Kétélű választási fegyver: még sokat módosulhat a benyújtott szöveg

Zavarba ejtő törvényjavaslattal rukkolt elő kedd éjfél – azaz a rendkívüli jogrend hatályba lépése – előtt egy perccel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit igazságügyi miniszter: úgy fest, a kormány feladná a NER egyik alaptézisét, a centrális erőteret.

Mint emlékezetes, Orbán Viktor 2009-ben célként jelölte ki, hogy a következő évtizedekben nagy Fidesz mellett csak kisebb és egymással rivalizáló ellenzéki pártok létezhetnek, amelyek nem veszélyeztetik a kormánypárt hatalmát. Az új javaslat viszont úgy írná át a választási szabályokat, hogy az ellenzéki pártokat a teljes összefogás és a közös listán való indulás irányába lökné.

A javaslat szerint ugyanis az eddigi 27 helyett 50 egyéni választókerületben kell jelöltet indítaniuk azoknak a pártoknak, amelyek országos listát szeretnének állítani a 2022-es választásokon. Márpedig az ellenzék öt pártja már augusztusban közölte, egyik kerületben sem indítanak egymással szemben jelölteket. Az még nem dőlt el, hány listát állítanak: az MSZP-P és a DK közös névsort akar, a Momentum, Jobbik, LMP több listában gondolkodik. Ám, ha az 50-es limit törvényerőre emelkedik, akkor legfeljebb kettőt állíthatnak, hiszen összesen 106 egyéni választókerület (evk) van. Amennyiben előválasztáson döntenek az egyéni indulókról, és valamelyik pártcsoport jobban szerepel – 56-nál több helyet szerez –, akkor a másiknak le kell mondania arról, hogy országos listát állítson, és felkényszerül a közös névsorra.

– Azt hiszik, hogy „összegyurcsányozhatnak” minket – vélte egy ellenzéki forrás, aki szerint a Fidesz arra készül, hogy a kampányban a többi pártot azzal vádolja majd, egy követ fúj az egykori kormányfővel. Ugyanakkor forrásaink hangsúlyozták, az ellenzék egyébként is ebbe az irányba megy, miután szavazóik nagy többsége teljes összefogást szeretne, így a javaslat jelen formájában túl sok vizet nem zavar. A Momentum sem zárta ki korábban, hogy közös lista legyen, ha azon nem szerepelnek „vállalhatatlan figurák”, a Jobbik pedig azt szeretné, hogy ezt a kérdést hagynák az egyeztetések végére, ám ha nincs más megoldás, nem zárkóznak el ők sem tőle.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője kérdésünkre azt mondta, mivel a múltban is gyakran változtattak fideszes képviselők egyéni módosítókkal a beterjesztett javaslatokon, egyelőre kivárnak. Az ellenzéki oldalon arra számítanak, az igazán durva fideszes módosítók csak most jönnek. Ilyen lehet a választókerületi határok átírása, amire technikai okok miatt egyébként is szükség van idén, ám attól tartanak, hogy a Fidesz magára szabja majd a beosztást. Így vélekedett László Róbert, a Political Capital választási elemzője is, aki szerint a kedden benyújtott szöveg még sokat módosulhat. Mindenesetre szerdán az öt párt közös nyilatkozatban követelte a kedden benyújtott javaslatok – így a Semjén-Varga-féle tervezet – visszavonását.

A hivatalos indoklás szerint a kormány a kamupártok ellen akar így harcolni. Ám úgy fest, az 50-es küszöb nem megugorhatatlan a számukra: 2018-ban átlagosan 15 jelölttel tudtak többet indítani, mint ami akkor kötelezően előírt volt. A kamupártok ellen hatásosabb fellépés lenne, ha hatóságok valóban lecsapnának a csalókra. A hvg.hu tavalyi összesítése szerint a rendőrség a 112 nyomozásból 15-öt megszüntetett, 31-et felfüggesztett, 17-et pedig hatáskör hiánya miatt a NAV-hoz tett át. A korrupció ellen küzdő K-Monitornak idén májusban az Államkincstár beismerte: a kamupártoktól egyetlen fillér állami támogatást sem sikerült visszaszerezni, a kintlévőség 3 milliárd forint.