Előfizetés

Kijárási tilalom, maszkviselet: még kevés a büntetés

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.14. 07:00
Kevesebb a renitens utas
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A jelek szerint a nagy többség – egyelőre legalábbis – fegyelmezetten betartja az előírásokat.
Országszerte 324 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök kijárási tilalom megsértése miatt 24 óra alatt, 39 esetben figyelmeztettek, 170 bírságot szabtak ki és 115 szabálysértési feljelentést tettek. Vagyis a jelek szerint a nagy többség – egyelőre legalábbis – fegyelmezetten betartja az előírásokat. A maszkviselés kapcsán is hasonló tapasztalatokról számoltak be a Népszava körkérdése nyomán a közlekedési cégek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint az utasok eddig szinte teljeskörűen betartották a maszkviselésre vonatkozó előírásokat. A jegyellenőrök nagyon kevés olyan utassal találkoznak, akik a figyelmeztetés ellenére sem veszik fel a maszkot: szeptember 10. és november 10. között mindössze 58 esetben kötelezték pótdíj fizetésre a járványügyi szabályokat megszegőket. Az alappótdíj összege 16 000 forint, a helyszínen vagy két napon belül rendezett pótdíj összege ennek a fele. A MÁV, a HÉV és a Volán ellenőrei 8000 forintra büntetik a maszkviselés szabályai ellen vétő utasokat és ki is zárhatják őket az utazásból. Sőt rendőr segítségét is kérhetik az ellenszegülőkkel szemben. Mindegyikre volt példa a közlekedési eszközökön szeptemberben elrendelt maszkviselési kötelezettség óta. De általánosságban elmondható, hogy folyamatosan csökken a szabályszegők száma, az utasok túlnyomó részben együttműködők – válaszolta a Népszava kérdésére a MÁV-HÉV-Volán hármas. Ez persze nem jelenti azt, hogy eddig ne bírságoltak volna. A MÁV-START járatain az elmúlt két hónapban összesen 59 utasra szabtak ki pótdíjat, 794 utast figyelmeztettek, 6 főt pedig kizártak az utazásból. A Volánbusznál összesen 27 esetben szabtak ki pótdíjat országszerte, 64 utast zártak ki az utazásból, 1363 utast figyelmeztettek és két esetben volt rendőri intézkedés. Így összesen 688 ezer forintot kasszíroztak ezzel. 

Kásler beismerése

„Július végén a vírus görbéje teljesen ellaposodott, hosszú ideig egy-két tucat volt a napi fertőzésszám. Ezért lehetett liberalizálni a szabályozást, ám a külföldi nyaralások után az itthoninál fertőzöttebb területekről ismét behurcolták a vírust.” – mondta Kásler Miklós, a humántárca vezetője. Mint emlékezetes a nyáron épp a kormány és a miniszterelnök buzdított tengerparti nyaralásra. Augusztus 21-én úgy fogalmazott Orbán Viktor: „Van még néhány nap a nyaralásból, én mindenkinek azt tanácsolom, hogy aki látni akarja, és megteheti, az most nézze még meg a tengert.” Egy horvát lap szerint Orbán is ott nyaralt, az Átlátszó pedig – a Szíjj László tulajdonában lévő – Adrián hajózó luxusjachton fotózta le Szijjártó Péter külügyminiszert.

