Előfizetés

Klímafeltételeket szabnak Orbánék

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.25. 07:00

Fotó: Moritz Vennemann / AFP / Picture-Alliance
Magyarország elvben támogatja, hogy az EU 2030-ra 1990-hez képest ne 40, hanem 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, de csak azután, hogy magára nézve az összes tagállam vállal legalább 40 százalékot.
Magyarország partner az Európai Bizottság ama javaslata kapcsán, hogy az unió a jelenlegi tervekkel szemben 2030-ra 1990-hez képest ne 40, hanem 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki - közölte a parlament fenntartható fejlődési bizottságának tegnapi ülésén Rábai Mónika, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikai főosztályvezetője. Ennek ugyanakkor feltételéül támasztják, hogy 2030-ra a tagországok mindegyike egyértelműen vállaljon 1990-hez képest legalább 40 százalékos szennyezés-mérséklést. A főosztályvezető nem számszerűsítette, hogy Magyarország mennyire módosítaná eddigi, 40 százalékos vállalását, de bírálta a bizottsági javaslat kidolgozatlanságát. Pedig az idő sürget: az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács decemberben tervez végső döntést hozni. A - tavaly év végén a magyar kormány által is vállalt - fő, közös cél, hogy 2050-re az EU egyáltalán ne bocsásson ki üvegházhatású gázokat. A kabinet egyetért az erőfeszítés-fokozás szándékával annak érdekében, hogy az ehhez szükséges beruházások ne 2040-2050-re torlódjanak. Rábai Mónika megemlítette, hogy az Európai Parlament 60 százalékot javasolt. A főosztályvezető indoklásában némiképp csúsztatva úgy fogalmazott, nálunk "rövid növekedés után" 2018 óta ismét csökken a szén-dioxid-kibocsátás. 2013 és 2018 között ugyanakkor nagyságrendekkel ütemesebben nőtt a szennyezés az azóta mért néhány tizedszázalékos csökkenéshez képest. Felvillantotta azt az ábrájukat is, hogy Magyarország az EU-n belül az 1990 óta mért kibocsátás-csökkentés terén eddig viszonylag jól áll, bizonyítandó egyes tagállami ígéretek megbízhatatlanságát. Az ábra kapcsán ugyanakkor nem hagyható szó nélkül, hogy "éllovasai" mind volt szocialista országok, azt az érzetet erősítve, hogy javulásuk sokkal inkább iparuk rendszerváltások utáni összeomlásának, semmint környezetvédelmi erőfeszítéseknek tudható be. Míg az EU honlapján a tagállamok 1990-es alapú kibocsátás-csökkentési vállalásairól összesítő táblázatot nem leltünk, egy tavalyi uniós közlemény idézi az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, amely a jelenlegi erőfeszítésekkel 30, de még az ígéretek tükrében is csak 36 százalékos EU-átlagos jósolt 2030-ra. Ebben dicsérik a többletvállalást tévő Görögországot, Portugáliát és Svédországot. De nyolc, ilyen ígéretet tévő tagállam körében Magyarország is kap egy kedves megjegyzést. A "rendszerváltás-hatást" kiküszöbölő, 2005-ös alapú kibocsátás-csökkentési uniós összevetésben viszont - más keleti tagállamokkal együtt - 7 százalékkal már a negyedik legrosszabbul állunk. A fenntartható fejlődési bizottság alelnöke, a fideszes Bencsik János - egységes bizottsági véleményként - támogatta az indítványt, elutasítva, hogy az Európai Tanács a 2030-2050 közötti kibocsátás-csökkentésekkel kapcsolatos jogokat az Európai Bizottságnak adjon át. Az előterjesztővel együtt támogatta, hogy a támogatások és elvárások szintjén Brüsszel vegye figyelembe a tagállamok egy főre eső GDP-jét. Így elvetették a lakosságot érintő karbonadó tervét is. Mindebből levonható, hogy a magyar kormány álláspontja sokkal kifinomultabbá vált azóta, hogy Orbán Viktor egy szeptemberi esszéjében "abszurditásig emelt klímacélokkal" vádolta meg Brüsszelt.

