Előfizetés

Újabb fehér házi tisztségviselőket nevezett meg Biden

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.17. 20:56

Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Már az is tudható, kit szán kabinetfőnök-helyettesének.
Újabb leendő fehér házi munkatársakat nevezett meg Joe Biden, aki kedden közleményben jelentette be döntését. A demokraták elnökjelöltje, az elnöki tisztség várományosa – kampánymenedzserét, Jen O'Malley Dillont nevezte meg leendő kabinetfőnök-helyetteseként. A leendő kabinetfőnököt, Ron Klaint már a múlt héten megnevezte. A közlemény szerint Biden két régi tanácsadója, Mike Donilon és Steve Richetti szintén helyet kap majd a Fehér Ház tanácsadói csapatában. Cedric Richmond louisianai demokrata párti képviselőt, aki a választási kampány országos társelnöke volt, az elnöki hivatal főtanácsadójának szeretné Joe Biden. A november 3-án tartott elnökválasztások hivatalos eredményeit még nem hitelesítették, ezért nem hirdették ki, mivel Donald Trump elnök és jogászcsapata öt tagállamban perkeresetet indított. Ezek egy részét feltételezett választási szabálytalanságok miatt kezdeményezte, egy részének célja pedig az, hogy ne hitelesítsék az adott tagállamban választási eredményt. Miközben több közszereplő és elemző szerint a perek nem hoznak majd eredményt és az elnöknek tovább kellene lépnie, mások arra figyelmeztetnek, hogy Donald Trumpnak szintén joga van tisztáznia a felmerült kétségeket, miként tette azt a 2000-ben tartott elnökválasztás után Al Gore, a demokraták akkori elnökjelöltje. Kristi Noem dél-dakotai kormányzó néhány nappal ezelőtt az ABC televíziónak adott interjújában amellett érvelt, hogy a Trumpra szavazó csaknem 71 millió amerikainak és az elnöknek is meg kell adni ugyanazt a lehetőséget, amit annak idején megkapott Al Gore is. Hasonlóképpen nyilatkozott egy hétfő este, a Fox televízió által rendezett kerekasztal-vitában Ken Starr, republikánus volt ügyész is, aki annak idején a Bill Clinton elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás (impeachment) ügyésze volt. Starr nagyon fontos folyamatnak minősítette a pereket, és úgy fogalmazott: „a mi rendszerünk az ellenőrzésen alapszik. Hagyjuk akkor működni ezeket az ellenőrző mechanizmusokat”. Emlékeztetett arra is, hogy 2000-ben Al Gore 37 napig pereskedett, mielőtt az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság George W. Bush javára döntött. A Fehér Házból kiszivárgó hírek szerint egyébként már Trump is tudja, hogy a játszmának vége. Az eredmény tagadása a jövője szempontjából fontos: egyben akarja tartani híveit, akikre támaszkodva továbbra is markáns szerepet játszhat az amerikai jobboldalon.

Nem sietik el a békét Líbiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.17. 20:55