Luxusautókat bérel a rendőrség, de alig használják

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.14. 06:40

Fotó: Népszava
A rendőrség évente 27 millió forintért bérel luxusautókat Áder János köztársasági elnök, a miniszterek, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökének szállítására hivatkozva – tudta meg a Népszava. A lehetőséggel azonban a jogosultak közül kevesen élnek, tavaly és idén például csak Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter.
A különös autóbérlésre utaló megjegyzést a Készenléti Rendőrség (KR) szerződéslistáján találtuk: a police.hu oldalra feltöltött dokumentum szerint a rendőrség védett személyek szállítására alkalmas járművet bérel a Porsche Hungária Kft-től. Érdeklődésünkre a KR meg erősítette, összesen öt autót – három Audi A8 Langot és két Skoda SuperBet – bérelnek a cégtől, tartós szerződés keretében. 
Van olyan Audi A8-as, amit havonta 650 ezer forintért használhat a rendőrség, de a SuberBekért is havi 300 ezer forintot fizetnek. A hatóság azt nem közölte, hogy az autókat kinek a részére bérlik, de a szerződések kapcsán a védett személyek és létesítmények köréről szóló kormányrendeletre hivatkoztak. Az idézett jogszabály alapján a Készenléti Rendőrség a köztársasági elnök, valamint az Alkotmánybíróság (Ab) és a Kúria elnökeinek testi épségét, útjait biztosítja, és ők vigyáznak a Magyarországra érkező diplomatákra is. Az dokumentum ugyanakkor arra is kitér, hogy a KR „a miniszterek részére felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt biztosít, amelyek igénybevételéről az érintett miniszter lemondhat". Egy más témában kapott rendőrségi válaszból pedig tudjuk, hogy 2019-ben Pintér Sándor belügyminiszter, idén pedig Pintér Sándor és Varga Judit igazságügyi miniszter vette igénybe a Készenléti Rendőrség szolgálati járműveit. A fentieket összegezve, a rendőrség évente 27 millió forintért bérel olyan luxusautókat, amiket a külföldi vendégeken kívül egy szűk kör tagjai – Áder János államfő, Súlyok Tamás Ab-elnök, Varga Zs. András, a Kúria vezetője, valamint a miniszterek – használhatnak Magyarországon. A szerződések szempontjából nem mellékes, hogy Áder János hivatala éppen az év elején vásárolt luxuskategóriás szolgálati autót az államfőnek: mint Népszava is megírta, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) 28 millió forintért vett meg egy protokoll villanyautót – egy Audi e-tron Advanced 55 quattrót – szintén a Porsche Hungáriától, és ezzel cserélte le Áder János előző, S-osztályos Mercedesét. Pintér Sándor korábban szolgálati Audival – egy tizenöt éves A8-assal – járt, de lapértesülés szerint idén júniusban egy húszéves, S-osztályú Mercedesre nyergelt át. Varga Judit sem szorulna rá a KR fuvarszolgálatára; a miniszteri juttatások nyilvánosan elérhető listája alapján tavaly decemberben cserélte szolgálati Skoda Suberb 2016-osát az újabb, 2019-es Skoda-modellre. A KR kérdésünkre elismerte, van négy saját tulajdonú felső kategóriás járművük is védett személyek szállításához, de ezzel együtt indokoltnak tartják a szerződéseket. A saját autókat ugyanis karbantartás, műszaki hiba miatt időnként cserélni kell, ilyenkor kerülnek képbe a bérelt autók, amelyek a rendőrség szerint azonnal rendelkezésre állnak. A hatóság egyébként nem először üzletel az állami tendereken jól futó Porsche Hungáriával: tavaly augusztusban a Népszava írta meg először, hogy Készenléti Rendőrség 4,3 milliárd forintért vásárolt tőlük 50 darab Audi A3 Limót és 450 Škoda Octaviát, a sokáig titkolt központi autóbeszerzési tender terhére.

Golyóálló leplekre is jutott 12 millió

A KR nem csak járművekre adott ki komoly összegeket: mint lapunk tavaly megírta, a hatóság darabonként 612 ezer forintért vásárolt húsz övedék-és gránátálló leplet, amelyek szintén Áder János és a országba látogató diplomaták, miniszterek védelmét szolgálják. A ruganyos pajzsként használható szöveteket köpenyként is lehet viselni, de általánosabb, hogy támadás estén egyfajta falként feszítik ki a védett személy körül. A bevásárlásról ebben az esetben is csak a rendőrség honlapjának egyik aloldalára feltöltött szerződéslista tanúskodott.

„Megrettennek az egyetemi hallgatók attól, amit látnak”