Egyáltalán nem emelnék a minimálbért a munkaadók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.11.24. 16:50
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Teljesen elúszhat a jövő évi minimálbéremelés, a munkáltatók legalábbis nem látnak lehetőséget a kötelező legkisebb fizetések növelésére. A szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének.
Nem látnak lehetőséget a minimálbér jövő évi emelésére a munkáltatók, a szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének elérni – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi ülésén. Az online egyeztetésen a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek mellett  Palkovics László, innovációs miniszter is részt vett, ám hivatalos kormányzati álláspontot nem közölt a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban. Tavaly és idén a kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 8-8 százalékkal nőtt a minimálbér és a szakképzetteknek fizetendő garantált bérminimum: előbbi jelenleg bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forint.  Az idei 8 százalékos béremelést a munkaadók úgy fizették ki, hogy azt feltételezték: a termelékenység, az infláció és a járulékcsökkentés alakulása épp kiadja ennek fedezetét – emlékeztetett érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte azonban ez nem így történt: az infláció a Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 3,3 százalék lesz az idén, miközben a termelékenység 5,2 százalékkal csökken. Egyedül a szociális hozzájárulási adó mérséklődött az előzetesen tervezettnek megfelelően 2 százalékkal. Mindezeket összeadva látszik, hogy a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésükre forrás a jövő évi béremelésre – szögezte le Rolek Ferenc, hangsúlyozva: ebben a munkáltatói szervezetek egységes álláspontot képviselnek. Nem szeretnék kizárni ugyanakkor annak lehetőségét, hogy később változik a gazdasági helyzet. Ezért javasolták, hogy ne most év végén próbáljanak megállapodni egy januártól érvényes minimálbéremelésben, hanem majd akkor, amikor már tisztábban lehet látni, hogyan megy előre a gazdaság.   Vannak bizonyos gazdasági folyamatok, amelyeket figyelembe kell venni a béreknél is, az emeléshez előbb a termelékenységnek kell javulnia – szögezte le Rolek Ferenc. A magyar minimálbér a GDP-hez viszonyítva nincs lemaradva más országokhoz képest, ahol magasabb a GDP, ott nyilván magasabb a minimálbér is - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Szerinte a jelenlegi helyzetben, amikor számos vállalkozás a túlélésért küzd, nonszensz az a szakszervezeti követelés, hogy mindenképpen emelkednie kellene a reálbéreknek. A munkavállalói szervezetek ugyanis úgy vélik: a jövő évi minimálbéremelés mértékének optimális esetben közelítenie kellene a 10 százalékhoz. Ha a kormány csökkentené a személyi jövedelemadót, akkor ennél kisebb mértékű emelés is hasonló nagységrendben növelné a nettó kereseteket  – mondta el érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte az idei 8 százalékos minimálbéremelés is alultervezett volt a cégek lehetőségeihez mérten, ami abból látszik, hogy a hivatalos adatok szerint augusztusig ennél magasabb, 9,7 százalék volt az éves átlagbérnövekedés. Ezért annak idején a 8 százalékos béremelésről szóló megállapodást a MASZSZ nem is írta alá - emlékeztetett.    Kordás László hangsúlyozta: a minimálbéremelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a régiós országok többségében magasabb a legkisebb bér, és nem volna jó a magyar munkaerőpiac számára, ha ez az olló tovább nyílna. Megjegyezte: a visegrádi országokban már meg is állapodtak a jövő évi 6-8 százalékos minimálbéremelésekről. Szlovákiában például 580 euróról 623 euróra nő a legkisebb kötelezően megfizetendő bér, ez az ottani átlagkereset 60 százalékát jelenti. Lengyelországban 2800 zlotyi lesz 2021-ben a minimálbér, vagyis az átlagkereset 51 százaléka. A magyar minimálbér eközben az idei év első kilenc hónapjára számolt 395 400 forintos átlagbér 40 százalékát teszi csak ki. Ha Magyarországon is legalább az átlagkereset felére rúgna a kötelezően megfizetendő legkisebb bér, akkor az 200 ezer forint körüli minimálbért jelentene - mutatott rá Kordás László. A szakszervezetek éppen ezért a jövőre nézve szeretnének egy olyan keretrendszerről is megállapodni, amely rögzíti azokat a viszonyítási pontokat és gazdasági paramétereket, amelyekhez mérten a minimálbért emelni kell. Palkovics László ígérete szerint szerdán tájékoztatja a kormányt a munkaadói és a munkavállalói álláspontokról, a VFK pedig legközelebb két hét múlva tárgyal ismét a jövő évi minimálbér kérdéséről.  

