Előfizetés

Csak a finisben kezdett egyeztetni a kormány

Danó Anna Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.18. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A törvénnyel bevezetett új jogviszony számos pontja elfogadhatatlan az egészségügyi dolgozók számára.
November 18-ig kell megjelenniük az egészségügyi szolgálati jogviszony részleteit szabályozó kormányrendeleteknek, a kormány azonban csak kedden, az utolsó órákban kezdett ezekről egyeztetni. Mint emlékezetes: a törvénnyel bevezetett új jogviszony számos pontja elfogadhatatlan az egészségügyi dolgozók számára.
Keddre Pintér Sándor belügyminiszter szokatlan módon a pártokat hívta konzultálni a kiadásra váró rendeletről. (Mint arról kedden beszámoltunk, a kabinet több ponton engedne a korábbi tervekhez képest. A másodállások engedélyezésének kötelezettségét például 2023-ra tolnák ki, a kirendelés ideje pedig a korábbi két év helyett évi legfeljebb 100 nap lenne.) A pártok közül Demokratikus Koalíció (DK) nem fogadta el a meghívást a tegnapi tárgyalásra, mondván ezek olyan szakmai kérdések, amelyekről az egészségügyi érdekvédőkkel kell egyeztetni. A találkozón részt vett Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, Latorczai Csaba, a humán tárca közigazgatási államtitkára, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője.

– Pintér Sándor miniszter érzékelhetően nem politikai, hanem szakmai kérdésként kezelte az orvosok jogállásáról szóló rendelet tartalmi egyeztetését, ami ritka gesztus kormánytagok részéről – számolt be a Népszava kérdésére a találkozóról Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. Lukács László jobbikos képviselő arra is látott fogékonyságot, hogy méltányolják a kamara átvezénylés korlátozásával kapcsolatos igényeit. Ugyan az ellenzéki pártoknak nincs ráhatásuk a folyamatra, de az egyeztetésen javaslatokat tehettek – mondták a megkérdezett képviselők. Szabó Tímea azt szorgalmazta például hogy a szakápolók és más szakdolgozók helyzetét is rendezze a kormány, ha már rendszerszintű átalakításokat kezdeményeztek.
Az utolsó pillanatban meghívást kapott az eredetileg politikainak szánt egyeztetésre a Magyar Orvosi Kamara is. A szervezet továbbra is aggályosnak ítéli a kirendeléssel kapcsolatos pontokat, bár a rendeletben - a törvényben leírt kétszer egy év helyett - már csak évi 100 nap szerepel. Ám ez még mindig több az elfogadhatónál: a kamara számára A Munka törvénykönyvében szereplő 44 nap az irányadó. Kincses Gyula, a köztestület elnöke azt is javasolta, hogy a jogalkotó még ne döntsön arról, mikor kezdődik a másodállások engedélyezése. (A kormány 2023-as időpontot jelölt meg.) Ehelyett gyűjtsék a tapasztalatokat, és csak ezek alapján döntsék el, miként akarják a magán- és a közellátást szétválasztani. A kamara elnöke jelezte, hogy észrevételeiket írásban is hamarosan eljuttatják a belügyi tárcának. Szerdára a rendelet megjelenésének napjára egyeztetést hirdetett Kásler Miklós minisztériuma is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumába várják az orvosi és a szakdolgozói kamara képviselőjét is, továbbá több szakszervezeti elnököt is: Cser Ágnest (MSZ-EDDSZ), Toma Lajost (MÖSZ) Szabad Zoltánt (MOSZ), Berki Zoltánt (OSZSZ), Soós Adriannát (FESZ), valamint Prókay Évát (EDSZSZ). A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos viták aligha zárulnak le a szerdai egyeztetéssel, valamint a végrehajtási rendeletek megjelenésével. Kedden ugyanis közzétette honlapján az orvosi kamara azt a pályázatot, amelyben jogászt keres alkotmánybírósági beadvány készítésére. Ezzel a 2020. évi C. számú, azaz a szolgálati jogviszonnyal foglalkozó törvénnyel kapcsolatos kifogásaikat igyekeznek érvényesíteni.

Nő a fertőzöttek és a kórházban kezeltek száma

A járvánnyal foglalkozó kormányzati portál kedden reggel közzétett adatai szerint 5203 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Elhunyt 91 „többségében idős, krónikus beteg”. A halálos áldozatok száma így száma 3281-re emelkedett. 7477 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 576-an vannak lélegeztetőgépen. Pápai György, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) orvosigazgatója levélben tájékoztatta a mentőszolgálat munkatársait a mentők fertőtlenítésére vonatkozó protokoll megváltoztatásáról. Az erről beszámoló hvg.hu információi szerint az intézkedés azzal magyarázható, hogy nincs már idő minden egyes Covid-pozitív beteg után ózonos tisztításra küldeni a mentőkocsikat. A portálnak küldött válaszában ellenben az OMSZ sajtószolgálata közölte: az ózonos fertőtlenítést csak kiegészítő módszerként használták, a rendszeresített fertőtlenítőszerekkel végzett fertőtlenítés is elegendő önmagában. 

