Előfizetés

Újabb oltóanyag vásárlását engedélyezte az EU

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.16. 19:01

Fotó: Népszava
Amennyiben hatékonynak bizonyul a vakcina, minden uniós tagállam egyszerre és egyenlő feltételekkel juthat hozzá az oltóanyaghoz népessége arányában.
Az Európai Bizottság egy újabb, potenciálisan hatékony oltóanyag lehetséges vásárlását biztosító szerződést hagyott jóvá a CureVac német gyógyszervállalattal – jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke hétfőn. 
A szerződés 450 millió adag oltóanyagra vonatkozik.

Hozzátette: a bizottság az Európai Befektetési Bankkal közösen finanszírozta a cég oltóanyag-kutatásait. Közölte továbbá, hogy amennyiben hatékonynak bizonyul a vakcina, 
minden uniós tagállam egyszerre és egyenlő feltételekkel juthat hozzá az oltóanyaghoz népessége arányában.

Az unió végrehajtó testülete előzőleg már négy gyógyszeripari céggel kötött megállapodást, és a Curevac után, az amerikai Moderna biotechnológiai vállalattal is készül szerződni, miután a hétfőn a cég bejelentette, hogy kísérleti fázisban lévő oltóanyaga több mint 94 százalékos hatékonyságú. Kiemelte: nem lehet még tudni, melyik vakcina lesz leghatékonyabb, engedélyeztetésük előtt, az Európai Gyógyszerügynökség alaposan vizsgálatnak veti alá a különböző technológiákkal előállított oltóanyagokat. Az EU június közepén fogadta el oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt az oltóanyaggyártókkal. Az múlt héten derült ki, hogy a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett kísérleti oltóanyag kilencven százalékban hatásos lehet a koronavírus ellen. Ursula vond der Leyen EB-elnök nem sokkal később be is jelentette, hogy ebből a vakcinából fog vásárolni az Európai Unió is. Az Európai Bizottság engedélyezte annak a szerződésnek a megkötését, amely akár 300 millió adag oltóanyag beszerzését is lehetővé teszi.

Súlyos válságot idézett elő Orbán és Morawiecki vétója

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.16. 18:44

Fotó: AFP / Anadolu Agency
A magyar-lengyel páros nem tudta meghiúsítani a jogállami feltételrendszert, ezért gátolja, hogy az EU százmilliárdokat költhessen a járvány utáni helyreállításra.
„Ismét válságban vagyunk” – fogalmazott egy vezető európai uniós diplomata, miután kiderült, hogy Magyarország és Lengyelország nem adja jóváhagyását az EU 1800 milliárdos pénzügyi csomagjához, és a hozzá kapcsolódó jogállami szabályrendszerhez. A tagállami diplomaták hétfő délutáni ülésén a két ország nagykövete nem járult hozzá a közösség következő hétéves költségvetéséről szóló megállapodás elfogadásához és a járványügyi helyreállítási alap elindításához szükséges jogi lépésekhez. Mindkét döntéshez az EU27-ek egyhangú egyetértése szükséges. A tanácskozáson ugyanakkor zöld utat kapott az úgynevezett „jogállami fék”, azaz az uniós kifizetéseket a demokratikus értékek tiszteletben tartásához kötő rendelet, amelynek a jóváhagyásához elég az országok minősített többségének a beleegyezése. A jogszabályt még hivatalosan el kell fogadnia a tagállami miniszterekből álló EU Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, majd a tervek szerint 2021. január 1-jén hatályba léphet. Ha így lesz, a brüsszeli intézmények már jövőre ellenőrizhetik, hogy az uniós pénzeket azok kapják-e, akik érvényesítik a közösség alapvető normáit. A magyar-lengyel páros a jogállami rendelet miatt nem hajlandó megszavazni a pénzügyi csomagot, és emiatt szinte bizonyosan késni fognak a Brüsszelből érkező kifizetések. Az EU 2021-es költségvetését nem veszélyezteti a vétó, mert megállapodás híján kisebb-nagyobb eltéréssel az idei kifizetéseket prolongálhatják a következő évre, de a helyreállítási alaphoz szükséges 750 milliárd eurós hitelfelvétel teljesen meghiúsulhat. Egy magasrangú tagállami diplomata közlése szerint a következő lépésekről most már a legfelső szinten folynak egyeztetések az állam- és kormányfői testületet vezető Charles Michel, az Európai Bizottságot irányító Ursula von der Leyen és Angela Merkel német kancellár bevonásával, aki az EU Tanács soros elnöki tisztségét viselő Németország élén áll. Valószínű, hogy a téma napirenden lesz a 27 uniós vezető csütörtökön esedékes videokonferenciáján is, amelyet eredetileg a járványügyi intézkedések egyeztetése céljából hívtak össze. EU-források lapunknak azt mondták, a hétfői ülésen mind a soros elnökség, mind az Európai Bizottság képviselője úgy fogalmazott, hogy a vétók nyomán „súlyos következmények” fenyegetnek. A magyar nagykövet a kifogásokat sorolva azt hangsúlyozta, hogy a jogállami rendelet nincs összhangban az EU szerződésével, a szankciókat kiváltó feltételek homályosak és az érintett tagország nem élhet a jogorvoslat lehetőségével. A vitában kevesen kértek szót, és nem minősítették a budapesti, illetve a varsói véleményt, egyedül a szlovén nagykövet mutatott némi megértést a két ország álláspontja iránt. A Népszava által megkérdezett európai parlamenti, illetve tanácsi illetékesek nem látnak lehetőséget a hosszú heteken át egyeztetett döntések érdemi módosítására. A jogállami szabályrendszer felpuhítását a képviselő-testület ellenzi, Orbán és Morawievicki „megvásárlását”, vagyis a támogatások esetleges újraosztását a tagállamok többsége. Korábban a magyar miniszterelnök is utalt rá, hogy a helyreállítási alapból Magyarország esetleg kiszállna, ebben az esetben a többi ország kormányközi alapon összefoghatna a járvány következményeinek enyhítését célzó gazdasági alap létrehozására. Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben is felmerült ez a lehetőség, és a döntéshozók rendkívül bonyolultnak ítélték.

