Előfizetés

Szijjártó milliós kerozinszámlája

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.19. 07:00

Fotó: Kékesi Donát / KKM
Két év alatt 35 órát repült a rendőrség helikopterével a külgazdasági és külügyminiszter 2 millió forintnyi üzemanyagot elégetve. A teljes költség a 9,5 milliót is elérheti.
Szijjártó Péter hét utazása során idén 18 órát és 15 percet, tavaly pedig szintén hét utazás alkalmával 16 órát és 44 percet töltött a Készenléti Rendőrség bőrüléses helikoptere, a MD 902 Explorer fedélzetén – közölte adatigénylésünkre válaszolva az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ehhez képest Pintér Sándor, a rendőrséget irányító belügyminiszter 2019-ben csak kétszer ült fel a gépre, és összesen hat órát repült, idén pedig egyáltalán nem vette igénybe még. Más kormánytag 2019-2020-ban – legalábbis az ORFK válaszadásáig – nem használta ezt a helikoptert. Ugyanakkor azt az Országos Rendőr-főkapitányság nem közölte, hogy mennyibe kerültek ezeket az utazások, mert a rendőrség nem dokumentálja külön-külön az egyes repülések konkrét költségeit. Azaz tételes elszámolás helyett úgynevezett göngyölt összegeket tartanak nyilván, amelybe az üzemeltetési-karbantartási költséget és a pilóták bérét is beleszámítják. Ám a rendőrség ezt a számot nem adta meg, mert úgy értelmezték a kérésünket, hogy erre nem vonatkozik az adatigénylésünk. Viszont az MD902 Explorer technikai leírása a gyártó honlapján fent van, ebből pedig kiderül, hogy a helikopter óránként 65 gallon, azaz 246 liter üzemanyagot fogyaszt. Mint Oletics Imrétől, a Fly4Less Kft. ügyvezetőjétől, gyakorló pilótájától megtudtuk, ezt a fogyasztási mutatót általában csak minimálisan, pár literrel befolyásolja a jármű által szállított súly, illetve a le- és felszállások száma – igaz, azt is hozzátette, hogy cégük nem üzemelteti ezt a típust, ilyet csak a Készenléti Rendőrség használ Magyarországon. Ugyanakkor az egyik közbeszerzési leírásból kiderül, hogy a Készenléti Rendőrség tavaly decemberben négyéves szerződést kötött a MOL-lal: 400 millió forintért mintegy 1,8 millió liter kerozint vásároltak. A Jet A1-néven is ismert üzemanyagot így literenként nettó 222 forintért szerezték be. Ezek alapján kiszámoltuk, hogy a külgazdasági és külügyminiszter idei repülései közel egymillió forintos kerozinköltséggel jártak, a tavalyi utak ára pedig megközelítette a 900 ezer forintot. Ez csak két év üzemanyag-számlája, bár a legmozgalmasabb két évé: a 24.hu értesülései szerint Szijjártó Péter az elmúlt öt évben hússzor vette igénybe utazásaihoz a rendőrség flottáját, ebből tehát tizennégyszer 2019-2020-ban.  Helikopterrel érkezett Belgrádba, de egy tolnai gyárlátogatásra és egy szekszárdi üzleti ebédre is így utazott. Legalább két alkalommal rendőrségi helikopterrel szállt le a Budapesttől légvonalban 17 kilométerre található Dunakeszin, ahol lakik. A repülések üzemanyag-költsége tehát öt év alatt több millió forintra rúghat; a számlát a hatóság, közvetve az adófizetők állják. Mindezt úgy, hogy a rendőrség korábban azt közölte, az MD902 Explorert nem politikusok reptetéséhez vette, hanem határvédelmi feladatok teljesítéséhez, tömegrendezvények biztosításához. Bár Szijjártó, illetve tárcája nem fizetett ezekért az utazásokért, szakmai körökből származó információink szerint egy ilyen adottságokkal rendelkező – két gázturbinás, 4-6 személy szállítására alkalmas – gépet 450-500 ezer forintos óradíjjal lehet kibérelni. Kérdésünkre Oletics Imre reálisnak nevezte ezt az árat, bár hangsúlyozta, hogy ennek az összegnek durván 60 százalékát a gépek üzemeltetési költségei (karbantartás, alkatrész-beszerzés, tárolás, üzemanyag és biztosítási díj) teszik ki, a maradék 40 százalék a helikoptert üzemeltető cégek haszna. Ha csak a 450 ezer forintos összeg 60 százalékával számolunk, mint repülési költséggel, akkor Szijjártó 2019-2020-as utazásai akár 9,5 millió forintba is kerülhettek. 