Orbánékat rábeszéléssel szelídítenék meg

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.18. 06:00

Fotó: EUROPEAN UNION
Az EU vezetői első körben egy nyilatkozattal próbálnák megnyugtatni a vétózó magyar és lengyel kormányt, de a válság decemberig elhúzódhat.
Az Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanácsot ebben a félévben elnöklő Németország kész írásos nyilatkozatot adni Magyarországnak és Lengyelországnak arról, hogy a jogállami feltételeket tartalmazó rendelet nem sérti egyetlen ország szuverenitását és a nemzeti, valamint az európai hatáskörök egyensúlyát. Sajtóhírek szerint az uniós intézmények egyelőre így próbálják “megszelídíteni” azt a két tagállamot, amely nem adja beleegyezését a közösség 1800 milliárd eurós pénzügyi tervének megvalósításához a közösségi pénzek elköltésének kilátásba helyezett jövőbeni ellenőrzése, a jogállami fék miatt.   Az Európa-ügyi miniszterek keddi nyilvános vitájában a tárcavezetők többsége hangsúlyozta, katasztrofális következményekkel járna, ha a pandémia második hullámában nem érkezne meg vagy sokat késne a pénzügyi segítség. Ezzel egyidőben, de ettől függetlenül az Európai Parlament úgy döntött, napirendre veszi a magyar kormánypárti média befolyásszerzésének ügyét a Balkánon.      Johannes Hahn költségvetési biztos az Európa-ügyi miniszterek keddi videokonferenciáján közölte: az Európai Bizottság garantálja, hogy a jogállam érvényesítését, az uniós költésekhez kapcsoló rendelet előírásait mindenkor pártatlanul és a tényekre támaszkodva fogja alkalmazni, mentesen bármilyen ideológiától. A testület jövőre iránymutatásokban fogja tisztázni a jogszabály gyakorlatba való átültetésének részleteit. 
A magyar és a lengyel vétó miatt kialakult válság megoldásáról minden szinten intenzíven egyeztetnek a tagállamok. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kérésére a téma felkerült az uniós vezetők csütörtöki videokonferenciájának a napirendjére. De brüsszeli várakozások szerint az igazság pillanatára az állam- és kormányfők decemberi 10-11-ikén esedékes csúcstalálkozójáig kell várni. Az Európa-ügyi miniszterek keddi nyilvános vitájában a tárcavezetők szinte mindegyike kiállt a jogállami mechanizmus mellett, sürgette a jogszabályok jóváhagyását és sajnálkozott amiatt, hogy nem sikerült egyhangú támogatást szerezni az elfogadásukhoz. Enzo Amendola olasz miniszter azt mondta, aki tiszteletben tartja a jogállamot, annak nincs félnivalója a készülő rendelettől.    Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy “az uniós szerződést megkerülő” jogállami szabályrendszer egyértelmű célpontja Magyarország, amelyet jó ideje "ideológiai alapon próbálnak megbüntetni". A politikus szerint a kilátásba helyezett intézkedések önkényesek és az eljárásból hiányoznak a megfelelő jogi garanciák. Varga végül azt mondta, “örülhetünk, hogy nem egy olyan rendszerben élünk, amely az ideológiai elhajlást szankcionálja még akkor is, ha nem történt törvénysértés”. Michael Roth német külügyi államtitkár a soros EU elnök képviseletében zárszavában visszautasította, hogy bárki párhuzamot vonjon az Európai Unió és az önkényuralmi rendszerek közé. Konrad Szymański lengyel Európa-ügyi államtitkár kevésbé harciasan képviselte országa elutasító álláspontját, mint magyar kollégája. Szerinte minden problémát megoldana egy jobb kompromisszum a jogállami feltételrendszerről. A lengyel felvetésnek azonban nincs realitása, mert a hosszú tárgyalásokon összerakott pénzügyi csomagot senki nem akarja kinyitni. Az Európai Parlament és a tagállamok túlnyomó többsége ragaszkodik a jogállami szabályokról megszületett előzetes megállapodáshoz is. A 750 milliárd eurós járványügyi helyreállítási alapot rendkívül bonyolult lenne a két tagállam részvétele nélkül létrehozni, az 1100 milliárd eurós hétéves büdzsé tervezése pedig el sem kezdődhet addig, amíg hiányzik az EU27-ek egyhangú egyetértése.