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.14. 06:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egyre több orvos mondja el, hogy milyen állapotok között kell dolgozniuk. Másról számolnak be mint a kormányzati propaganda, vagy akár a miniszterelnök.
– Senkiről sem akarunk lemondani, nekünk minden élet számít, az időseké is. Minden emberért harcolni akarunk! – mondtak Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak adott pénteki nyilatkozatában. Arról is beszélt: 99 százalék feletti az esélye annak, hogy az egészségügyi rendszer működőképes marad, és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást. Kásler Miklós humánminiszter a Magyra Hírlapnak azt mondta, a neheze még hátra van, és várhatóan december közepéig jelentősen nőni fog a fertőzöttek száma. „Összesen 26-28 ezer kórházi, infektológiai ágyra lehet szükség, és körülbelül 4500 intenzív ágyra. Ezt ebben az időszakban a magyar egészségügy tudja biztosítani.” Az, hogy maguk az egészségügyi dolgozók mit gondolnak a kórházi állapotokról és a kilátásokról eddig kevéssé lehetett tudni. A kormányzat ugyanis rég letiltotta őket arról, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek erről. Most azonban ez a gát átszakadni látszik, amiben nagy szerepe van a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akciójának. Néhány hete arra kérték kollégáikat, számoljanak be a vészhelyzetben megélt saját tapasztalataikról. Svéd Tamásnak, a MOK titkárának pedig pénteken már a második összefoglalója jelent meg a beszámolók alapján. Ebből egyértelműen kiderül: az ellátás a legtöbb covid-intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos. A reggel vizitelni induló szakorvos délutánra végez a rábízott betegek gépeinek beállításával, gyógyszerelésük elrendelésével – ha hirtelen esemény nem szakítja meg a folyamatot. A szakdolgozók és a kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a túlélést segítő hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás. Mivel kevés az ápoló, sérülnek a sterilitás szabályai, gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, a kanülszepszisek, a véráram infekciók, amelyek jelentősen rontják a gyógyulás esélyeit. A beszámolók szerint a legtöbb helyen hiányoznak az átmeneti osztályok, így az intenzívről kiadott betegekre nagyon kevés figyelem jut. Az önállóan étkezni még képteleneket nincs aki etesse, az esetleg bennük maradt centrális kanülök gondozás nélkül maradnak. „Ezen betegek mortalitása is igen nagy” – állapítja meg a MOK-titkár összefoglalója.
A szakemberhiány okozta nehézségre Svéd Tamás egy megyei centrum példáját idézi, ahová eredetileg 20 ágyas intenzív osztályt terveztek, de a járványt megelőzően is csak 14 ágyra volt elegendő személyzet és felszerelés. Azóta használatba vették a maradék hat ágyat, valamint egy korábbi sebészeti osztály helyén további 24-et, létrehozva egy több, mint 40 ágyas covid-intenzívet. Mindezek mellett még egy 12 ágyas, nem Covid-betegeknek fenntartott részleteget is működtetnek itt. Végeredményben miközben 14 ágyra is éppen csak elegen voltak, most úgy félszáz betegre kell felügyelniük. „Na, ez a központ kötelezett a jelen szabályok szerint összesen 103, azaz további közel 50 intenzív ágy kialakítására” – írja a kamara titkára. Összefoglalója szerint az ellátandó betegek és a szakemberek aránya már most hasonló mindenhol. Átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg jut. „Mindent egybevetve úgy tűnik, noha ágy és köré rakható felszerelés némi kompromisszumokkal még lenne a további megrendelt intenzív helyek létrehozásához, azoktól további mozgósítható szakszemélyzet hiányában érdemi javulás a betegek túlélésében már nem remélhető” – írta Svéd Tamás. Más források is megrendítő állapotokról számolnak be, ilyen volt a Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport minapi webkonferenciája is. Orosházán néhány napja vették fel az első covidos beteget több szervi elégtelenséggel a frissen kialakított intenzív osztályra. Bencsik Gábor főorvos szerint azóta tudják, hogy mindent újra kell tanulniuk az intenzív terápiáról. Hivatalosan 29 intenzív ágyat kell működtetniük, ám ezt egyelőre nem tudják teljesíteni, mert ehhez sem a személyzet, sem az infrastruktúra nem áll rendelkezése. A körülmények egyelőre hat ágyon való gyógyítást engednek meg. Ruszkai Zoltán, a kistarcsai kórház főorvosa arról számolt be, hogy a felkészülési fázisban 22 covid intenzív ágyuk volt, ezt kellett e hét elejétől 34-re bővíteni. „Sem eszközökkel, sem személyzettel nem vagyunk túl jól ellátva” – mondta. Bár küldtek embereket más intézményekből, tőlük is vittek el más kórházakba. Így a 34 ágyhoz nincs elegendő személyzet. Hozzátette:„Mi nem lélegeztető, hanem altatógépeket kaptunk, olvastuk, hogyan kell ezekkel tartósan lélegeztetni, reméljük nem sül el balul.” – Nem számítottunk ennyire sok és súlyos állapotú betegre – vette át a szót Bogár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője. A klinika ötven ápolójának harmada esett ki a munkából, miközben a kevesebb emberrel kétszer-háromszor több beteget kell ellátni. A krízis oldására a társklinikáktól kért segítséget. Jöttek egyetemi hallgatók is, ám azok, aki nincsenek hozzászokva a covid-beteget ellátó osztályokhoz, megrettentenek attól, amit látnak. Gyakran 140-180 kilós embereket kell forgatni, próbálkozunk mindenféle terápiával, a halálozás 50 százalékos. S van olyan beteg, akinél stagnáló állóháborúban vagyunk. Nem látjuk a végét – mondta.

Újabb diákok bevetésen

Négyszáz műegyetemi diákot mozgósítottak – szállást és étkezést biztosítva nekik –, hogy „taxisofőrként" kivigyék a mintákat levevő medikusokat – jelentette be Orbán Viktor kormányfő a közrádióban. A vakcináról szólva kifejtette: Az oltás nem lesz kötelező, azok pedig, akik beoltatják magukat, majd eldöntik, melyikben bíznak, egy amerikai cég inkább üzleti megközelítésű logikáját érzik magukhoz közel, vagy az állami fejlesztésű orosz vakcinát, vagy „a még államibb" kínait. „A vakcina már a horizonton van, néhány hetet kell még kibírni", még ha az elején csak kisebb mennyiségben is érkezik – mondta.