Előfizetés

Ferenc pápa pénzügyi forradalma a Vatikánban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.09. 13:49

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Ha a katolikus egyházfőnek most, radikális lépésével sem sikerül felszámolnia a kúriában kialakult maffiaszerű rendszert, akkor tényleg soha.
Ferenc pápa már a megválasztása előtti, 2013-as konklávén kiemelte, meg kell reformálni a Vatikán pénzügyeit, megengedhetetlen az, hogy a Szentszék amúgy sem túl jó hírnevét botrányok sora rázza meg. Akkor egyes kuriális bíborosok szemlesütve, mások vélhetően haraggal fogadták a közlést. A Vatikán pénzügyei ugyanis átláthatatlanok voltak, a péterfilléreket egy kör szabadon használta fel, és közismert volt, hogy a Szentszék bankjába, az IOR-ba a maffia is beférkőzött. A pápának hamar szembesülnie kellett azzal, milyen kemény fába vágra a fejszéjét. Hosszú idő után sikerült az IOR-t nemzetközileg is elismert pénzintézetté megtennie, s hét évébe tellett, amíg sikerült háttérbe szorítani azt a vatikáni államtitkársághoz köthető és minden jel szerint a maffiával is összejátszó csoportot, amelyik eddig a Szentszék pénzügyeit intézte. A tekintélyes Corriere della Sera napilap valóságos „forradalomnak nevezte”, hogy múlt héten elrendelte, az államtitkárságnak át kell adnia a pénzügyi és ingatlanvagyon intézését az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (APSA). A pápa kiadta az ukázt: véget kell vetni a botrányoknak. Akár évekbe is telhet, amíg sikerül feltárni, mi is zajlott a Vatikán falai mögött. A pápa 2014-ben, George Pell ausztrál bíborost tette meg a vatikáni pénzügyek első számú felelősének, olyan személyt bízott meg a rendcsinálással, aki nem kötődik a kúriához. Megbízatását nem teljesítette, mert gyermekmolesztálási ügybe keveredett, 2018-ban bűnösnek mondták ki öt ízben elkövetett szexuális visszaéés miatt, 2019 márciusában hat év börtönbüntetésre ítélték, 2020 áprilisában azonban a legfelsőbb bíróság felmentette. A pápa – a hozzá közel állók szerint – végig meg volt győződve ártatlanságáról és úgy tűnik, már sejtette, mi zajlik a háttérben. A gyanú szerint Pell vatikáni ellenlábasa, a szárd származású Angelo Becciu bíboros, akit még 2011-ben XVI. Benedek tett meg az Államtitkárság általános ügyeinek helyettesévé, lefizette az ausztráliai tanúkat, hogy Pell ellen valljanak. Így akart megszabadulni az ausztrál bíborostól, aki tiszta vizet akart önteni a pohárba és látta, milyen korrupciós ügyek kötődnek Becciu nevéhez. Pell többször került összetűzésbe a 2018-ban bíborossá kreált Becciuval. Végül aztán előbbi húzta a rövidebbet feltételezhetően azért, mert az olasz kardinális sokkal jobb kapcsolatrendszerrel rendelkezett a kúriában az ausztrálnál. Becciu, akit szeptemberben mondatott le a pápa, kulcsfigura volt a maffiaviszonyok kialakulásában, pénzügyi machinációiba nem is avatta be az egyházfőt. Csak tavaly ősszel derült ki, hogy 2014-ben mintegy 400 millió eurót fektetett be egy London Chelsea negyedében lévő luxusingatlanba, amit aztán tovább akartak adni. Ami különösen kínos: a tranzakció egy részét a június 29-én tartott szentmiséken gyűjtött péterfillérek egy részéből finanszírozta. A pápát nagyon érzékenyen érintette a botrány, hiszen egy ilyen ügylet nem fér bele a jövő katolikus egyházáról alkotott elképzeléseibe. A péterfillérek a pápának adott adományok, amit az egyház egyetemes küldetésére használnak fel. A londoni ingatlanvásárlás aligha tartozik ezen feladatkörök közé. Múlt héten az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének  elnöke, Nunzio Galantino azt közölte, hogy a tranzakció eddig 73-166 millió euró közötti kárt okozott. Becciu és köre emellett – amint erre 2019 decemberében fény derült - 50 millió euróval szállt be egy Máltában bejegyzett pénzügyi alapba, a „Centurion Global Fundba”, s ez esetben is a péterfillérek egy részét használhatták fel az ügyletre. Egyebek mellett ebből az alapból finanszírozták az Elton John életéről szóló Rocketman című film elkészítését. Bár ez esetben kisebb anyagi veszteség érte a Vatikánt, a Szentszék renoméjának finoman fogalmazva nem tett jót az ügylet. Ez pedig azon, főleg az Egyesült Államokban élő ultrakonzervatívok malmára hajtotta vizet, akik Ferenc pápa legnagyobb ellenfeleinek számítanak.
Ez azonban még nem minden. A Financial Times októberi cikkében számolt be arról, hogy a Vatikán az időközben csődbe ment autókölcsönzővel, a Hertz-cel bonyolított le 2015-ben úgynevezett hitel-nemteljesítési csereügyletet. A pápa három évvel később, amikor tudomást szerzett az ügyletről, élesen bírálta, etikátlannak nevezte azt, mivel itt arra spekulálnak, hogy egy adott cég csődbe megy-e. A Vatikán arra fogadott, hogy a Hertz egy bizonyos ideig nem kér csődeljárást magával szemben. Ehhez a kétes befektetéshez is felhasználták a péterfilléreket. Becciu mindhárom ügylet intézésében kulcsszerepet játszott. 2011-2018 között egyfajta kabinetfőnök volt a Vatikánban Benedek, majd Ferenc pápa alatt. Belelátott minden pénzügyi aktába, a Szentszék legfontosabb munkatársai közé tartozott. Mindent elkövetett azért, hogy a Vatikán pénzügyi ne váljanak átláthatóvá. Komoly szerepet játszott a főrevizor, Libero Milone elbocsátásában. 2014-ben ugyanis a pápa olyan testületet hozott létre, amely a számvevőszék és az antikorrupciós hivatal ötvözetének tekinthető. Feladata az volt, hogy felülvizsgálja a Vatikán teljes mérlegügyi helyzetét az összes hivatal és intézmény számláival. Pell mellett azonban Milone is kudarcot vallott a belső ellenállás miatt. Milonét 2015 júniusában nevezte ki a pápa főrevizornak, két év múlva váltak meg tőle. Elképesztő ellenszélben dolgozott, feltörték a számítógépét, több fontos dokumentumot loptak el róla. Milone távozása után azt közölte: a vatikáni csendőrség parancsnoka azzal fenyegette meg, ha nem mond le önszántából, sikkasztás miatt letartóztatják. Úgy vélte, azért távolították el, mert tisztába akarta tenni a Vatikán pénzügyeit. Egyértelműen Becciut vélte eltávolítása mögött. Ferenc pápa hét és fél évvel ezelőtti megválasztása óta számos intézkedést hozott a Vatikán pénzügyeinek rendbetételére, de miután rendre szabotálták intézkedéseit, múlt héten radikális döntést hozott azzal, hogy elveszi minden gazdasági kérdés intézését az államtitkárságtól. Ha ez a radikális lépés sem segít, akkor tényleg semmi. 

