Visszasírják Havelt a csehek

Nem is csoda, szükségük is lenne az embereknek egy integráló politikai személyiségre.

Sosem ünnepelték ilyen szokatlan módon az 1989-es bársonyos forradalom évfordulóját Csehországban. A járvány nyomán elrendelt kijárási korlátozások miatt ezúttal nem voltak nagyobb megemlékezések, Andrej Babis miniszterelnök meg is jegyzete, mostanság a „korlátozott szabadság” időszakát élik át. Emlékeztetett arra, hogy a bársonyos forradalomnak köszönhetően utazhatnak szabadon az emberek a világban, ez hozta el a véleménynyilvánítás szabadságát és egy más sor vívmányt. Mint fogalmazott, ha Belaruszra tekintenek, jól látják a régi és a mai világ közötti különbségeket. A cseh miniszterelnök megjegyezte, a mostani helyzet ellenére az ország kilátásai igen kedvezőek.

Jó hír a kormányfő számára, hogy a Kantar ügynökség szerint pártja, az Ano három százalékot erősödött az utóbbi évek mélypontjának számító 24,5 százalékos támogatottághoz képest, igaz, sem a koalíciós partner szociáldemokraták, sem a kabinetet kormányon kívülről támogató kommunisták nem kerülnének be a következő parlamentbe. A legtöbbet a Kalózpárt erősödött, amely már 21 százalékon áll, igaz, a jobboldali ellenzéki pártok aligha szövetkeznének vele egy új választás után.

Andrej Babis derűlátását sokan nem osztják. Bár a fertőzések napi száma a korlátozásoknak köszönhetően csökkent, most is meghaladja az ötezret, illetve 6416-an vesztették életüket. Az egymillió főre jutó halálozások tekintetében az ország a 23. a világon az igen jól kezelt első hullámmal együtt számolva, igaz, arról kevesebb szó esik a külföldi lapokban, hogy e tekintetben Magyarország csak 15 hellyel marad el a csehek mögött, szintén az első hullám adataival együtt.

Prágában manapság sokan gondolnak vissza némi nosztalgiával a bársonyos forradalom időszakára függetlenül attól, hogy az ország az uniós csatlakozás nagy nyertesei közé tartozik és az egy főre jutó GDP tekintetében messze megelőzi mindegyik visegrádi társát. Egyre többen vélik úgy, olyasvalakire lenne szüksége az országnak, mint amilyen a bársonyos forradalom vezéralakja, Václav Havel volt, aki 1989-2003 között állt az ország élén. Bár az Charta ’77 ellenzéki politikai nyilatkozat egykori aláírójának is meg volt a maga ellenzéke, főként az egykori miniszterelnök, majd elnök Václav Klaus személyében, a 2011-ben elhunyt Havel olyan tekintéllyel rendelkezett mind bel- és külföldön, hogy bírálói úgyszólván labdába sem rúghattak.

Nem meglepő módon a Stem ügynökség felmérése szerint a csehek Havet tartják a kommunizmus bukása utáni legjobb elnöknek, a második helyen Klaus áll és csak a harmadikon a 2013 óta az államfői székben ülő, második mandátumát töltő Milos Zeman.

A felmérés szerint megkérdőjelezhetetlennek tekinthető Havel első helye, hiszen 58 százalék tartja a legjobb államfőnek és mindössze 13 a legrosszabbnak. Minden társadalmi csoport egyetért abban, hogy Havelnak nem volt párja, s ami különösen érdekes, a teljesen más ideológiát képviselő, Oroszországhoz és Kínához húzó Zeman elnök szavazóinak egyötöde szerint sem kérdés, hogy a híres író volt a legjobb elnök. Václav Klaus messze Havel mögött áll a második helyen, mivel a megkérdezetteknek 13 százaléka vélekedett az ő elnökségéről a legpozitívabban és 10 százalék a legnegatívabban. Klaus rendkívül megosztó személyiség volt, az euroszkeptikusok szószólója, akit ma is szívesen idéznek az Unió-ellenes erők Csehország határain belül és kívül. Így például azt az általa előszeretettel ismételgetett kijelentését, miszerint az EU még a Szovjetuniónál is rosszabb. A felmérés szerint Klaus elnökségére elsősorban a nacionalisták emlékeznek vissza a legszívesebben. Bár a harmadik helyezett Milos Zeman elnökségének megítélése jobb Klausénál (16 százalék), őt is utasítják el a legtöbben (50 százalék). Az államfőtől az utóbbi egy évben sok hatvan év feletti pártolt el feltehetően azért, mert a járvány első hulláma idején feltűnően kevés fellépést vállalt, s nem támogatta az idősebbeket a legnehezebb időkben. Zemant a kommunisták szavazói támogatják leginkább.