Weber: Aki tiszteletben tartja a jogállamot, annak nincs mitől félnie

A magyar és a lengyel kormány „kitalált ellenséget” kreál, amikor elutasítja, hogy a jogállam tiszteletben tartása az uniós kifizetések feltétele legyen – reagált a nagyköveti ülésen történtekre Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető közleményében. Szerinte a jogállami vita nem egy országról, nem keletről vagy nyugatról szól. Aki tiszteletben tartja a jogállamot, annak nincs mitől félnie. „Ha Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski le akarja állítani a támogatásokat, akkor ezt meg kell magyarázniuk a dolgozók és vállalkozók millióinak, a polgármestereknek és a diákoknak, a kutatóknak és a gazdálkodóknak, akik mind számítanak ezekre a forrásokra” – tette hozzá.

Biden bandája megkerüli Trump tiltását

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.16. 18:00

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A napokban közvetlenül a vakcinákat kifejlesztő cégekkel fognak tárgyalni arról, hogy mikortól lehet számítani az oltóanyag tömeggyártására és miképpen kell megszervezni annak elosztását.
Joe Biden választási győzelme csak a kezdete az amerikai megosztottság enyhítésének – nyilatkozta Barack Obama a BBC-nek. A volt elnök új könyvének megjelenése alkalmából interjúk sorát adja. Szerinte óriási feladat lesz meghaladni az „őrült összeesküvés-elméletek” kultúráját, amely a négy évvel korábbihoz képest is súlyosbította az ország megosztottságát. A tendencia visszafordításához pedig többre lesz szükség egyetlen négyéves elnöki ciklusnál és a feladatot nem is lehet csak a politikusokra bízni. Előbb a polgároknak kellene megállapodniuk az alapvető tényekben, hogy utána megvitathassák, mihez kezdjenek velük.
Barack Obama nagy reményeket fűz a fiatal nemzedékhez, amely szerinte nagyon értelmesen áll a problémákhoz. Az új generációnak szerinte meg kell értenie, hogy a világ meg tud változni és érdemes bekapcsolódni a megváltoztatásába. Ami Donald Trumpot és híveit illeti, ez a derűlátás egyelőre alaptalannak tűnik. A bukott elnök továbbra is saját győzelméről szóló internetes üzenetekkel tüzeli táborát. Az állítólag több tízezer embert, köztük veterán katonákat és rendőröket tömörítő Eskütartók nevű, magát milíciának hívó mozgalom alapítója, Stewart Rhodes a hétvégi Trump-párti tüntetésen Washingtonban azt nyilatkozta, hogy a maguk részéről semmisnek fogják tekinteni Joe Biden elnökként hozott intézkedéseit, s ellenállnak, ha azokat rájuk akarnák kényszeríteni. A Fehér Házat a választás óta csak a golf kedvéért elhagyó Donald Trump pontosan ezekre az érzelmekre játszik rá, amikor az eddigi sorozatos kudarcok ellenére újabb, a választások tisztaságát kétségbe vonó beadványokkal bombázza a bíróságokat. Jogi csapatának koronavírus-fertőzés miatt kieső vezetője helyére a hétvégén saját ügyvédjét, Rudy Giulianit állította. A hírre leköszönt az eddig szintén Trump ügyeiben eljáró, szakmai körökben elismert John Dowd védőügyvéd. Az ország legnagyobb problémája azonban nem a már eldőlt elnökválasztás, hanem a gyorsuló járvány: hat nap alatt több mint egymillió amerikai kapta el a Covid-19-et. Az államok kormányzóinak többsége pártállásra való tekintet nélkül egyre szigorúbb egészségügyi intézkedéseket vezet be. A Fehér Házból azonban nyíltan szítják az ellenállást. A Trump fő járványügyi tanácsadójává előlépett Scott Atlas radiológus egyenesen felkelésre biztatja a michiganieket, miután az állam kormányzója vasárnap bejelentette, hogy három hétre bezárnak az egyetemek, az iskolák és az éttermek. Scott erre azt írta ki az internetre, hogy ennek csak akkor lesz vége, ha az emberek fellázadnak. A megválasztott elnök csapata ebben a légkörben is nyugalmat áraszt. Mivel a kormányzati szervek Trump tiltására továbbra is elzárkóznak az együttműködéstől, Biden emberei a napokban közvetlenül a vakcinákat kifejlesztő cégekkel fognak tárgyalni arról, hogy mikortól lehet számítani az oltóanyag tömeggyártására és miképpen kell megszervezni annak elosztását. Biden és Harris később ismerteti gazdasági elképzeléseit.