Orvosok jogállása: halasztást kértek a tárcától

D. A.
Publikálás dátuma
2020.11.19. 06:40

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI
Az érdekvédők szerint az új jogviszony - amelyet a tervek szerint januártól vezetnének be az állami egészségügyben - súlyosan korlátozná a munkavállalók egyéni, valamint kollektív jogait.
Az új szolgálati jogviszonyról szóló szabályozás életbeléptetésének elhalasztását kérték szerdán az egészségügyi szakmai képviseletek a humán tárcánál tartott érdekegyeztető megbeszélésen. Az egyeztetésen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Latorczai Csaba közigazgatási államtitkár képviselte a kormányt.
Az érdekvédők szerint az új jogviszony - amelyet a tervek szerint januártól vezetnének be az állami egészségügyben - súlyosan korlátozná a munkavállalók egyéni, valamint kollektív jogait. A legtöbb kifogás a kirendelési szabályokat, a másod- és mellékállások engedélyezését, valamint a képviseleti jogok korlátozását érinti. A jogalkotó elképzelése szerint a következő hat hétben kellene minden egészségügyi dolgozónak döntenie arról, hogy vállalja-e az új feltételeket vagy elhagyja az ágazatot. Az érdekvédők azért is kérték a halasztást, mert a jelenlegi járványhelyzetet alkalmatlannak tartják arra, hogy a dolgozók tájékozott és higgadt döntést hozzanak. Az új munkaszerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatokat kiosztani is nehéz, mert a gazdasági-műszaki területről is sokan betegek, karanténban vannak, a dolgozók egy részét pedig máshová vezényelték.
A több órás megbeszélés végén a kormány képviselői azt kérték, a szakmai képviseletek írják le a javaslataikat, és megígérték azt is, hogy egyeztetnek még. A szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtásának részletszabályait rögzítő kormányrendeleteknek – Kásler Miklós miniszter 18 ilyet ígért – november 18-ig kellett megjelenniük. Ezek közül csak egyet tettek közzé szerda estig, ez létrehozta az országos kórház főigazgató hivatalát. Ő lesz az állami egészségügyben dolgozó összes alkalmazott munkáltatója, kivéve azt a 40 intézményvezetőt, akinek a miniszter lesz a közvetlen főnöke. 

Csaknem száz áldozat egy nap alatt

 Kedden 4 290 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 156 949 főre nőtt a hazánkban beazonosított betegek száma. Kilencvenkilencen haltak meg, 7 499 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 581-en vannak lélegeztetőgépen. Müller Cecília országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint a betegek negyede már nem az idősek közül, hanem a 40-49 évesek közül kerül ki, a 65 év felettiek aránya 5 százalék, a 14 év alattiaké pedig 4 százalék. A Blikk közben arról értesült, hogy a Korányi kórházba kirendelt szakdolgozók több mint 60 százalékának nem utalták el az 50 százalékos Covid-többletjuttatást, ami a nagyobb terhelés és a veszélyesebb munkakörülmények miatt járna nekik. 

