Előfizetés

Újabb fideszes ment neki Parragh javaslatának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.19. 09:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Fürjes Balázs, a főváros fejlesztéséért felelős államtitkár ugyanakkor jóval visszafogottabban fogalmazott, mint ahogyan azt párttársa tette.
Nem az iparűzési adó felfüggesztését tartja a legjobb megoldásnak a kis-és középvállalkozások megsegítésére a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár. Fürjes Balázs az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának az a dolga, hogy megoldást keressen a problémákra. Hangsúlyozta, Parragh László javaslatát még nem tárgyalták, az írásos formában sem érkezett a kormány elé. 
Hangsúlyozta: megérti az iparkamarát és az önkormányzati vezetőket is, az iparűzési adót úgy felfüggeszteni, hogy az önkormányzatok ne kapjanak semmilyen kompenzációt, biztosan nem lehet. Ha pedig kompenzációról kell beszélni, akkor meg kell gondolni, biztosan ez lenne-e a legjobb megoldás

Parragh László javaslatáról korábban lapunk is beszámolt. A kamara elnök elképzelése szerint a kis- és középvállalkozások helyzetén úgy lehetne segíteni, ha két évre felfüggesztik az iparűzési adót. Ez az önkormányzatok amúgy is szűkös költségvetését vágná meg, ami ellen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár szintén kormánypárti polgármestere is felszólalt a napokban.

„És a gyerekek sem fagytak meg”

Vas András
Publikálás dátuma
2020.11.19. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Tízezrek gyűjtik az olcsó tűzifát Somogyban, miután az állami erdészet lehetővé teszi, hogy elvigyék a hátramaradt faanyagot. Ám sokan még ezt a nem túl magas összeget sem tudják előteremteni.
– Egy rókafarkú fűrész, egy bicikli és egy figyelő – mutatja, milyen felszereléssel és módszerrel dolgozik kint az erdőn a téli tüzelőt gyűjtő József. A Somogy megyei Kőkúton élő férfi sok más helybélihez hasonlóan két-három naponta, szürkületkor indul ki az erdőbe, ahol kidőlt vastagabb fákat keres és darabol kerékpár-kompatibilissé. – Ha ilyet nem találok, akkor keresek valami nem nemes fát, általában ecetet, s arról vágok le egy nagyobb ágat, vagy, ha kicsi még a fa, akkor kidöntöm. A "figyelő" József társát jelenti, aki azt kémleli, van-e a közelben erdész. Ugyanis a kőkúti férfi illegálisan szedi a tüzelőt, mert családja olyan szegény, hogy még azt a pénzt sem tudják előteremteni, mint amennyiért az erdészeti kitermelés során hátramaradt, földön fekvő faanyag legálisan megvásárolható. – Az éves fakitermelési tervünkben szereplő tűzifa mennyisége két részből áll, a termeltből, illetve a fakitermelések után visszamaradt faanyag lakossági fagyűjtéséből – magyarázza Bunevácz Győző, a szántódi erdészet ágazatvezetője. – Utóbbinál egy favágó brigád kidönti a fákat, a lakosság pedig jelentkezhet, hogy szeretné összegyűjteni és elvinni. Ilyenkor engedéllyel bejöhetnek az erdőbe, s a földön fekvő faanyagot összegyűjthetik. Nem kis mennyiségről van szó: a szántódi erdészet 14,8 ezer hektáros területén az idén 12-13 ezer, csak Törökkoppány környékén 1,8 ezer köbméter tüzelőt gyűjtöttek össze. - A környékről rengetegen élnek a lehetőséggel – jegyzi meg Erdman Imre a megyei állami erdészet, a Sefag szántódi erdészetének kerületvezetője. – Egy család egy év alatt 20 köbmétert gyűjthet, de átlagosan öt köbmétert visznek el, ami azt jelenti, hogy a törökkoppányi erdészkerület 2-300 famíliának, vagyis akár ezer embernek ad olcsóbb tüzelőt, a szántódi erdészet pedig úgy ötezer háztartásnak, vagyis több tízezer embernek. – A normál tüzelő köbmétere 23-26 ezer forint, fafajtától függően – mondja Bunevácz Győző –, a fagyűjtésnél viszont ennek csak a 20-40 százalékát, 5080-10200 forintot kell fizetni ugyanezért a mennyiségért. Sokan tudnak róla, de hirdetjük is, mert mindenki jól jár. A lakossági fagyűjtés nagyjából úgy működik, mint a gyümölcsösök „szedd magad” akciói: az erdészet a normál tüzelőárhoz képest jelentős engedményt ad, cserében viszont hatalmas segítség, hogy nem kell plusz munkaerőt foglalkoztatnia a területek megtisztításáért. A családok – gyakran az egész nagycsalád, vagyis akár 20-25 ember – jellemzően hétvégenként dolgoznak. Régi Uazokkal, esetleg maguk barkácsolta szállítójárművekkel araszolnak az erdei utakon. A területüket a kerületvezető erdész jelöli ki, s két hónapjuk van, hogy megtisztítsák az erdőrészüket. – Nagyjából harminc kilométeres sugarú körből jönnek, sokan még Tolnából is – állítja Erdman Imre. – Persze nem az idei télre gyűjtenek, hanem mindig a következő esztendőre, hiszen ki kell száradnia a fának, különben óriási az energiaveszteség. Gájer Attila is már a jövő évre gyűjt, igaz, amilyen kemény telet ígérnek a meteorológusok az idénre, elképzelhető, hogy a fűtési szezon végén hozzá kell nyúlnia a hétvégenként szorgos munkával összeszedett fához. Anyjával rendre egy Uazzal vergődik át a sáros erdei úton a megyehatáron túli Szakcsról, a strapabíró szovjet kisteherrel az erdőszélre hordják a fát, ahol – amikor végre összegyűlik a tervezett 12 köbméternyi tűzifának való –, nagy teherautóra pakolják. – Imádjuk az erdőt, rengeteget szoktunk kirándulni, így könnyebben éljük meg a munkát is – magyarázza. – Szombatonként, néha vasárnap is jövünk, bő egy hónap alatt tisztítjuk meg a kijelölt területünket. – A 12 köbméter elég egy télre – mondja anyja, Rózsa. – Semmivel sem rosszabb minőség a gyűjtött fa, mint amikor megveszi az ember a tüzelőt az erdészettől, viszont így, hogy magunk szedjük össze, jóval olcsóbb. Nagyjából 300 ezer forint lenne nekünk a normál tűzifa, így viszont kevesebb, mint százezerből megússzuk. Akadnak viszont, akik még ennek az összegnek a töredékét sem tudják előteremteni. A halmozottan hátrányos helyzetű belső-somogyi falvakban élők a települések közötti hatalmas erdőségekben az ingyenes tűzifát látják. – Ha minden helyiséget ki akarok fűteni, akkor kellene vagy tíz köbméter fa – állítja a szintén kőkúti Ferenc. – Ami még a rosszabb minőségű tűzifából is több, mint 200 ezer forint a tüzépen. A havi bevételünk viszont 124 ezer forint, van négy gyerek, azaz örülök, ha normálisan fel tudom őket öltöztetni, s enni kapnak. Kapunk az önkormányzattól szociális tűzifát, az elég másfél hónapra, a többit pedig adja az erdő. Egyszerre sohasem hozok sokat, hiszen nem mindegy, hogy egy utánfutónyi fával kapnak el, vagy csak egy vastag ággal. Csak a földről szedem össze, ami másnak úgysem kellene. Persze van rizikója: ha lebukom, akkor ez lopásnak számít. Az elmúlt években kétszer kaptak el, ha így nézem, megéri, hiszen befizettem hatvanezret, de így is spóroltam három év alatt félmilliót. És a gyerekek sem fagytak meg…

