Előfizetés

Megjelent a rendelet az új korlátozásokról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.11. 08:54

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Ez rendelkezik többek között az éjszakai kijárási korlátozásról és a köztéri maszkviselésről.
Kedden késő este megjelent a Magyar Közlönyben a kormányrendelet a szerdától életbe lépő veszélyhelyzeti intézkedésekről.  A rendelet az alábbiakat rögzíti:
  • Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
  • Minden gyülekezés tilos.
  • Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a kormány csökkenti és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
  • Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
  • A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
  • Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ide értve a kulturális eseményeket valamint a karácsonyi vásárokat.
  • A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
  • A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
  • Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
  • A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat és állatkerteket, korcsolyapályákat.
  • A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
  • Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
  • Magán és családi rendezvények (például: születésnap) 10 főig megtarthatóak.
  • Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
  • Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
  • Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint - hetente tesztelni kell.
  • A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata. Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
Amint azt említették, az éjszakai kijárási tilalom aló a munkavégzés adhat felmentést, ennek igazolásához letölthető mintát tettek közzé a kormányzati tájékoztató oldalon.  Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be az új korlátozásokat. Az Országgyűlés kedden kedden 90 napra megadta a kormánynak a rendkívüli felhatalmazást, és meghosszabbította a veszélyhelyzetet.

Újra módosítanak a választási törvényen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.11. 08:11

Fotó: Kovács Attila / MTI
A kamupártokra hivatkozva megnehezíthetik az ellenzéki listaállítást.
Újra módosítanák a kormánypártok a választási törtvényt, az erre vonatkozó javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden 23:59 perckor nyújtotta be. A dokumentum értelmében jelentősen megnehezülne a pártok listaállítása, ugyanis a jövőben
„pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított”.

Vagyis a korábbi 27 helyett már 50 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania egy pártnak az országgyűlési választáson, ami egyúttal az ellenzéki pártokat közös listaállításra is kényszeríti. A pártlista bejutási küszöbe egyébként 15 százalék, ha három vagy több párt állít közös listát. A pártok támogatása az alábbiak szerint alakul:
„1) Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg a) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötven, b) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan, c) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.”

A módosításra a kormányzati kommunikáció szerint a kamupártok miatt van szükség, azért, hogy „csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát”, és visszaszorítsák azokat, akik csak az állami támogatásért indulnak a választásokon.

„Nehéz elhessegetni a politikai bosszú gondolatát”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.11. 06:40

