November 18-ig kell megjelenniük az egészségügyi szolgálati jogviszony részleteit szabályozó kormányrendeleteknek, a kormány azonban csak kedden, az utolsó órákban kezdett ezekről egyeztetni. Mint emlékezetes: a törvénnyel bevezetett új jogviszony számos pontja elfogadhatatlan az egészségügyi dolgozók számára.
Keddre Pintér Sándor belügyminiszter szokatlan módon a pártokat hívta konzultálni a kiadásra váró rendeletről. (Mint arról kedden beszámoltunk, a kabinet több ponton engedne a korábbi tervekhez képest. A másodállások engedélyezésének kötelezettségét például 2023-ra tolnák ki, a kirendelés ideje pedig a korábbi két év helyett évi legfeljebb 100 nap lenne.) A pártok közül Demokratikus Koalíció (DK) nem fogadta el a meghívást a tegnapi tárgyalásra, mondván ezek olyan szakmai kérdések, amelyekről az egészségügyi érdekvédőkkel kell egyeztetni. A találkozón részt vett Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, Latorczai Csaba, a humán tárca közigazgatási államtitkára, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője.
– Pintér Sándor miniszter érzékelhetően nem politikai, hanem szakmai kérdésként kezelte az orvosok jogállásáról szóló rendelet tartalmi egyeztetését, ami ritka gesztus kormánytagok részéről – számolt be a Népszava kérdésére a találkozóról Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
Lukács László jobbikos képviselő arra is látott fogékonyságot, hogy méltányolják a kamara átvezénylés korlátozásával kapcsolatos igényeit. Ugyan az ellenzéki pártoknak nincs ráhatásuk a folyamatra, de az egyeztetésen javaslatokat tehettek – mondták a megkérdezett képviselők. Szabó Tímea azt szorgalmazta például hogy a szakápolók és más szakdolgozók helyzetét is rendezze a kormány, ha már rendszerszintű átalakításokat kezdeményeztek.
Az utolsó pillanatban meghívást kapott az eredetileg politikainak szánt egyeztetésre a Magyar Orvosi Kamara is. A szervezet továbbra is aggályosnak ítéli a kirendeléssel kapcsolatos pontokat, bár a rendeletben - a törvényben leírt kétszer egy év helyett - már csak évi 100 nap szerepel. Ám ez még mindig több az elfogadhatónál: a kamara számára A Munka törvénykönyvében szereplő 44 nap az irányadó. Kincses Gyula, a köztestület elnöke azt is javasolta, hogy a jogalkotó még ne döntsön arról, mikor kezdődik a másodállások engedélyezése. (A kormány 2023-as időpontot jelölt meg.) Ehelyett gyűjtsék a tapasztalatokat, és csak ezek alapján döntsék el, miként akarják a magán- és a közellátást szétválasztani.
A kamara elnöke jelezte, hogy észrevételeiket írásban is hamarosan eljuttatják a belügyi tárcának.
Szerdára a rendelet megjelenésének napjára egyeztetést hirdetett Kásler Miklós minisztériuma is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumába várják az orvosi és a szakdolgozói kamara képviselőjét is, továbbá több szakszervezeti elnököt is: Cser Ágnest (MSZ-EDDSZ), Toma Lajost (MÖSZ) Szabad Zoltánt (MOSZ), Berki Zoltánt (OSZSZ), Soós Adriannát (FESZ), valamint Prókay Évát (EDSZSZ).
A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos viták aligha zárulnak le a szerdai egyeztetéssel, valamint a végrehajtási rendeletek megjelenésével. Kedden ugyanis közzétette honlapján az orvosi kamara azt a pályázatot, amelyben jogászt keres alkotmánybírósági beadvány készítésére. Ezzel a 2020. évi C. számú, azaz a szolgálati jogviszonnyal foglalkozó törvénnyel kapcsolatos kifogásaikat igyekeznek érvényesíteni.
