az elkövetőt a gyűlölet vezérelte. Alexander van der Bellen elnök gyáva tettről tett említést. A bécsi kormány háromnapos gyászt rendelt el. A világ számos politikusa fejezte ki együttérzését Ausztriával.

Az utóbbi két hónapban megszaporodott Európában az iszlamista hátterű terrorakciók száma. Ennek az lehet az oka, hogy szeptember elején a párizsi esküdtszéken megkezdődött a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni, 2015-ös merénylet elkövetőinek és kitervelőinek pere. Még abban a hónapban két embert késeltek meg Párizsban, októberben aztán egy csecsen fiatal brutális kegyetlenséggel végzett ki egy tanárt, aki egyik óráján két Mohamed-karikatúrát mutatott be. Miután Emmanuel Macron elnök kiállt a karikatúrák közlése mellett, az iszlám világban tiltakozási hullám söpört végig, múlt héten pedig egy tunéziai fiatal három embert gyilkolt meg egy nizzai templomban. A németországi Drezdában még októberben támadott meg egy iszlamista két turistát.

A Charlie Hebdo és a Mohamed-karikatúrák ügye lehetett a bécsi terrortámadás kiváltó oka. Ausztriát eddig elkerülték a hétfőihez hasonló terrorakciók és a mostani merényletsorozatot nem is arab országból érkezett bevándorló, hanem egy helyi születésű albán etnikumú férfi követte el. Ami az ausztriai muzulmán közösséget illeti, már az ötvenes években több ezer iszlámhívő érkezett az országba vendégmunkásként. A vallás befolyása nőttön nő, míg 2006-os felmérés szerint a lakosság 5 százalékát tették ki és 390 ezren lehettek az országban, 2017-ben már 700 ezerre becsülték számukat. A legtöbben török gyökerekkel rendelkeznek, 2001-es adat szerint 11 ezren származtak Észak-Macedóniából. A muzulmánok integrációja kívánnivalót maga után, egy 2017-ben készült tanulmány 45 százalékra becsülte a fundamentalista beállítottságú iszlamisták arányát. Egy berlini kutatóintézet 2013-as felmérése szerint 73,1 százalékuk fontosabbnak tartja a Koránt az osztrák törvényeknél. Akadtak már aggasztó jelek. 2008-ban négy éves börtönre ítéltek egy egyiptomi gyökerekkel rendelkező bécsi iszlamistát az Al-Kaida terrorvideójában fenyegette meg Ausztriát.

Csak idő kérdése volt egy a hétfőihez hasonló terrorakció. Hogy erre most került csak sor, abban szerepe lehet annak, hogy az iszlamisták nem alakítottak ki hasonló szervezeti struktúrát, mint Franciaországban, talán amiatt, mert különböző kultúrkörből érkeztek, sokan a volt Jugoszláviából. Kisebb akciók eddig is voltak, nyáron a Zöldek egy kurd származású politikusa elleni merényletet hiúsítottak meg, néhány napja Bécs déli részén muzulmán fiatalok egy templomnál gyújtogattak. Ugyanakkor Sebastian Kurz kancellár televíziós beszédében is óva intett attól, hogy az ausztriai muszlim közösség egészét pellengérre állítsa.

Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy a 20 éves merénylőt miért nem szűrték ki a titkosszolgálatok, hiszen a különösen veszélyeztetettek közé tartozott. Azért is merül fel a hírszerzés szerepe, mert közismert, hogy különös figyelmet szentelt a Szíriába készülő iszlamistáknak, így került a látókörébe Fejzulai is. Különösen azután, aktivizálódott az osztrák titkosszolgálat, hogy 2013-ban szalafisták találkozót tartottak Bécsben és az osztrák fővároson keresztül harcosokat toboroztak a közel-keleti államba, illetve fegyvereket szereztek be.

A bécsi belügyminisztérium nem szokott pontos adatokat közölni arról, hány iszlamistát figyelnek, a tárca tavalyi jelentésében mindössze annyit írnak, hogy 320 olyan osztrák állampolgárságú személy ismert, akik Szíriában harcoltak, vagy akartak harcolni. Közülük 93-an tértek vissza Ausztriába, 62 személy kiutazását sikerült megakadályozni.