Kínos titkok a Vatikánból

A Vatikán kedden hozza nyilvánosságra jelentését arról, mit tudott Theodore McCarrick szexuális visszaéléseiről. A dokumentum rendkívül fontos, hiszen akár arra is választ adhat, mennyivel volt több ismerete a Szentszéknek ezekről az ügyekről, mint amit hivatalosan kommunikált. A volt washingtoni érsek ügyéről és még más sok a papok által elkövetett visszaélésről számol be hatalmas munkájában a francia szerző, Frédéric Martel, az egy ideje magyarul is elérhető, A Vatikán kínos titkai – Homoszexualitás, hatalmi játszmák, képmutatás című munkájában, ami a Park Kiadó gondozásában jelent meg. A francia szerző négy éven át belülről követte a Vatikán életét és nagyjából harminc országra kiterjedően folytatta nyomozásait. Több tucat kardinálisnak tette fel kérdéseit, több száz püspökkel és pappal találkozott.

Amerikai elnökválasztás: Így gratulál Merkel és Putyin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.09. 13:36

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
A világ két pólusát képviselő nemzet ebben is szemben áll egymással.
Amíg Oroszország kivár a Joe Bidennek címzett gratulációjával a hivatalos eredményhirdetésig, addig Angela Merkel német kancellár már most a német-amerikai barátság fontosságát méltatja.

Az oroszok kivárnak

A Kreml szerint Vlagyimir Putyin államfő részéről akkor lesz korrekt gratulálni az Egyesült Államok megválasztott elnökének, ha már kihirdették a hivatalos végeredményt - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a különbség a jelenlegi helyzet és az 2016-os között, amikor Putyin azonnal gratulált Donald Trumpnak, Peszkov rámutatott, hogy 
a hivatalban lévő amerikai elnök jogi eljárásokat jelentett be a választás ügyében, ezért a Kreml szerint a korrekt eljárás a hivatalos bejelentés megvárása.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy négy évvel ezelőtt nem érkezett óvás (a vesztes demokrata párti jelölt, Hillary Clinton volt külügyminiszter részéről). A szóvivő nem bocsátkozott részeletekbe azzal kapcsolatban, hogy a Kreml mit tekint majd hivatalos bejelentésnek. Felidézte, hogy Putyin többször is kifejezésre juttatta már: tisztelettel viszonyul az amerikai nép választásához, s kész együttműködni az Egyesült Államok megválasztott elnökével, bárki legyen is az. "Mi mindenesetre azt reméljük, hogy az Egyesült Államok következő elnökével sikerül majd párbeszédre lépnünk, s közösen megállapodnunk arról, hogy milyen utakon rendezhetjük kétoldalú kapcsolatainkat" - mondta Peszkov. Hozzátette, már csak azért is lenne ez sürgető, mert kétoldalú kapcsolataik jelentős része nemcsak a két népet érinti, hanem gyakorlatilag a világ összes többi népét is. 