Fotó: EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG FACEBOOK-OLDALA
Információink szerint az ombudsmani hivatalnál is csak a sajtóból értesültek a Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztásáról. Ellenzéki pártok és civil szervezetek is tiltakoznak.
Rendkívül rossz lépésnek tartjuk az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) beolvasztását az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába (AJBH) – nyilatkozta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője a Népszavának. A két intézmény más célból, más logikával jött létre. Az EBH hatósági működése nehezen összeegyeztethető az ombudsman tanácsadó-ajánlattevő funkciójával. Félő – hangsúlyozta –, hogy a diszkriminációs ügyek vizsgálata így nem kap majd kellő figyelmet.
Elsőként a Telex.hu írt arról, hogy egy kormánypárti indítvány szerint az EBH „2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa” lesz. A beadványt a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke, Vejkey Imre jegyzi. Az érdemi indoklást és magyarázatot nem tartalmazó javaslatot kedden úgy szavazta meg a bizottság fideszes többsége, hogy az egy nappal korábbi ülésen fel se merült hasonló terv.
Dombos Tamás szerint nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a beolvasztás hátterében politikai bosszú áll: az elmúlt években az EBH számos ügyben állapított meg jogsértést állami szervek és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetében. Példaként említette a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzatot, amely az LMBTQI szervezetek honlapjait blokkolta, vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely „rejtegeti a szivárványcsaládokat” és hallgat az azonos nemű párok számára elérhető kedvezményekről.
Az EBH volt az egyetlen olyan állami szerv, amely kritizálta a transznemű emberek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő tavaszi törvénymódosítást is – emlékeztetett Dombos Tamás. Az alapvető jogok biztosa ezzel szemben, szakítva elődje gyakorlatával, mélyen hallgat az LMBTQI embereket érintő jogsértésekről: a transznemű emberek jogait korlátozó paragrafus miatt több mint 105 ezer aláírás és számtalan kérvény porosodik a hivatalában.
A Háttér Társaság álláspontja szerint a 2003-ban létrehozott EBH megszüntetésével tovább csökken a kormánytól független, a kiszolgáltatott helyzetben lévő, hátrányos helyzetű csoportok jogainak védelmét ellátó állami szervek száma.
Ellenzéki pártok mellett más civil jogvédő szervezetek is tiltakoznak a tervezett lépés ellen.
Szigorúan jogi szempontból nem kifogásolható ugyan, hogy az egyenlő bánásmód – alaptörvényben is szereplő – követelményének érvényesülését az ombudsman vizsgálja, a Magyar Helsinki Bizottság azonban úgy látja: az EBH megszüntetésével és az ombudsmani szervezetbe tagolásával a kormánytöbbség egyértelműen lefokozná a diszkriminációmentesség ügyét.
Kérdésünkre a Magyar Helsinki Bizottság nyilvánvalónak nevezte, hogy egy olyan szervezeten belül, amelynek kizárólagos feladata az egyenlő bánásmód követelményének betartatása, nagyobb hangsúlyt helyeznek ezekre a feladatokra, mint egy olyanban, amelynek számos egyéb funkciója is van (a fogvatartási helyek ellenőrzésétől kezdve a környezetvédelemig). Az egyenlő bánásmód érvényesítéséért felelős szervezeti egységnek egy jelentős méretű hivatalon belül kellene versengenie az erőforrásokért és a figyelemért, ami elkerülhetetlenül rontaná a diszkrimináció elleni küzdelem hatékonyságát.
A Magyar Helsinki Bizottság is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa mindeddig nem sokat tett azoknak a kisebbségi csoportoknak a védelméért, amelyeket a leggyakrabban ér diszkrimináció. Az ombudsman egy óvatos hangvételű januári közleményt leszámítva semmit nem mondott például a gyöngyöspatai szegregáció ügyében. Az EBH-nak ellenben politikailag érzékeny ügyekben is volt bátorsága elmarasztalni a kormánytöbbség támogatását élvező szereplőket.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szintén úgy ítéli meg, hogy aggodalomra ad okot az EBH beolvasztása. „Bár az EBH nem minden téren bizonyult hatékony jogvédő intézménynek, összességében azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos munkát végzett az elmúlt 17 évben az emberek jogainak védelmében” – állapította meg a TASZ közleménye. Az EBH működését nem érte nyilvános kritika, nem volt vita a hatóság jövőjéről. Márpedig: ha egy ilyen fontos intézmény átszervezéséről döntenek, ismerni kellene ennek pontos indokát. Ha probléma volt az EBH működésével, akkor azt a civil társadalom bevonásával kellene megvitatni, és utána dönteni a lehetséges megoldásról.
A TASZ kitért arra is, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által felállított nemzetközi értékelési rendszer alapján éppen vizsgálat alatt áll a magyar ombudsmani hivatal munkája. Ezért szakmailag kifogásolhatónak tűnik ilyen komoly plusz feladatot átadni számára – amíg ki nem derül, hogy a szervezet megfelelően látta-e el eddigi feladatait.
A jelek szerint a kormánypártok nem csupán a civil szervezetekkel felejtettek el egyeztetni.
„Folyamatban lévő jogalkotási ügyben nem nyilvánítunk véleményt” – hivatalosan ezt a választ kaptuk az ombudsmani intézménytől. Nem hivatalosan viszont megerősítették értesülésünket, hogy a beolvasztás tervéről ők is csak a sajtóból szereztek tudomást.