Tarolt a nemzetközi versenyen a magyar piacvezető

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.24. 15:38

Fotó: Lounge Group
Ötezer nevezés érkezett arra a nemzetközi kreatív versenyre, melyen a magyar Lounge Group – a közép-kelet-európai régióban egyedüliként – számos komoly elismerést söpörhetett be ötletes integrált kampányainak és újító megoldásainak köszönhetően.
A korlátlanságnak akkor van értelme, ha tudatosan használjuk. A nem tudatos nethasználat ugyanis komoly problémákat eredményez, a közösségi pszichét és tudatot egyaránt károsítja a kontentfüggőség, a like-függőség, a következmények nélküli cyberbullying (kíméletlen internetes zaklatás), és az álhírek egyre intenzívebb terjedése – ez volt az üzenete annak a kampánynak, amit a Magyar Telekomnak készített a Lounge Group, és amit most platina minősítéssel díjazták a MarCom Awards nemzetközi kreatív versenyen „Videó és film” kategóriában. Ráadásul Magyarország vezető marketingkommunikációs ügynöksége nem csak egy díjazott kampányt tud felmutatni, hanem egyszerre hármat. A MarCom Awardson két kategóriában (Stratégiai kommunikáció; Videó/audio) ért el platina helyezést az MVM Edisonnak készített integrált kampány. Ez az innovatív ötleteikért keményen küzdő tehetséges újrakezdőknek szólt. És tarolt a Szerencsejáték Zrt.-nek készített kampány is, a „Tippmix -- Több mint szerencse”, amely négy kategóriában kapott platina elismerést. A kampány arca Milák Kristóf világ- és Európa-bajnok úszó volt, az együttműködés során az ő szakmai életútjával párhuzamba állítva mutatta be a Szerencsejáték Zrt. és a Lounge Group a sportfogadást. Így a fő üzenete is az volt, hogy miként a sporthoz, úgy a sportfogadáshoz is több kell a szerencsénél, hiszen mindkét esetben komoly felkészülés előzi meg a győzelmet. Az, hogy a magyar ügynökségre díjeső hullott, komoly szakmai teljesítmény, hiszen a MarCom Awardson idén 20 ország több mint 5000 nevezés érkezett. Magyarországról egyedüliként a Lounge Group jeleskedett, és Európában is csak keveseknek adatott meg az elismerés. „Mindig törekszünk a kiemelkedő munkára, teljesítményre, de még ezzel együtt is sokszor előfordul, hogy egy-egy kampányt valamiért különlegesebbnek érzünk. A díjazott munkák is ebbe a körbe tartoztak. Köszönjük ügyfeleinknek a közös munkát, természetesen a siker is közös” – mondta Sperczel Dániel, a Lounge Group ügyfélkapcsolati igazgatója.

Hazai pályán is

A Lounge Gruop hazai szakmai versenyen is elismerésben részesült: a Kreatív másodjára megrendezett Influján ezüst helyezést ért el. A közösségi márkavezérek versenyéről a díjat a Telekom Tettek Hálózata-kampányához készített influencer-együttműködéssel tudta elhozni. A kreatív szakemberek Trunk Tamás bevonásával a Z-generációt, azaz a digitális bennszülötteket ösztönözték arra, hogy segítsék digitálisan kevésbé tudatos nagyszüleiket, amire a karantén ideje alatt nagyobb szükség volt, mint valaha.