Merkel: a barátságunk közös kincs

Mindeközben Angela Merkel német kancellár a német-amerikai barátságot közös kincsként jellemezte, amelyet tovább kell gyarapítani. Kiemelte, hogy a választópolgárok döntése révén az Egyesült Államok következő elnöke Joe Biden lesz, aki évtizedes bel-, és külpolitikai tapasztalattal kezdi meg munkáját, és jól ismeri Németországot és Európát. A kancellár szívből gratulált a szintén megválasztott Kamala Harris megválasztott alelnöknek is, aki "a tisztséget betöltő első nőként és bevándorlók gyermekeként sok embernek inspiráció, és példa az Amerika adta lehetőségekre".  Hangsúlyozta, hogy a németek a saját bőrükön tapasztalták meg, mennyire fontos szerepe van az Egyesült Államoknak a szabadságban és a demokráciában. 
Azt is közvetlenül tapasztalták meg, mennyire fontos a német-amerikai barátság és a transzatlanti partnerség Németországnak, Európának és a világnak.

"Az Egyesült Államoknak és Németországnak az Európai Unió tagjaként össze kell tartania, hogy le tudjuk győzni korunk nagy kihívásait" - mondta Angela Merkel. Aláhúzta: az Egyesült Államok Németország "legfontosabb szövetségese", amely azonban Németországtól és többi európai partnerétől is jogosan várja el, hogy tegyen többet a biztonságáért és meggyőződéseinek érvényesítéséért. "Mi, európaiak már el is indultunk ezen az úton" - mondta Angela Merkel.

Biden nem okoz gondot hazánknak

Latyák Balázs
Publikálás dátuma
2020.11.09. 11:30

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
A magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokra nem lesz hatással az elnökváltás, a tengerentúli ország továbbra is az egyik legjelentősebb külföldi beruházója lehet hazánknak – nyilatkozta a Népszavának Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke.
Az amerikai elnökválasztást a demokrata Joe Biden nyerte meg. Milyen irányba mozdulhat el a tengerentúli gazdaság?   Az USA új elnökének kihívást jelentő célkitűzései fókuszában a középosztály felkarolása, erősítése áll, aminek eszközeként a munkahelyteremtést, a munkaerő kereslet erősítését látja. Emellett kiáll a 15 dolláros minimális órabérért is, így vélhetően meg fogja vágni azokat az adócsökkentéseket, amelyek a nagyvállalatoknak és a gazdagoknak kedveztek. A bevándorláspolitikájáról elmondható, hogy annak középpontjában szintén az amerikai gazdaság versenyképességének fejlesztése, a magasan képzett munkaerő bevonzásának támogatása áll.  Az új elnök megválasztása mit jelent Amerikai kereskedelmi kapcsolataira nézve?  Azt már tudjuk, hogy Joe Biden prioritásai között a megroppant gazdaság újjáélesztése áll, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos részletekre, a pontos programjára még várnunk kell. Így azt sem tudjuk egyelőre pontosan megmondani, hogy az USA 46. elnökének a politikája miként hat majd az ország kereskedelmi kapcsolataira. Az elmúlt években jelentős hangsúlyt kapott az USA külpolitikájában a vezető gazdasági nagyhatalmakkal folytatott viaskodás. Az új vezetés hogyan áll ehhez a kérdéshez, tervezik-e esetleg rendezni kapcsolataikat az érintett országokkal? Bidenéknek nagyon át kell gondolniuk, hogy a vámháború megfelelő eszközt jelent-e az amerikai gazdasági érdekek védelmére. Az eddigi hadakozás ugyanis bizonyos értelemben visszafelé sült el, mivel az áremelkedéseknek jelentős negatív hatása volt az amerikai fogyasztókra is. Amerika kereskedelempolitikájában ugyanakkor bizonyosan megmarad a kemény vonal az ipari válságért felelősnek tartott Kínával szemben. És mi a helyzet Európával, hiszen Donald Trump az Uniónak is hadat üzent?  Mielőtt bármi konkrétum elhangzott volna amerikai részről a napokban, Európa már uniós szinteken jelezte, hogy készen áll a szorosabb együttműködésre. Sőt, akár új alapokra is helyeznék az együttműködést, hiszen ők az erős transzatlanti partnerség mellett elkötelezettek. Az új politikai vezetés hogyan viszonyulhat Magyarországhoz? Úgy gondolom, hogy a következő időszakban is – függetlenül a politikai kapcsolatoktól, amelyek esetleg kevésbé lesznek barátságosak – folytatódik a gazdasági együttműködés az USA és Magyarország között. A tengerentúli cégek hazai befektetései egészen biztosan nem állnak majd le, Amerika így továbbra is az egyik legjelentősebb külföldi beruházó lehet hazánkban. Amiben a kereskedelmi kapcsolatokat illetően érdemes lenne fejlődni, az az USA-ba irányuló hazai export szintje lenne, ami jelenleg megtorpanni látszik.