Erős jogosítványokat kapott az új országos kórház főigazgató

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.19. 07:17
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Jenei Zoltán, az új országos kórház-főigazgató – derül ki a szerda este nyilvánosságra hozott Magyar Közlönyből.
Jenei Zoltán, az új országos kórház-főigazgató – derül ki a szerda este nyilvánosságra hozott közlönyből. A közgazdász végzettségű új egészségügyi csúcsvezető idén szeptemberig két cikluson át dolgozott a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként. Korábban főrendőr, dandártábornok is volt, Somogy megyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként állt már az állam szolgálatában. Most ő lesz a vezetője és a munkáltatója az állami egészségügy alkalmazottainak, kivéve a kórházi intézményvezetőket, akiké az egészségügyért felelős miniszter. Hivatalának feladata lesz egyebek mellett az egészségügyi ellátórendszer működésének figyelemmel kísérése, a felülvizsgálatát érintő stratégiai kormányzati döntések megalapozása, melynek keretében közreműködik az egységes és átlátható új nemzeti egészségügyi irányítási rendszer kialakításába. A kinevezése előtt egy nappal korábbi közlönyből derült ki, hogy a vészhelyzetre hivatkozva új tisztségéhez igazították az egészségügyi ellátórendszer működtetésének szabályait. Eszerint az országos kórház-főigazgató hagyja jóvá a hozzátartozó intézmények költségvetését, hozzátartoznak majd a kapacitásmódosítások, az intézmények működési feltételeit meghatározó dokumentumok (különösen szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv) jóváhagyása. ( Ezek egy része eddig a szaktárca feladatai voltak.) Jenei Zoltánhoz került az intézmények szakmai fenntartó felelősség is, így például ő hagyja majd jóvá egészségügyi ellátási szerződéseket, kezdeményezhet a kapacitás átcsoportosításokat, s módosíthatja azt is, hogy egy-egy intézménynek mekkora legyen az ellátási területe, és milyen gyógyító feladatokat láthat el. Lényegében a jogosítványaival a teljes ellátórendszert átszabhatja. Posztjával szigorú pénzügyi felügyeletet is gyakorol a kórházak felett, így az E-Alapból származó bevételek költéséhez is az ő hozzájárulása szükséges. Arról, hogy mindez hogyan működik majd egy későbbi kormányrendelet határozza majd meg.