Orbán ellenállása szétverheti a V4-ek közösségét is

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.19. 06:00

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az Európai Parlament közleményt adott ki: nem puhítanak a jogállamiság EP által megfogalmazott feltételein.
„Nem tartom reálisnak, hogy a jogállamiság elvét teljesen kiiktassák az európai uniós pénzek felhasználásánál. Nem ez a megoldás” – szögezte le tegnap Ivan Korciok szlovák külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság kérdésében Szlovákia álláspontja eltér Magyarországétól és Lengyelországétól. A pozsonyi diplomácia vezetője a TASR szlovák nemzeti hírügynökséghez eljuttatott állásfoglalásában közölte: magyar és lengyel kollégájához fordul annak érdekében, hogy a két ország ne blokkolja a 2021–2027-es EU-költségvetés és az újjáépítési alap elfogadását. Nemrég Maria Kolikova szlovák igazságügyi miniszter tiltakozott az ellen, hogy magyar kollégája, Varga Judit a visegrádi országok közös kezdeményezéseként mutatta be a Magyarország által szorgalmazott V4 + professzori hálózatot és junior programot, és ezzel visszaélt a„V4-ek márkával”. Kolíková kiemelte, hogy Pozsony szerint egyáltalán nincs szükség arra, hogy a V4-ek különálló jogállamisági értelmezést készítsenek, szerinte a demokratikus alapelveket egységesen alkalmazni kell mindenhol, függetlenül attól, hogy Európa melyik régiójáról van szó. A cseh diplomácia vezetője is hasonló álláspontra helyezkedett a magyar-lengyel vétó kérdésében. Tomas Petricek szerdán a Prágai Európai Csúcstalálkozó elnevezésű videokonferencián reményét fejezte ki, hogy az EU költségvetést és a helyreállítási alapot érintő vita „nem hátráltatja majd az európai pénzek kifizetését az egyes tagállamoknak”. Időközben az Európai Parlament kiadott egy közleményt, miszerint nem puhítanak a jogállamiság feltételein.

A cseh külügyminiszter úgy fogalmazott, az Európai Unió nemcsak az egyes tagállamok közötti tranzakciókról szól, hanem az értékekről és az elvekről is, amelyek egyike a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása. Arról is szól szerinte, hogyan ellenőrizzük a közpénzek felhasználását. Az összes tagállam adófizetőinek a pénzéről van szó, a jogállamiság tisztelete a pénzük védelmét is jelenti. Csehország a jogállamiság elvét az Európai Unió egyik alapértékének tartja. A cseh diplomácia vezetője hozzátette: „A helyzet azt mutatja, hogy nem mindig érthetünk egyet visegrádi partnereinkkel. Csehország számára a német elnökség által elért kompromisszum teljes mértékben elfogadható”. Petricek optimista a megoldást illetően, mert mint emlékeztetett, Magyarországnak és Lengyelországnak is szüksége van a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményeinek kezelését szolgáló alapra. Ugyanakkor Janez Jansa szlovén miniszterelnök szerdán kiállt az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot a jogállami kritériumok miatt megvétózó Orbán Viktor mellett. Jansa hangsúlyosan nem a magyar-lengyel, hanem a „magyar” vétó védelmében írt levelet az Európai Unió vezetőinek. A magyar miniszterelnököt nyíltan csodáló és követő szlovén politikus levelében azt állította, hogy ha nem oldódnak meg a költségvetés körüli viták, több tagország is követheti Nagy-Britanniát az unióból kivezető úton. Jansa levele azonban távolról sem a hivatalos szlovén álláspontot tükrözi, koalíciós partnerei is elhatárolódtak annak tartalmától. A koalíciós társ kereszténydemokrata Új Szlovénia Néppárt (NSi) elnöke közölte: Jansa magánvéleményt nyilvánított a kérdésben, a szlovén kormány nem csatlakozott hivatalosan vétózó magyar-lengyel pároshoz. Jansa egyébként választási győzelmét nagymértékben annak a médiabirodalomnak köszönheti, amelyet jórészt Fidesz-közeli cégek támogatásával építettek ki. Az ügyletet az Európai Parlament is gyanúsnak ítélte és vizsgálni fogja.