Fotó: FETHI BELAID / AFP
Felemás eredménnyel zárult a nemzetközileg elismert líbiai kormány és a lázadók egy hétig tartó politikai párbeszéde Tunéziában.
Stephanie Williams, az ENSZ ügyvivő líbiai különmegbízottja áttörésként értékelte, hogy a delegációk megállapodtak a parlamenti- és elnökválasztások időpontjáról; a tervek szerint a szavazást 2021. december 24-én, a líbiai függetlenség ünnepnapján rendezik meg. A küldöttek viszont nem jutottak dűlőre abban a cseppet sem elhanyagolható kérdésben, hogy addig kik vezessék az országot. “Nem lehet egy tíz éve tartó konfliktust egyetlen hét alatt megoldani” - magyarázta Stephanie Williams, aki azt ígérte, hogy a delegáltak a héten még egyszer, virtuálisan összeülnek és tárgyalni fognak az egységkormány tagjainak kiválasztásáról. A szembenálló feleknek többek között az elnöki tanács vezetőjének és a kormányfőnek a személyéről kellene megegyezniük. Jelenleg mindkét posztot Fájez Esz-Szarrádzs tölti be, aki azonban már szeptemberben jelezte, hogy a békefolyamat megindulásával leköszön. Trónkövetelők akadnak bőven; bejelentkezett a pozíciókra például az ambiciózus Fathi Basaga jelenlegi belügyminiszter, aki az augusztusi kormányellenes tüntetések kapcsán nyíltan szembefordult Szarrádzssal és akkoriban azt híresztelték róla, hogy puccsra készül. Szintén versenyben van a remekül helyezkedő, Aguila Száleh is, a felkelők politikai vezetője, akinek kulcsszerepe volt a békefolyamatot elindító tűzszünet tető alá hozásában, melynek köszönhetően Líbia nemrég lekerült az EU szankciós listájáról is. Jó eséllyel pályázik még a tisztségekre Aref Ali Al-Najed, Líbia volt ENSZ-nagykövete, valamint az oroszbarát üzletemberként számon tartott Abdulhamid Al-Dabajba is, az állami befektetési és fejlesztési cég (LIDCO) vezetője. Vele kapcsolatban azonban olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy unokatestvérén keresztül megpróbálta lefizetni a tárgyalások résztvevőit: állítólag fejenként 200 ezer dollárt kenőpénzt ajánlott azért cserébe, hogy megszerezze támogatásukat. A küldötteken hatalmas felelősség, hogy körültekintően járjanak el a vezetők megválasztásakor, nehogy megismétlődjön az a forgatókönyv, ami a 2015-ös szkhírati megállapodást követte: akkor ugyanis hiába egyezett meg az országot uraló két rivális hatalom a rendezésről, a Szarrádzs vezetésével létrejövő egységkormánynak nem sikerült maga mögé állítania a kettészakadt Líbiát. Félő, hogy a jelenlegi békefolyamat kisiklásának a következménye újabb öt év polgárháború és instabilitás lehet, ami még kilátástalanabbá tenné a lakosság helyzetét.

Az ötödik vakcinagyártó céggel is megkötötte a szerződést az Európai Bizottság

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.17. 20:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A CureVac gyógyszercég júliusban 75 millió euró (26,2 milliárd forint) összegű hitelmegállapodást kötött az Európai Befektetési Bankkal a fertőző betegségek elleni oltóanyagok fejlesztésére.
Az Európai Bizottság kedden szerződést kötött a német CureVac gyógyszervállalattal az első körben 225 millió adag koronavírus elleni oltóanyag vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítását követően – derült ki a brüsszeli testület sajtóközleményéből. Az unió végrehajtó testülete előzőleg már négy gyógyszeripari céggel – AstraZeneca, Sanofi-GSK, Janssen Pharmaceutica NV, BioNtech-Pfizer – kötött megállapodást, és a CureVac után az amerikai Moderna biotechnológiai vállalattal is tárgyal. A CureVac gyógyszercég júliusban 75 millió euró (26,2 milliárd forint) összegű hitelmegállapodást kötött az Európai Befektetési Bankkal, az összeg a fertőző betegségek elleni oltóanyagok fejlesztésére irányuló munkát támogatta, köztük a koronavírus-fertőzés elleni oltóanyag kifejlesztését is. Az EU június közepén fogadta el oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt a vakcinagyártó cégekkel. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az oltóanyagot adományként felajánlják alacsonyabb és közepes jövedelmű országok számára, vagy átirányítják más európai országokba. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a keddi bejelentést követően azt mondta, „a bizottság eddig több mint 1,2 milliárd adag oltóanyagról gondoskodott azon kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, hogy méltányos hozzáférést biztosítson a biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokhoz, nemcsak az európai polgárok, hanem a világ legszegényebb és legkiszolgáltatottabb lakossága számára is”. E potenciális vakcinák többsége a klinikai vizsgálatok előrehaladott szakaszában van. 
– Reményeink szerint a biztató eredmények megerősítést nyernek az engedélyezés során, amelyet követően gyorsan bevethetők lesznek, segítve minket a pandémia leküzdésében

– fűzte hozzá.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos újabb mérföldkőnek nevezte a megállapodást az uniós oltóanyag-stratégiában, amely szavai szerint jól mutatja egy valódi európai egészségügyi unióban való együttműködés előnyeit. A CureVac a közlemény szerint úttörő szerepet tölt be egy, a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapuló, teljesen új oltóanyagtípus kifejlesztésében. E technológia lipid-nanorészecskék segítségével juttatja be a sejtekbe az mRNS-t. Az alapelv az mRNS molekula információs adathordozóként való alkalmazása, melynek segítségével az emberi szervezet saját maga tudja előállítani az egyes betegségek leküzdéséhez szükséges hatóanyagokat.