Egyáltalán nem érte váratlanul a vendéglátó- és szállodaszektort a kormány szigorú járványügyi intézkedéscsomagja, ugyanakkor mindenki sokkal rosszabb állapotból vág neki az egy hónapos lezárásnak, mint a tavaszi hullám idején - nyilatkozták egybehangzóan a lapunknak megszólaló iparági szereplők.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte, hogy be kell zárnia az éttermeknek és legfeljebb ételkiszállítást vagy elvitelt biztosíthatnak a vendégeknek, a szállodák pedig legfeljebb üzleti célból érkező vendégeket fogadhatnak kedd éjfél után. A vendéglátók esetében a kormány elengedi a járulékfizetést, illetve akik vállalják, hogy nem bocsátják el alkalmazottaikat, azok 50 százalékos állami bértámogatást kérhetnek. A szállodaipar ennél jóval rosszabbul járt: se járulék, se bértámogatás, az állam csak a november elejéig tett foglalások 80 százalékát téríti meg a szektornak.
- Tekintettel arra, hogy a tavalyi évhez képest mindössze 2-3 százalék foglaltsági szinten vannak a szállodák, annak 80 százalékos megtérítése nem igazán segítség - mondta lapunknak Flesch Tamás, a szállodaszövetség elnöke. Példaként hozta fel, hogy Ausztriában is 80 százalékát térítik meg a foglalásoknak, ám azt nem a jelenlegi, hanem a tavalyi év azonos foglaltsági adatai alapján.
A szövetség azt kérte a kormánytól, hogy lehetőség szerint hosszabbítsák meg a nyári - fél évre hirdetett - kurzarbeit programot és járulékkedvezményeket, de erre nem került sor. - Ilyen rövid időre, ennyi változóval nem tudnak a szállodák jól tervezni, ráadásul csak decemberben fog kiderülni, hogy meghosszabbítják-e az intézkedéseket - mondta Flesch. Márpedig a kiszámíthatóság a munkavállalók megtartása miatt is fontos, ágazati információk szerint a korábbi munkavállalók 50 százaléka már nem áll a szállodák alkalmazásában.
- Nem kellett zseninek lennünk, hogy lássuk, ilyen tesze-tosza védekezéssel lezárás jön, ezért mi is felépítettük az ételkiszállítást még szeptemberben - nyilatkozta lapunknak egy nagykörúti étteremtulajdonos. Kérdésünkre, hogy az egy hónapos bezárás mit jelent a vállalkozása számára, széttárta karjait. - Ha a bevételeink csak a felére esnek vissza, akkor egy hónapot még ki lehet gazdálkodni elbocsátás nélkül, de két hónapot már nem.
Ugyancsak az ételkiszállításra igyekszik átállni a budai Tiltott Csíki Söröző és Étterem is. Balázs Ibolya műszakvezető szerint az új szolgáltatásra alapozva remélik, hogy minimalizálható lesz a bevételkiesés. - Minden jobb a semminél, és bár valóban jobb lenne egy osztrák nyolcvan százalékos támogatás - mondta a műszakvezető az ötven százalékos állami bértámogatásra. Az éttermet üzemeltető cégnek jelenleg kétszáz munkavállalója van, Balázs Ibolya szerint mindent elkövetnek, hogy a jól képzett kollégákat ne kelljen elbocsátani.
Többen megjegyezték lapunknak, hogy ha decemberben meghosszabbítják a korlátozásokat, el kell bocsátaniuk kollégáikat, ugyanis a bérköltségek mellett a bérleti költségek és a rezsi egy olyan fix költség, ami miatt legfeljebb 20-30 százalékos forgalomcsökkenést tud a legtöbb vendéglátó kigazdálkodni hosszabb távon.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete is számított a kormány intézkedésére, a szervezetet vezető Kovács László elnök szerint az egyetlen vigasz, hogy legalább néhány nappal tovább működhettek az éttermek és a rendezvényszervező szolgáltatók. - Nagyon rossz állapotban ért mindenkit az újabb bezárás, mert elfogytak a tartalékok - mondta Kovács. Az elbocsátások ősszel újra lendületet kaptak, ahogy fogyatkoztak a rendezvények. Kérdésünkre megjegyezte, hogy a járulék- és bértámogatás jelenlegi formája sem megfelelő, mert hiába adja oda az állam a munkabérek felét, egy nulla bevételű cégtől aligha várható, hogy kigazdálkodja a másik felét.
Kovács szkeptikus volt azzal kapcsolatban is, hogy egy esetleges vakcinával mennyire gyorsan lehet átoltatni a lakosság nagy részét, ami már védettséget jelentene, “ nem lesz visszapattanás” és sokaknak “minden remény összedőlt”.
