Szigorúbb klímacélokat javasol az LMP

Az LMP a jelenleginél jóval szigorúbb éghajlatvédelmi célokkal megkísérli "begyógyítani" a kormánypártok által áprilisban "kibelezve" elfogadott klímatörvényt.

Újra "visszacsempészné" a Fidesz-KDNP által tavasszal "kibelezett", eredetileg párbeszédes klímatörvényjavaslatba saját elképzeléseiket az LMP. A Schmuck Erzsébet társelnök jegyezte módosító csomag már 2040-re teljes "klímasemlegességet" javasol. Ez azt jelenti, hogy az ország csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit saját területén meg is köt. (Jelenleg a magyar kormány által is felvállalt, világviszonylatban vérmesnek számító összuniós cél 2050.) Ennek érdekében az 1990-es szinthez képest 2030-ra nem a jelenleg érvényes 40, hanem 65 százalékos széndioxid-kibocsátás-csökkentést javasolnak. (Az Európai Bizottság 55, az Európai Parlament pedig 60 százalékra növelné a jelenleg 2030-ra érvényes, 40 százalékos átlagcélt. Az erről szóló végső döntést az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ez év végére halasztotta.) Az LMP, úgyszintén 2030-ra, a jelenleg érvényes 21 százalék helyett 35 százalékos megújulóenergia-részarányt indítványoz. Emellett a magyar kormány trükkös energiamegtakarítási vállalását arra cserélnék le, hogy 2030-ra a 2018-as szinthez képest legalább 30 százalékkal csökkentenék az ország fogyasztását.

Klímavészhelyzetet és "zöldfelületi moratóriumot" is hirdetnének. Utóbbi alapján növénnyel benőtt területet csak kivételesen, közérdekből vagy nemzetbiztonsági okokból lehetne beépíteni, az így eltüntetett flóra teljes körű kiváltása mellett. Törvénybe iktatnák, hogy a kormány uniós forrást éghajlatvédelem-ellenes célokra nem fordíthat. Pontosítanák a kabinettel szembeni elvárásokat, a célt pedig a "magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásáról" a "Földön élő társadalmak, köztük Európa, a Kárpát-medence, a magyar emberek és nemzedékek biztonságos és fenntartható életfeltételeinek, jóllétének elősegítésére" változtatnák.

Indoklásukban a magyar kormányt az eddiginél lendületesebb lépésekre sarkallják. A szigorított célokkal 66 százalékra nőne ama, a 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban rögzített terv elérési esélye, hogy az iparosodás kezdetéhez képest ne nőjön a Föld átlaghőmérséklete másfél foknál jobban. A jelenlegi számokból még 3-4 fokos felmelegedés adódik - írja az LMP.

Az eredetileg a Párbeszéd által áprilisban benyújtott, a mostani ellenzéki indítványhoz hasonló törvényjavaslatot a kormányoldal bizottsági szakban - az előterjesztő Tordai Bence szavai szerint - "kibelezte", vagyis saját, jóval szerényebb célértékeivel és megfogalmazásaival lecserélve fogadta el. Bár jelenleg a kormányon belül érzékelhető némi feszültség a szigorított uniós célértékek elfogadását illetően, arra, hogy a fenntarthatósági bizottság kormányoldala kedden átengedi az LMP-s javaslatot, igen kevés az esély.