Kicseleznék a vétót

Fura helyzet alakult ki az Európai Unióban azzal, hogy a magyar és a lengyel miniszterelnök belengette: megvétózza a következő hét éves költségvetést és a járvány gazdasági kárainak mérséklésére létrehozott alapot. Ugyanis Orbán Viktornak és Mateusz Morawieckinek nincs ezekkel szemben kifogása, a jogállami fékkel van problémájuk: ez az a rendelet, amely az uniós kifizetéseket a demokratikus értékek tiszteletben tartásához köti. Ám ezt a két kormányfő nem tudja stoppolni, hiszen – mint arról korábban a Népszava is beszámolt – jóváhagyásához elég az országok minősített többségének a beleegyezése. Amennyiben a jogállami elvek csorbulására kidolgozott szankciókat a következő hetekben a Tanács és a Parlament elfogadja, és kihirdetik az EU hivatalos lapjában, akkor jövőre hatályba is léphetnek. Kende Tamás nemzetközi jogász, az ELTE docense szerint nagy kérdés, hogy ezeket lehet-e alkalmazni az előző büdzséből kiutalt támogatások esetében is. Arról van szó ugyanis, hogy hiába jár le idén a támogatások hét éves ciklusa, a szabályok szerint a lekötött pénzeket még két évig folyósíthatják. Ráadásul az EU apparátusa sem áll le 2021-ben attól, hogy nincs új büdzsé: a hivatalnokok fizetése, az uniós pályázati pénzek, az Erasmus-ösztöndíjak is folyósíthatók, ugyanis főszabály szerint az idei költségvetés számaival menne tovább az EU. Erre alapozna az a Brüsszelben keringő felvetés is, amelyről a 444.hu írt kedden: e szerint felesleges alkudozni Orbánékkal, hagyni kell őket vétózni, majd a hatályba lépő jogállami rendeletet be lehet vetni 2021-től a többieket sakkban tartó lengyel-magyar páros ellen. S ahogy korábban a görög válságkezelő csomag esetében, úgy a járványügyi helyreállítási alapnál is ki lehet kerülni a vétózókat: a többi tagállam kormányközi megállapodás keretében állapodna meg róla. Ám Kende Tamás szerint ez a megoldás kétséges, távolról sem egyértelmű, hogy a jogállami rendelet alapján az előző hétéves költségvetésben szereplő összegeket is visszatarthatják-e. – Emiatt úgy gondolom, hogy nem jutunk el idáig, a végén lesz valamilyen megegyezés – mondta lapunknak a nemzetközi jogász. - Kósa András

Lecserélte helyetteseit a gödi polgármester

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.17. 22:16

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Balogh Csaba azzal magyarázta a döntést, hogy a két alpolgármester már rég elvesztette a bizalmát.
Felmentette két alpolgármesterét Balogh Csaba. Göd momentumos vezetője Facebook-oldalán jelentette be, hogy Fülöp Zoltán és Lőrincz László helyett mást bízott meg a feladattal. Balogh Csaba azt írta, hogy az alpolgármesterek pozíciója már nagyon régóta volt kérdés a gödi politikában. 
„Fülöp Zoltán és Lőrincz László rég elvesztette a bizalmamat, ahogy elvesztette a pár hónapja közölt közvélemény-kutatás adatai alapján a gödi választók bizalmát is. Úgy döntöttem, hogy nem hagyhatom, hogy akadályoztatásom esetén olyan személy legyen a helyettesem, akiről nem tudom elhinni, hogy jóhiszeműen és Göd érdekeit szem előtt tartva fogja ellátni a feladatát. Emiatt a mai naptól Fülöp Zoltánt és Lőrincz Lászlót felmentettem alpolgármesteri tisztségükből”

– indokolta döntését a polgármester.

Új alpolgármesterként Andrejka Zombort (Momentum) és Hlavács Juditot (Párbeszéd) nevezte ki.
Balogh Csaba tavaly október óta vezeti a települést, de a viták miatt szétszakadt az ellenzéki szövetség a képviselő-testületben. Balogh többször is megpróbálta leváltani helyetteseit, de nem kapta meg az ehhez szükséges többséget. November 4-től azonban a rendkívüli jogrenddel a képviselő-testületek jogkörei a polgármesterek kezébe kerültek.  A Magyar Hang információi szerint kedden testületi konzultáció zajlott, ezen került szóba az alpolgármesterek személyének kérdése. Fülöp Zoltán a lapnak azt mondta, ő maga semmilyen formában nem kapott értesítést a felmentéséről. Elmondása szerint még a konzultáció alatt kikerült a polgármester közösségi oldalára a bejelentés leváltásukról. Arra, hogy kíván-e jogorvoslattal élni, azt felelte, megvárja a döntésről szóló hivatalos határozatot. Balogh Csaba a Magyar Hangnak azzal magyarázta a felmentést, hogy elveszett a bizalom a két korábbi alpolgármesterrel szemben. Megjegyezte, hogy korábban a testületen keresztül is megpróbálta leváltani Fülöp Zoltánt és Lőrincz Lászlót, de nem járt sikerrel.
– A rendkívüli jogrend azért ad a polgármester kezébe jogköröket, hogy a települések számára szükséges döntéseket meghozza. Sok feladatot pedig az alpolgármesterek segítségével lehet ellátni. A döntést nem húzhattam tovább, nem tudni, hogy mikor lesz vége a veszélyhelyzetnek

– magyarázta.

Indoklása szerint a Facebookra azért írta ki döntését, mert azt szerette volna, hogy az ő narratívája jusson el az emberekhez. Idén nyáron a DK, az LMP, a Jobbik és a Fidesz képviselőiből álló többség július 31-én két hétre felfüggesztette Baloghot hivatalából. A felfüggesztés lejártakor augusztus 12-én a testület újabb 30 nappal meghosszabbította azt. Balogh Csaba bírósághoz fordult, amely megsemmisítette a testület döntését.